6
Culka János (Fotó: Paraméter - archív)
Megosztás
A rendőrség tavaly év végén több állami vállalat igazgatója és civil szervezet vezetője ellen indított eljárást. Az ügy középpontjában a bősi mentőszolgálatos, Culka János áll, aki a sajtóhírek szerint a legmagasabb politikai szinteken élvez védelmet. A Paraméter hozzájutott ahhoz a rendőrségi határozathoz, amely alapján eljárást indítottak az ügy gyanúsítottjai ellen. Cikkünkben szó lesz állami milliók elherdálásáról, gyanús szerződésekről és pénzmosodaként működő polgári társulásokról is.
2023 november 28-án a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) a Mentőautó (Záchranka) nevet viselő rendőrségi akció során nyolc személyt gyanúsított meg, köztük a bősi Komplex Központi Mentőszolgálat (KCZS) vezetőjét, Culka Jánost. A mentőszolgálatost hétrendbeli hűtlen kezelés különösen súlyos bűntette és kétrendbeli pénzmosással gyanúsítják. A Specializált Büntetőbíróság Culkát és egy másik gyanúsítottat, Martin Zvěřinát két nappal az akció után vizsgálati fogságba helyezte, de már otthon karácsonyozhattak, miután december 20-án a Legfelsőbb Bíróság szabadon engedte őket.
Olvassa el továbbá:
Culkán kívül 5 korábbi magas rangú állami tisztségviselő és három másik személy – köztük két nagymegyeri férfi – ellen is eljárás indult. Az illetőket pénzmosással, hűtlen kezeléssel és közbeszerzés befolyásolásával gyanúsítják.
Szintén eljárást indítottak a Komplex Központi Mentőszolgálat ellen. A civil szervezetet – mint jogi személyt – a NAKA többrendbeli hűtlen kezelés különösen súlyos bűntettével és kétrendbeli pénzmosással gyanúsítja. Miután Culka János előzetesbe került a polgári társulást feltételelezhetően a fia vette át.
Igazgatók Culka szolgálatában
A bősi székhelyű KCZS-t 2001-ben alapították több civil mentőszolgálat összevonásával. A polgári társulás autóbaleseteknél, természeti katasztrófáknál és eltűnt személyek felkutatásában segíti a hatóságok munkáját. Az első Fico-kormány idején (2006-2010) nőtt igazán nagyra a szervezet, hála a hatalmas összegű állami támogatásoknak, amelyből professzionális felszerelésre is telt.
A rendőrség szerint Culka János civil társulása közel 4 millió euróhoz jutott hozzá 4 év alatt, miután szerződéseket kötött több állami vállalattal. A hatóságok szerint ezek a cégek olyan feladatokkal bízták meg a bősi mentőszolgálatot, amelyeket jóval kevesebb ráfordítással maguk is el tudtak volna végezni.
Például Stanislav Gáborík a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat korábbi igazgatójaként 2017 és 2019 között összesen 2,7 millió eurót fizetett ki Culka polgári társulásának, amelynek egy esetleges árvíz esetén kellett volna segítenie az állami vállalatot.
A Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatalnál (ŠOP) is hasonló gyanús szerződést talált a rendőrség. 2017-ben a hivatal akkori igazgatója, Milan Boroš olyan feladatokkal bízta meg a bősi mentőszolgálatot, mint az orvvadászat megelőzése, védett állatok és növények védelme vagy a barlangok őrzése. A rendőrség szerint azonban a hivatal közbeszerzés kiírásával sokkal olcsóbban is el tudta volna végeztetni a feladatokat. Culka végül egy 850 ezer eurós szerződést írt alá a hivatallal.
Miután Boroš távozott a természetvédelmi hivatal éléről a gyanús megbízatások az őt követő igazgató, Martin Lakanda idejében is folytatódtak. 2019-ben Culkának 350 ezer eurót fizetett ki a Lakanda által vezetett hivatal.
A Vízgazdálkodási Építővállalat két egymást követő igazgatója sem cselekedett másképp. Daniel Kvocera 2019-ben és 2020-ban, míg Vladimír Kollár 2021-ben bízta meg Culkát különböző szolgáltatások elvégzésével. Például a Nagyszombati Kerületi Tűzoltó- és Mentőszolgálat döntése alapján a Vízgazdálkodási Építővállalatnak létre kellett volna hoznia egy tűzoltóállomást Bősön. Kvocera azonban a KCZS-t bízta meg azzal, hogy hozza tető alá a projektet, ráadásul azután, hogy a nagyszombati tűzoltóság visszavonta a döntését. A bősi szervezet 1 millió eurós szerződést írt alá az állami vállalattal.
