"Ha Bodoky azt mondja, megöl, akkor nem viccel"

Az ügy egyetlen élő vádlottját, a Magyarországon egy másik gyilkosság miatt 2021 óta vizsgálati fogságban lévő, és emellett a dunaszerdahelyi tízes gyilkossággal is gyanúsított Bodoky Károlyt most is videós távmeghallgatás útján kapcsolták a szlovákiai tárgyalóterembe a budapesti, Kozma utcai börtönből.

A dunaszerdahelyi Csémy Mihályt soha nem ítélték el gyilkosság miatt, ugyanakkor köztudott, hogy ő volt az, aki 1997. január 26-án Pápay Tibor megbízásából a sértett Duna utcai lakásán géppisztolysorozattal kivégezte a dunaszerdahelyi maffia pénztárosát, Kovács Ferencet, becenevén Kecót, akivel egyébként azelőtt szoros baráti viszonyt ápolt.

A Keco-gyilkosság visszafordíthatatlanul kirobbantotta a dunaszerdahelyi maffiaháborút, melyben az addig egységben dolgozó alvilág végleg két szárnyra szakadt: az egyiket Sipos Milán, a másikat pedig Pápay Tibor vezette.

Mivel Siposék tisztában voltak azzal, hogy a “birkózókhoz” közelebb álló Kecót Csémy gyilkolta meg, utóbbi kénytelen volt ideiglenesen távozni Dunaszerdahelyről. A dunaszerdahelyi férfit Mikuláš Černák akkori országos maffiavezér vette maga mellé, Csémy pedig – akit a szlovák maffiózók csak Mišo Maďarnak (Magyar Misi) hívtak – ezután számtalan további gyilkosságot elkövetett Černákék oldalán.

Pár héttel a Keco-gyilkosság után a Sipos köré csoportosuló egykori birkózók száműzetésbe vonultak, és Magyarországon bújkálva forralták a bosszút.

1997. március 15-én azonban a “birkózók” újabb pofont kaptak: tárgyalni mentek Mikuláš Černákkal, ám a “boss” és bűntársai – köztük Pápay Tibor és Csémy Mihály – Černák besztercebányai irodájában kivégezték Sipost és sofőrjét, Potásch Emilt is.

Sátorék válaszcsapására hónapokat kellett várni, de tervük 1997 nyarán célba ért, és a dunaszerdahelyi Keleti lakótelepen kivégezték Csémyt Mihályt.

Kettőből csak egy tanú szólalt meg

A bíróság ezúttal két tanút idézett be a bíróságra: Zakál Ferencet és Nagy Zsoltot (“Csonti”), akik jelenleg mindketten a besztercebányai fegyházban töltik jogerős büntetésüket a Sátor Lajos-féle dunaszerdahelyi maffiában egykor elkövetett bűncselekményeik miatt.

A bíróságon először Zakál Ferencet hallgatták ki. Pontosabban csak hallgatták volna, ugyanis Zakál megtagadta a vallomástételt. A megyeri származású, csicsói férfi – akit korábban többek között a Sátor-gyilkosságban vállalt szerepe miatt ítéltek el 25 évre – nem indokolta meg döntését, csupán a büntetőrend 130-as paragrafusának 2. bekezdésére hivatkozott. A vonatkozó bekezdés arról szól, hogy aki tanúvallomásával magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének gyanújába sodorná, annak joga van megtagadni a vallomástételt.

Miután Zakál a hallgatást választotta, felolvasták egy régebbi, 2011-es kihallgatásának jegyzőkönyvét. A tanú 13 évvel ezelőtt tulajdonképpen megerősítette azokat a történéseket, amelyekről az ügy előző tárgyalásán Kádár Krisztián számolt be.

