1
Illusztráció (Fotó: TASR)
Megosztás
A tavaly októberben megalakult új Fico-kormány első jelentős húzása volt, hogy átszabta a Büntető törvénykönyvet, és ennek részeként beszántotta a Speciális Ügyészséget. A parlament még február elején hagyta jóvá a vonatkozó jogszabályokat, ám Zuzana Čaputová államfő gyors beavatkozásának köszönhetően az Alkotmánybíróság megakadályozta a Btk. egyes rendelkezéseinek a hatálybalépését. A taláros testületnek azóta több mint négy hónap állt a rendelkezésére, hogy döntsön az ellenzék által csak "maffiacsomagnak" nevezett törvényekről.
Az Alkotmánybíróság a Btk.-módosításnak csak egy részét nyilvánította alkotmányellenesnek. A határozat nem érinti a büntetési tételek csökkentését, azaz enyhébb büntetést kaphatnak a korrupciós ügyek érintettjei. A Speciális Ügyészség megszüntetése sem ütközik az alkotmányba, sem pedig az, hogy gyorsított eljárásban hajtották végre a törvénymódosítást. Mindezt Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke jelentette be. A taláros testület viszont alkotmányellenesnek nyilvánította a vádalkuk visszamenőleges hatályú megnyitását, vagy a vagyonelkobzásról szóló rendelkezéseket.
A “büntetőkódex” módosítása esetében az Alkotmánybíróság nem látott olyan súlyos hiányosságot a jogalkotási folyamat tekintetében, ami miatt az egész alkotmányellenes lenne – szögezte le Fiačan. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a rövidített jogalkotási eljárás feltételei nem teljesültek, de emiatt nem nevezné alaptörvény-ellenesnek a törvénycsomagot.
A részletesebb indoklás csak az Alkotmánybíróság határozatának megjelenése után derül ki.
A februárban elfogadott és azóta vitatott módosítás számos törvényt megváltoztatott: nemcsak a Btk.-t, hanem a büntetőeljárási törvényt, illetve az ügyészségről szóló jogszabályt is, és bírálatok érték a törvénycsomag elfogadásának módját is. A kormánykoalíció ugyanis társadalmi vita nélkül, rövidített jogalkotási eljárásban hagyta jóvá a jogszabályok módosítását, ami ellen komoly tüntetések zajlottak. Az Alkotmánybíróság aztán februárban a Btk.-módosítás hatályának felfüggesztése mellett döntött – amik érintették az egyes bűncselekmények elévülési idejének lerövidítését, az alacsonyabb büntetési tételeket és a bűncselekményi értékhatárok emelését. A taláros testület azonban nem tett keresztbe a Speciális Ügyészség megszüntetésének, az tehát március 20-án megszűnt, és ahogy az Ab szerdai döntéséből következik, ez a rendelkezés sem ütközik az alaptörvénybe.
Az Alkotmánybíróság eredetileg szerda délután 15:00 órára szervezett sajtótájékoztatót, aztán ezt az eseményt először két órával elhalasztotta, majd végül este 18:00 után kezdte ismertetni a taláros testület határozatát.