Culka polgári társulása több mint 4 millió euróval gazdagodott, az összeg nagy részét öt civil szervezetnek utalta át.
Pénzmosás?
A civil társulások nonprofit szervezetek, amelyek nem vállalkozásként működnek, így vezetőik – bár fizetést kaphatnak –, de osztalék vagy más pénzügyi művelet formájában nem húzhatnak hasznot belőlük. A rendőrség szerint a polgári társulás formát azért választhatták Culkáék, mert ezt tartották megfelelőnek a pénzeszközök legalizálására, kihasználva azt a tényt, hogy ezek gazdálkodását nem ellenőrzik olyan szigorúan, mint a gazdasági társaságokét.
Az említett öt civil szervezet közül hármat a máriatölgyesi (Dubnica nad Váhom, Trencséni kerület) Martin Zvěřina irányított. Zvěřina szervezeteinek közel 3 millió eurót utalt át Központi Komplex Mentőszolgálat, általában 500 és 15 ezer közötti összegekben. A gyanú szerint Zvěřina az átutalások után egy centet sem hagyott a civil szervezetek számláin.
Elmondása szerint azért vette le az átutalt összegeket készpénzben, mert nem bízott a bankokban. A civil szervezeteinek könyvelését sem tudta felmutatni, elmondása szerint azért, mert elárasztotta az otthonát a víz, a papírok pedig eláztak. Zvěřina a hatóságoknak úgy vallott, hogy már egy jó ideje a “barátnőjével egy istallóban lakik”. Később azt állította, 1 millió eurót vett fel hitelként az egyik polgári társulásától. A nála tartott novemberi házkutatáskor egyébként három luxusautó is parkolt az “istállója” előtt.
A másik két civil szervezet Nagymegyerre van bejegyezve – a tulajdonosok egy apa-fia páros: ifjabb és idősebb Kulcsár Tibor
Culka a két nagymegyeri társulásnak – Shark Búvárklubnak és a Műszaki Mentőszolgálatnak (Technická záchranná služba) – több mint 1 millió eurót utalt át, amelyeket a tulajdonosok szintén készpénz formájában vettek fel. A szervezetek könyvelését ők sem tudták felmutatni, elmondásuk szerint azért, mert elvesztették a dokumentumokat.
A Shark Búvárklubot például a „búvárkodás népszerűsítésének” céljából hozták létre, azonban valós tevékenységet nem igazán végzett, a rendőrség szerint kizárólag Culka pénzmosodájaként szolgált. A szervezet központja – a hivatalos cím szerint – Kulcsárék nagymegyeri házában van.
A bősi mentőszolgálat például havi több ezer eurót fizetett a Shark Búvárklubnak azért, hogy a nagymegyeri búvárjaik folyamatosan készenlétben legyenek.
Igaz, a rendőrségi határozatban ez nem szerepel, de maguk az állami vállalatok is kötöttek szerződéseket az említett civil szervezetekkel és azok vezetőivel. Például a Vízgazdálkodási Építővállalat 120 ezer eurós szerződést kötött a Zvěřina-féle Inoveccel, a Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal pedig közel 50 ezer eurót fizetett Kulcsár Tibor cégének naptárak, hűtőmágnesek, pexeso kártyák és még sok más reklámanyag leszállításáért.
Volt pénz mindenre (is)!
2021-ben a rendőrség helyszínelést is tartottak a szervezet bősi székhelyén, a rendőrség több könyveléssel kapcsolatos dokumentumot is lefoglalt. Ezekből derült ki, hogy Culkáék mire is költötték az irdatlan mennyiségű pénzt.
Íme pár példa, természetesen a teljesség igénye nélkül: A könyvelésben szerepel egy dubaji és egy bakui út, egy Hugo Boss márkájú toll közel 140 euróért és egy Gucci márkájú napszemüveg 379 euró értékben
Culka nagy kávékedvelő is lehetett: 2018-ban több mint 400 eurót fizetett 2 kiló kávéért, később egy kiló jamaicai kávét több mint 250 euróért vásárolt meg. A rekordját egy indonéz kávémárkával sikerült felállítania, amelyért közel 800 eurót fizetett ki.
A mentőszolgálat Mercedes GLS, GLC, GLE és G 500 típusú járműveket is bérelt, továbbá több személyautó és motorkerékpár szervizelését is fizette.
A polgári társulás a legújabb Apple termékekre sem sajnálta a pénzt: A legmodernebb Iphone, Apple Watch, Apple Airpods termékekre közel 8 ezer eurót költöttek el. A megjelenésre is adott a mentőszolgálat, közel 30 ezer eurót költöttek el kölünböző márkájú luxusórákra.