Zakál régi vallomásában így beszélt a Csémy Mihály ellen elkövetett leszámolással kapcsolatos információiról:

"2003-ban a komáromi családi házam udvarán Sátor Lajos egy grillpartit szervezett, vagyis gulyást főztünk. Többször előfordult olyan, hogy rendelkezésre bocsátottam neki a házam. Aznap először Sátor Lajos érkezett meg Reisz Andorral együtt, később Kádár egyedül, majd utána Bodoky Károly egy kabrióval. Én főztem a gulyást az udvaron, ittunk ezt-azt, aztán ahogy Bodoky is megjött, ott ültünk a lugas alatt. (...) Ahogy Bodoky leült, hátulról, a nadrágszíja mögül kivette a pisztolyát. Sátor elmosolyogta magát, és azt mondta neki, »remélem, be van biztosítva, nem ám lábon lősz.« Ezen jót nevettek egymás közt. Szórakoztunk, iszogattunk, aztán arra terelődött a szó, miért szórakoztak olyan jót ezen az egészen. Sátor elmondta, azért, mert amikor lelőtték Csémyt, akkor Bodoky majdnem lábon lőtte Sátort. Felálltak, és még meg is mutatták, hogyan történt az egész."

Az élcelődés hátterében állítólag az állt, amiről korábban Kádár Krisztián is beszámolt: amikor 1997. augusztus 3-án, a Csémy-gyilkosságot megelőzően a háromtagú halálkommandó a dunaszerdahelyi Keleti lakótelephez közeli bozótosban rejtőzködött, Bodoky véletlenül elsütötte fegyverét, és csak nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy a kóbor lövedék eltalálja Sátor Lajos lábát.

Zakál 2011-ben elmondta, hogy később Reisz Andor is mesélt neki a Csémy-gyilkosság részleteiről. A tanú erről szóló értesülései megegyeztek a vádiratban szereplő információkkal, vagyis a leszámolást szerinte Sátor Lajos, Szamaránszky “Paprika” Árpád és Bodoky Károly követték el, sofőrjük pedig Szerencsés Zoltán volt.

A végzetes éjszakán Csémy Mihály a dunaszerdahelyi Keleti lakótelepen parkolt le, amikor BMW-jét megrohamozták a merénylők. A vádirat szerint 58-as gépkarabélyokból és egy 9 mm-es pisztolyból közel 60 lövést adtak le a volánnál ülő Csémyre, aki azonnal életét vesztette.

Lefizették a túlélőt?

A lövöldözésnek volt egy másik sértettje is, mégpedig Csémy sógora, D. László. Neki úgy sikerült megmenekülnie a halál elől, hogy a közvetlen közelben zajló építkezés egyik alapsávjába ugrott, ám medence tájékon és kezén is több találat is érte, amelyek maradandó egészségkárosodást okoztak számára.

D. László a lövöldözés során felismerte az egyik támadót, Szamaránszky Árpádot. Ám később az erről szóló rendőrségi tanúvallomását visszavonta, Zakál szerint valószínűleg azért, mert Reisz Andor lefizette őt.

A feltételezett merénylők közül egyébként már csak Bodoky Károly él. Szerencsés Zoltánt 1999 óta eltűntként kezelik, Sátor Lajost 2010-ben ölték meg, Szamaránszky Árpád “Paprika” pedig egy 2004-es autóbalesetben vesztette életét. A sors fintora, hogy a halálos baleset részese volt a Szamaránszky által vezetett kocsiban ülő egykori sértett, D. László is, aki akkoriban már baráti viszonyt ápolt “Paprikával”.

13 évvel ezelőtt Zakál arról is beszélt a rendőröknek, hogy 2011-ben Bodoky Károly megzsarolta őt és Kádár Krisztiánt. Elmondása szerint 360 ezer eurót követelt tőlük, valamint halálosan megfenyegette őket és a családjukat.

"Féltem, mert ha Bodoky azt mondja megöl, akkor nem viccel"

– vallotta annak idején a rendőrségen Zakál. Ő és Kádár akkoriban feljelentést is tettek Bodoky ellen, ám az ügyet azóta sem sikerült lezárni.

