„Amikor megtudta a diagnózist, szó szerint üvöltött, zokogva mondogatta, hogy meg fog halni” – A 14 éves, ekecsi Kristóf kálváriája

camera

5

„Amikor megtudta a diagnózist, szó szerint üvöltött, zokogva mondogatta, hogy meg fog halni” – A 14 éves, ekecsi Kristóf kálváriája

Képek: Mozdulj Ekecs és Karika Alexandra 

Megosztás

Az ekecsi Mikos-család kálváriája tavaly februárban kezdődött. Krisztina és Tibor kisebbik fia, a 14 éves Kristóf lábfájdalomra kezdett panaszkodni. Jobb lábában egyre csak nőtt a kínzó fájdalom. Elsőre nem derült ki, mi okozza a problémát, ám tavaly nyáron megkapták a lesújtó diagnózist.

A gyerekorvostól a sebészetre, majd az ortopédiára vezetett az út. Az orvosok elmondásuk szerint nem találtak semmilyen problémát Kristófnál, így egy fájdalomcsillapító-krémmel hazaküldték. A fájdalom azonban nem hagyott alább, így a szülők ismét visszavitték gyermeküket az orvosához. Egy vérvételt követően kiderült, nagyon magas gyulladás van Kristóf szervezetében, azonnal be kellett feküdnie a kórházba. „Négy nap alatt sikerült levinni a gyulladást, ám a lábával nem foglalkoztak. Miután hazaengedték őt a kórházból, mindössze két napot bírt ki otthon. Erős fájdalmai voltak, így újra visszamentünk az orvosához, kiderült, ismét felszökött a gyulladás a vérében, ezért megint a kórházban kötött ki. Öt nap elteltével javult az állapota, hazaengedték” – mesélte az édesanyja, Krisztina.

A szülőket azonban nem hagyta nyugodni, hogy fiuk továbbra is szűnni nem akaró lábfájdalommal küzd, így kezükbe vették a dolgokat, s felkerestek egy magán ortopédiai rendelőt. Az ottani doktor meglepődve hallotta, hogy, bár Kristóf kétszer is volt kórházban, a lábával kapcsolatban mégsem végeztek el egyetlen kivizsgálást sem.

Az ortopéd szakorvos elvégezte a szükséges vizsgálatokat, majd közölte a szülőkkel, cisztát talált Kristóf lábában, amit ki kell onnan műteni. A pozsonyi kórházba június 8-ra kaptak időpontot, de Kristóf állapota egyre csak romlott, ismét kórházba került. A fiatal fiú ekkor már tolószékbe kényszerült, többször összeesett, hányt, s elkezdett rohamosan fogyni. A szükséges beavatkozást így korábbra tették. Az eredmény lesújtotta nemcsak a szülőket, de Kristófot egyaránt. Kiderült ugyanis, hogy Ewing-szarkómája, vagyis csontdaganata van.

Az orvosok ezután nem tétlenkedtek, Kristófot azonnal kemoterápiára küldték. Két hónapnyi kórházi kezelés után hazaengedték őt, viszont az öröm nem tartott sokáig, alig három nap elteltével rosszul lett, így ismételten be kellett feküdnie a kórházba.

Idővel szépen elkezdett javulni az állapota, így január 15-én meg tudták műteni.

A szövettani eredmény kimutatta, hogy a kemoterápia 99%-ban eltűntette a rákos sejteket. Az örömhír ellenére azonban még hosszú út áll előtte.

Kristóf a továbbiakban is kapott kemoterápiás kezelést, amit jelenleg is tartó sugárkezelés követett. Tornáznia kell, valamint előtte van egy rehabilitációs kezelés, illetve gyógyfürdőbe egyaránt el kell mennie. Krisztina szavai alapján Kristóf nagyon erős, kitartóan küzd a mai napig, ám amikor megtudta a rossz hírt, teljesen összeomlott.

„Amikor elmondtuk neki, hogy mi a diagnózis, szó szerint üvöltött, zokogva mondogatta, hogy meg fog halni” – mondta az édesanya, majd hozzátette, idővel Kristóf összeszedte magát, s azóta harcol a betegsége ellen.

A szülőket szintén megviselte ez az időszak. Bár próbálják erősnek mutatni magukat fiuk előtt, voltak olyan pillanatok, amikor ők is megtörtek. Az egyik ilyen a pozsonyi kórházban történt, amikor az onkológiai osztály kis betegeit egy sztárvendég lepte meg, akitől mindannyian kérhettek valamit, s ő teljesítette. „Kristóf ekkor rám nézett, s azt mondta, ’anya, én nem kérek semmit, csak egészséget’. Ekkor nem bírtam magamban tartani a könnyeimet, elsírtam magam” – mesélte a Paraméternek Krisztina. Egy szülőnek betegen látni gyermekét sosem könnyű feladat. Ezzel a Mikos-család is szembesült. „Nagyon nehéz, napról napra élünk, mert bár most jók Kristóf eredményei, öt évnek kell eltelnie, hogy teljesen gyógyultnak nyilvánítsák. Addig sajnos benne van a pakliban, hogy bármikor kiújul a betegsége.”

Krisztináék a családjukból merítenek erőt, azokból a pillanatokból, amit az otthonuk melegében együtt tudnak tölteni. Sokan a segítségükre vannak, a család, a barátok és sokan mások is összefogtak, hogy támogassák a fiú gyógyulását. Ahogyan azt Kristóf édesanyja elmondta, fia iskolai tanárai, az ekecsi Speciális Iskola pedagógusai rendre meglátogatják őket, s abban segítenek, amiben csak tudnak. „Még Kristóf korábbi tanára, Sárika tanító néni is rendszeresen eljön hozzá, aminek ő végtelenül örül. Sárika néni hat évig tanította Kristófot, s nagyon nehezen szakad el tőle” – jegyezte meg az anyuka. Ezen felül a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskolában szerveztek gyűjtést a számukra, valamint a Mozdulj Ekecs társulás egy jótékonysági sportnapot rendezett a javukra. Ezen felül a nagymegyeri székhelyű társulás, a Nordic Walking Club Csallóköz is támogatta őket.

„Minden segítségért, egy kedves, jó szóért is végtelenül hálásak vagyunk. Kristófnak nagyon sokat jelent, ha valaki meglátogatja őt és beszélget vele. Mindig elmondja, hogy neki ez adja a legtöbbet” – húzta alá Krisztina.

Ahhoz, hogy a család megnyugodhasson, még hosszú időnek kell eltelnie, de Kristóf nagyon jó úton halad a teljes felépüléshez.

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program