1
Matúš Šutaj Eštok - Fotó: TASR
Megosztás
A Bejelentővédelmi Hivatal rövid fennállása alatt a belügyminisztérium kapta a legmagasabb bírságot, a Matúš Šutaj Eštok vezette tárca viszont fellebbez.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter 2023 őszén, két nappal azután, hogy átvette a tárcát, hat rendőrt helyezett szolgálaton kívül. A Ján Čurilla és hozzá közel álló nyomozók félreállítása volt az első döntéseinek egyike. Ők voltak azok, akik feltárták a Smer korszakának korrupciós ügyeit.
A miniszter azzal érvelt, hogy eljárás van folyamatban ellenük, ezért nincs mit keresniük a rendőri testületnél. A rendőröket továbbra is köztisztviselői jogkörrel való visszaéléssel gyanúsítják.
Felfüggesztésük idején azonban a szóban forgó rendőrök védett bejelentő státusz alatt álltak, ők maguk is tanúként szerepeltek a szervezett bűnözés elleni kényes ügyekben.
A törvény szerint Šutaj Eštok miniszternek először a Bejelentővédelmi Hivatalhoz kellett volna fordulnia, amely megítélte volna, hogy a rendőri vezetés vagy a minisztérium részéről lehet-e szó egyfajta büntetésről vagy bosszúról, ez azonban nem így történt, a miniszter minden nélkül úgy döntött, mellékvágányra helyezi Ján Čurillát és a többi nyomozót – mutatott rá az Aktuality.sk.
A hivatal elnöke, Zuzana Dlugošová többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztérium nem tartotta be a törvényi szabályokat. Egyúttal figyelmeztetett, hogy az ilyen cselekmények érvénytelenek lehetnek, a törvény megsértéséért pedig pénzbírság is jár.
Mivel a figyelmeztetést követően sem lépett a belügy, a hivatal eljárást indított, ennek eredménye pedig 90 ezer eurós pénzbeli szankció lett. Kis híján a lehető legmagasabb bírságot szabták ki, hiszen a maximális összeg 100 ezer euró.
Dlugošová szerint tömeges törvénysértés szankciójáról van szó, ezért a hivatal nem külön-külön, hanem összességében döntött a rendőrök egyes ügyeiről.
A belügy fellebbez
A belügyminisztérium fellebbezhet a hivatal döntésével szemben. Ha a törvénysértést és a szankciókat a másodfokú eljárásban is megerősíti a hivatal, a minisztérium a határozatot az illetékes közigazgatási bíróságon támadhatja meg.
A fellebbezési szándékot nem sokkal később a belügyminisztérium is megerősítette a lapnak, szerintük ugyanis a határozat több szempontból hiányos, illetve hibásnak tartják az ügy jogi megítélését is.
A minisztérium nem ért egyet azzal, hogy a rendőrök a védett bejelentők közé tartozzanak. Ezzel összefüggésben büntetőfeljelentést is tettek, a státusz megadását felülvizsgálják.
SaS: Šutaj Eštok saját zsebből fizesse meg a büntetést
A hivatal döntése kapcsán az ellenzéki SaS felszólította a belügyminisztert, hogy saját forrásból fizesse ki a 90 ezer eurós bírságot.
A párt elnöke, Branislav Gröhling szerint nincs ok arra, hogy mindenki elfogadja a miniszter elhamarkodott és törvénytelen lépéseit.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy Matúš Šutaj Eštok a miniszteri tisztség megszerzése után mielőbb le akart számolni mindenkivel, aki az elmúlt időszakban a jelenlegi kormánykoalícióhoz közel álló személyekkel szemben eljárást indított. A NAKA nyomozói esetében saját szavai szerint a jogszabályoknak megfelelően járt el, de a Bejelentővédelmi Hivatal most megerősítette, hogy megsértette a törvényt, amiért a minisztérium szankciót kapott” – mondta Gröhling, hangsúlyozva, hogy a Bejelentővédelmi Hivatal csak azokat a jogi feladatokat látja el, amelyek céljából létrehozták.
Čurilláék esete a Tisztítótűz-ügyhöz kapcsolódik, amely még a 2020-as kormányok előtti időbe nyúlik vissza: a gyanú szerint a rendőrségen belül egy bűnszervezet alakulhatott ki, melynek fejei a Smerhez kötött nyitrai oligarcha, Norbert Bödör, valamint a korábbi országos rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar voltak. Feladatuk a gyanú szerint az volt, hogy különböző kényes ügyek felderítését módszeresen akadályozzák vagy válogatott eszközökkel szüntessék meg.