Ha visszateker telefonjának naptárjában 1582 októberére, valami nagyon érdekeset fog látni

1582-ben az emberek október 4-én aludtak, és október 15-én keltek fel. Hogy megértsük, ez miért van így, vissza kell mennünk a 16. századba, amikor is alapvető változás következett be a napok, hetek, hónapok és évek elrendezésében – írja a Čas.sk.

Mint az IFLScience portál emlékeztet, a katolikus egyház 1582 októberében vette át a Gergely-naptárt. Ezt megelőzően Európa nagy része a Julius Caesar által bevezetett Julius-naptárt használta, ami nagyon hasonlít a Gergely-naptárhoz. Mindkettő 12 hónapos naptár, mindegyik 28-31 napot tartalmaz.

A Julianus-naptár, a kereszténység uralkodó naptárja a Krisztus utáni első évezredben, és a második évezred egy részében, felülmúlta az általa felváltott római köztársasági naptárt, ami 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb volt, mint a trópusi év (ennyi idő kell a Földnek, hogy megkerülje a Napot). Ennek eredményeként a naptár 314 évenként körülbelül egy nappal eltolódott.

Nagyon kicsi különbségnek tűnik, de a katolikus egyház számára nagy problémát jelentett, mert komolyan beleavatkozott a húsvéti időszakba. Kr.u. 325-től l. kijelentették, hogy a húsvétot a március 21-i tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnapon kell ünnepelni.

Az évszázadok során azonban a tavaszi napéjegyenlőség eltávolodott ettől az időponttól. Ez a hatás a 16. században még fokozódott, amikor március 11-re esett a tavaszi napéjegyenlőség, ami megzavarta a húsvét időpontját. A válság megoldására XIII. Gergely pápa. bevezette a Gergely-naptárt. Ahhoz, hogy az új naptár igazodjon a Nap mozgásához, 10 napot kellett veszítenünk.

Az októbert választották annak a hónapnak, ahol 10 nap “elveszett”, mert nem ütközött a keresztény naptár egyetlen jelentős eseményével sem. Assisi Szent Ferenc október 4-i ünnepe után átváltották a Gergely-naptárt, és a világ azonnal október 15-ére ugrott. Ez az anomália ma is megtalálható a legtöbb mobiltelefon naptáralkalmazásában.