1
Fotó: twitter.com/KyivPost
Megosztás
Verekedés tört ki a grúz törvényhozásban a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között, amikor az úgynevezett „külföldiügynök-törvényről” szóló szavazás került volna terítékre. A vitatott jogszabály miatt, ami a megfigyelők szerint a Kreml forgatókönyvéből származik, hetek óta tüntetnek a dél-kaukázusi országban.
Grúziában már hetek óta tömeges megmozdulásokat tartanak az orosz mintára megszerkesztett, „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvény ellen, amelyet két olvasatban már elfogadott a parlament, s a harmadik, utolsó olvasat vitáját hétfőn kezdték meg. A törvény előírja, hogy azoknak a nem kormányzati szervezeteknek, amelyek finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják, el kell számolniuk annak eredetéről.
A megfigyelők azzal vádolják a volt szovjet köztársaság kormányát, hogy a jogszabályt az orosz ügynöktörvény mintájára dolgozták ki, az a cél pedig az, hogy korlátozzák a kritikus egyesületek és a média munkáját. Oroszországban számos szervezetet és személyt bélyegeznek külföldi ügynöknek, az intézkedést a politikai elnyomás eszközének tekintik a kritikusok elhallgattatására. Grúziában attól tartanak, hogy az új törvény megnyitja az utat egy tekintélyelvű kormányzás előtt az EU-tagságra pályázó országban.
Grúzia tavaly novemberben kapta meg a tagjelölt státuszt és az úgynevezett “orosz törvény” veszélyezteti Grúzia európai uniós csatlakozási törekvéseit. 12 tagállam kérte az EU-t, tisztázza, hogy a törvény a tagsági tárgyalások esetleges felfüggesztéséhez vezet-e.
A Politico úgy tudja, Magyarország és Szlovákia megakadályozta azt a közös uniós nyilatkozatot, ami elítéli a grúziai „külföldi ügynökökről” szóló ellentmondásos törvényjavaslatot. A lap szerint hiába próbálták meggyőzni a magyar kormány képviselőjét egy felpuhított szöveggel, az egységes állásfoglalás helyett valószínűleg Josep Borell, az EU külpolitikai főképviselője ad majd ki nyilatkozatot. Nem mellesleg Magyarországon is van egy hasonló törvény, ami a kormánypárti SNS tetszését is elnyerte. Annyira, hogy Andrej Dankóék is ragaszkodnak a civil szervezetekről szóló törvény módosításához, amely a „külföldről támogatott szervezet” megjelölést írná elő minden olyan szervezetnek, amely egy év alatt több mint 5 ezer euró külföldi támogatásban részesül.