A dokumentumokat átvizsgáló pénzügyi és számviteli szakértő – aki szakértői véleményt fogalmazott meg a KCZS könyvelésével kapcsolatban – szerint a bősi mentőszolgálat szinte összes forrása 2017 és 2021 között az említett három állami vállalattól érkezett.
A pénzügyi szakértő szerint egyértelmű, hogy a mentőszolgálat fő tevékenysége a vállalkozás, vagyis saját szolgáltatásainak értékesítése volt, de mivel polgári társulásként jegyezték be, így nem kellett sem jövedelemadót, sem pedig áfát fizetnie, ellentétben a cégként bejegyzett szlovákiai vállalkozásokkal.
Mint azt már említettük, Culka a gyanús szerződéseknek hála, 4 millió eurót tett zsebre négy év alatt, azonban a hatóságok szerint a szervezet által nyújtott szolgáltatások valós értéke még a 170 ezer eurót sem haladta meg. A fennmaradó több mint 3 millió eurót a már említett polgári társulások számlájára utalták át, ahol a szervezetek vezetői a készpénzt kivették a bankból, saját könyvelésüket pedig a már említett okok miatt még csak be sem tudták mutatni a hatóságoknak.
Még a jég hátán is…
Culkának nem ez az első ilyen típusú botránya. 2009-ben például adócsalás miatt ítélte el a Nagyszombati Kerületi Bíróság, a Nyitrai Járásbíróságon pedig csalás miatt került a vádlottak padjára. Culkát mindkét esetben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Később azért szerepelt a Állítsuk meg a korrupciót! (Zastavme korupciu) oknyomozó műsorában, mert a Szent Erzsébet egyetemen hamarabb védte meg a rigorózus munkáját, minthogy megszerezte volna a diplomáját, ami a törvényekből kiindulva lehetetlenség. A mentőszolgálatos nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogyan fordulhatott ez elő.
A két jogerős bírósági ítélet sem tántorította el a mindenkori szlovák kormányokat, hogy szerződéseket kössenek Culka János polgári társulásával.
Mint azt már említettük, az első Fico-kormány idején hizlalták óriásira a szervezetet, sőt, a bősi központjukat is állami támogatásból építették fel – amelyet egyébként Robert Kaliňák és Bugár Béla adott át. Mindketten állították, nem tudtak arról, hogy Culkát korábban jogerősen elítélték.
A Radičová-kormány (2010-2012) idején Daniel Lipšic akkori belügyminiszter beszüntette az együttműködést a bősi mentőszolgálattal, ám a Smer visszatérése (2012-2016) után az állam ismét busás támogatásokat utalt a mentőszolgálat számlájára.
A cikk első felében leírt gyanús szerződések aláírása főleg a harmadik Fico-kormány idejére tehetőek (2016-2020), de a Matovič-éra alatt is folytatódott a bősi szervezet támogatása.
Ján Budaj volt környezetvédelmi miniszter idején kötötte meg a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója, Vladimír Kollár azt az 420 ezer eurós szerződést Culkával, amiért most vád alá helyezték a tisztviselőt.
Pedig pont Budaj volt az, aki visszahívta Gáboríkot, Lakandát és Kvocerát azért, mert gyanúsnak találta a KCZS-szel megkötött szerződéseiket.
De nemcsak a mentőakciók miatt részesült állami támogatásokban a szervezet. A koronavírus-járvány idején Culkáék az ország legnagyobb karanténállomását is üzemeltettek Bősön, amire 1,5 millió eurónyi támogatást kaptak. A hatalmas összeg ellenére azonban egyesek hideg szobákról, hiányzó takarókról, piszkos ágyakról és penészes fürdőszobákról számoltak be. Igaz, voltak olyanok is, akik szerint a személyzet és az ellátás is rendben volt.
Olvassa el továbbá:
A szerződést Denisa Saková korábbi smeres belügyminiszter kötötte meg a KCZS-szel.
A jogerős bírósági ítéletek és a gyanús szerződések ellenére a smeres miniszterek, az állami vállalatok vezetői és Ján Budaj is kitartottak Culka mellett, állítva, egyedül a bősi mentőszolgálat rendelkezik olyan felszereléssel és állománnyal, amellyel nehezebben kivitelezhető mentőakciókat is végre lehet hajtani. Budaj és Kaliňák is azt állította, hogy sokkal többe kerülne az államnak, ha olyan egységeket kellene létrehoznia, mint amellyel jelenleg Culka rendelkezik.