Zakál Ferenc végül nem kívánt kommentárt fűzni saját, 2011-es tanúvallomásához, a vádlott azonban röviden elmondta véleményét a bírósági szenátus elnöke által felolvasott kihallgatásról.

“Zakál csak azért nem tesz most vallomást, mert akkor nem mondott igazat. Más okát ennek nem látom” – foglalt állást az elhangzottak kapcsán Bodoky Károly.

“Csontit” bombariadó szakította félbe

A következő tanú, Nagy Zsolt “Csonti” volt, aki Zakállal ellentétben teljes körű vallomást tett. Kihallgatását ráadásul egy bombariadó is megzavarta. A Nagyszombati Járásbíróságot bombafenyegetés miatt evakuálni kellett, ám bő fél óra elteltével a tárgyalás folytatódhatott.

Nagy elmondta, hogy mivel előbb Reisz Andort, majd Sátor Lajost “szolgálta”, a maffia vezetőitől – másodkézből – olyan gyilkosságok részletei is a tudomására jutottak, amelyeknél ő maga nem volt jelen. Ilyen volt a Csémy-gyilkosság is, amelynek részleteit maga Sátor Lajos mesélte el neki.

Nagy Zsolt így idézte fel a gépfegyveres támadásról szerzett információit:

"Nekem Sátor Lajos több ilyen dolgot elmondott. Főleg akkor volt beszédes, amikor a Bodokyval és a Turekkel találkoztak, és amikor már be voltak pityókázva. Csémy Misinek azért kellett meghalnia, mert korábban ő megölte Kecót, Lajos egyik barátját. Lajostól tudom, hogyan is történt az az eset. A helyszínen sokáig vártak Csémyre, míg sikerült nekik a gyilkosság. Sátor, Szamaránszky Árpád és Bodoky voltak a lövészek. A későbbiekben, amikor ők találkoztak, egymást ugratták, főleg a Sátor a Bodokyt. Ennek az volt az oka, hogy miután a gyilkosság megtörtént, és futottak el a helyszínről, Bodoky belelépett valamibe, vagy megbotlott, és mivel az ujja a ravaszon volt, elsütötte a fegyvert. És majdnem lelőtte Sátort az 58-as gépfegyverrel"

Ezt követően az ügyész azt kérdezte Nagytól, tudja-e, pontosan kinek mi volt a feladata a Csémy ellen elkövetett merényletnél, ám a tanú erre már nem tudott válaszolni. Elmondása szerint ez nem úgy működött, hogy bármit kérdezhetett Sátortól, viszont amikor társaságban szó volt az efféle ügyekről, akkor nem küldték el, végighallgathatta a párbeszédet.

“Nem igazán lehetett kérdezősködni az ilyen ügyekről. Úgyhogy én csak annyit tudok elmondani róla, amit hallottam” – magyarázta Nagy a tényállást.

A bíró ezután azt kérte “Csontitól”, magyarázza el a szenátusnak, miért emlékszik ilyen részletesen azokra a beszélgetésekre, melyeket végighallgatott. A tanú erre azt válaszolta, szerinte nem túl részletesek az értesülései, de amit hallott a hasonló ügyekkel kapcsolatban, azt megjegyezte. “Tudja, Dunaszerdahelyen ez… Engem ez érdekelt” – felelt a kérdésre Nagy Zsolt.

Nagy kihallgatását követően újra a vádlotté volt az utolsó szó, és kifejthette álláspontját az őt terhelő vallomás kapcsán.

"Én Naggyal soha nem voltam olyan kapcsolatban, hogy ilyesmiről beszélgettem volna vele, vagy mással az ő jelenlétében"

– szögezte le a magát ártatlannak valló Bodoky Károly, akarva-akaratlanul azt sugallva, mintha lett volna miről élménybeszámolókat tartania, ő azonban hallgatott.

A Csémy-ügy következő bírósági tárgyalására októberben kerül sor, melyre többek között várhatóan a szlovák alvilág egykori vezérét, Mikuláš Černákot idézik be tanúként.