1
Fotó: Pixabay
Megosztás
Egyre többen vannak azok, akik messziről kerülik a híreket, mert lehangolónak vagy unalmasnak tartják – állapította meg az Oxfordi Egyetem Reuters Intézet. A tanulmányuk szerint ehhez a világjárvány, az ukrajnai orosz invázió és a Gázai övezetben dúló háború is hozzájárulhatott.
A felmérés – melynek során 47 országban vagy 100 ezer embert kérdeztek meg – arra jutott, hogy világszerte 10-ből közel négy ember (39 százalék) bizonyos mértékben aktívan kerüli a híreket. 2017-ben ez az arány még 10 százalékponttal alacsonyabb, 29 százalék volt, számol be a kérdésről a BBC. Egyes országokban – köztük az Egyesült Államokban – a választások megnövelték az érdeklődést a hírek iránt. Az általános tendencia azonban továbbra is jelentős csökkenést mutat. Világszerte az emberek 46%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklődnek a hírek iránt – ez az arány hét évvel ezelőtt 63 százalék volt.
A jelentés vezető szerzője, Nic Newman szerint azok, akik szándékosan szelektálnak és inkább kerülik a híreket, gyakran azért döntenek így, mert „tehetetlennek” érzik magukat, amiért „nincs befolyásuk a világban zajló dolgokra”. „Úgy érzik, hogy a sok hír túlterheli és összezavarja, a politika pedig fárasztja őket” – mondta Newman, aki szerint ez jellemzőbb a fiatalokra és a nőkre.
A hírekbe vetett bizalom viszont stagnál, és 40 százalékos, de összességében még mindig 4 százalékkal alacsonyabb, mint a járvány csúcspontján. A hagyományos hírforrások, mint a tévé vagy a nyomtatott sajtó népszerűsége jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, és sokan – főként a fiatalok – inkább a neten, azon belül is a közösségi médián belül tájékozódnak.
Ezek közül a legfontosabb továbbra is a Facebook, bár hosszabb ideje hanyatlóban van. A YouTube és a WhatsApp is sokak számára fontos hírforrás, a TikTok elfogadottsága pedig felfelé ível, és most először előzte meg az X-et, azaz a Twittert. Ezekkel a változásokkal összefüggésben a rövidebb videók egyre fontosabb hírforrássá válnak, különösen a fiatalabbak körében.
Ami pedig a podcastot illeti, az összességében egy kisebbséget megszólító tevékenység, amelynek a célközönsége elsősorban a képzettebb hallgatóság. A tanulmány kitér a mesterséges intelligenciára is. Az AI használata elsősorban az újságírók munkáját támogatja (hanganyagok átírása, lefordítása) és nincs arról szó, hogy kiváltaná a tudósítók tényleges munkáját.