Egy másik magyarázat szerint a bősi mentőszolgálat mindent Culka kapcsolatainak köszönhet. Sajtóhírek szerint jó kapcsolatot ápolt a korábbi országos rendőrfőnökkel, Milan Lučanskýval, aki még lobbizhatott is az érdekében.
A hétvégén (június 8.) az állami milliók szétlopásával gyanúsított Culka János Berényi József megyealelnök és Denisa Saková gazdasági miniszter asztaltársaságában fotózkodott a bősi vadásznapokon:
Megjegyezendő, hogy nem ez az első eset, hogy egy kormánytagot egy gyanúsított mellett kapnak lencsevégre, korábban Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, Robert Kaliňák védelmi miniszter és Robert Fico miniszterelnök is kedélyes beszélgetéseket folytattak le a nemzetközi körözés alatt álló Danny Kollárral.
Miatta módosították a smeresek a NAKA szabályzatát?
Tavaly decemberben Hamran István is feszegette a mentőszolgálatos rendőrségi és politikai kapcsolatait. Marek Vagovič oknyomozó riporter műsorában arról beszélt az ex-rendőrfőkapitány, hogy Culkáék miatt még a NAKA belső szabályzatát is módosították. Addig a felettesek nem tudták előre, kire csapnak le a nyomozócsoportok, Culkáék őrizetbe vétele után azonban új belső szabályzat született, miszerint a főnökséget előre informálni kell a készülődő házkutatásokról és gyanúsítottak elfogásáról.
A gyanúsítottak nem beszélnek
A gyanúsítottak közül több emberrel is sikerült beszélnünk, de egyikük sem akart nyilatkozni. Culka Jánost, az ügy fő gyanúsítottját is elértük telefonon, de a rendőrség vádjait nem akarta kommentálni. „Az ügy még folyamatban van, nem akarunk erről nyilatkozni” – mondta a Paraméternek Culka az ügyvédjére hivatkozva.
Megkerestük a civil szervezetek vezetőit is, akiket pénzmosással gyanúsítanak:
Idősebb Kulcsár Tibor sem akarta kommentálni a feltételezett bűncselekményeket. „Nem kívánok nyilatkozni, nincs értelme. Semmit nem fogok erről mondani. Maradjunk annyiban, hogy szép napot kívánok, tiszteletem, minden jót kívánok.” Ifjabb Kulcsár Tibort már nem tudtuk elérni, a feltehetően általa használt telefon folyamatosan foglaltat jelez.
Nem akart nyilatkozni a portálunknak Martin Zvěřina sem, akit három civil szervezet vezetőjeként gyanúsítanak pénzmosással. „Nem nyilatkozom” – mondta megkeresésünkre Zvěřina.
Az Eperjesi Kerületi ügyészséghez került az ügy
Az korábban sajtóhírekből tudható volt, hogy az ügyet a speciális ügyészség ügyésze, Bíró Alexander felügyeli.
„Az igaz, hogy a speciális ügyészség keretében mások mellett az úgynevezett „Mentőautó” ügyet, a KCZS vezetője, Culka János elleni vádemelési javaslatot is én felügyeltem” – válaszolt a Paraméter kérdéseire Bíró, hozzátéve, hogy a speciális ügyészség megszüntetése miatt azok az ügyek, amelyekben a speciális ügyészség márciusi megszűnéséig nem készült el a vádemelési javaslat, a kerületi ügyészségekhez kerültek. Hogy melyikhez, arról Maroš Žilinka főügyész döntött. Bíró a speciális ügyészség megszűnése után a főügyészség büntetőjogi főosztályára került, a „Mentőautó-ügy” pedig nem került vissza hozzá. Azt nem akarta kommentálni, hogy ez milyen hatással lehet a büntetőeljárás folytatására, az ügy kivizsgálására. „Nem az én tisztem, hogy értékeljem az ilyen változásokat a felügyelő ügyészi posztokon, sem ebben az ügyben, sem más esetekben” – válaszolta a Paraméternek Bíró.
Mint azt megtudtuk, az ügy felügyeletét az Eperjesi Kerületi Ügyészség látja el.
Az ügy jelenlegi állásáról az ügyészség szóvivője sem árult el semmilyen részletet, kérdéseinkre csak általános választ kaptunk. „Az ügyben folyik a nyomozás az előkészítő eljárás keretében, az eljáró nyomozótiszt minden szükséges eljárási cselekményt elvégez, amire szükség van a tényállás megállapításához” – írta válaszában a Paraméternek Marián Spišák szóvivő.
