Megosztás
Történt, hogy a szlovák kormányfő a Cirill és Metód szerzeteseknek „szentelt “ államünnepen, ha jelképesen is, de szemen köpött több százezer szlovák állampolgárt. Azokat, akiktől a fizetését kapja és akik kifizették neki a szószéket Dévénynél. Ahonnét aztán rákos daganat jelzővel illette eltartóit. Mindazokat, akik nem úgy látják a világot, mint ő és hívei.
Hagyjuk most azt a történelmi moslékot, amit a szláv/szlovák történelmi azonosságtudat kovászaként előadott. Hiszen történelmi tényekkel és tévhitekkel kavaró politikusokkal vitába szállni annyi, mintha galambbal akarnál sakkozni. Ugyanez a helyzet, ha a béke fogalmáról, értelméről gerjedő, esetleg szépirodalmi értékrendeket minősítő szóváltásba keveredsz egy effélével. A politikus ugyanis, akár a messziről jött ember, azt mond, amit akar…
Igen ám, csakhogy épp úgy következményekkel járnak a szavai, ha utolérik, mint a sánta kutyát!
Robert Fico pénteken előadott meglehetősen gorombára sikeredett ünnepi beszéde csúcspontján arra találta biztatni szájtáti közönségét, hogy „erős gáttal kell megvédeni” az embereket, (a társadalom egészét) a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapuló „liberalizmustól”, a haladást, fejlődést jelentő „progressziótól“. Mivelhogy a liberalizmus és a progresszió eszméi (ideológiák) úgy terjednek Európa-szerte, mint a rákos daganat!
Szerinte! És vélhetően azok szerint is, akik pléhpofával végighallgatták, majd csillogó szemmel megtapsolták Ficót. Ahelyett, hogy a „rákos diagnózis“ elhangzása után felállt volna legalább egy ember közülük. Hogy hátat fordítva a jogászdoktor úrnak otthagyja a picsába az egész banzájt! De akár be is lehetett volna neki szólni, hogy fiacskám, te hallod és föl is fogod, amit itt kiköpködsz, mint egy feketenyakú köpködőkobra?! Méghozzá azoknak a százezreknek a szemébe is, akiknek az adóiból kifizetik neked a havi apanázsodat?!
Ne legyünk naivak! Akik ott ültek a nézőtéren, mindannyian egy húron pendülnek a góréval. Akár meggyőződésből, akár érdekből, esetleg gyávaságból, egyre megy. Csakhogy tudniuk kell, ahol gátlástalanság, kirekesztés, gyűlölködés van, mindenki szem a láncban – a költő után szabadon… Mégpedig a csúcsoktól egészen a leglaposabb vidékig. A kocsmaasztalokig bezárólag! Ahol aztán annak rendje és módja szerint legelőbb kel ki a sárkányfogvetemény. Az agymosott, primitív lúzerek veszik mindig a legelsők között készpénznek, ami a hatalmi körökből meg a ruszki álhírgyárakból visszhangzik nekik. Az az önérdekű uszítás, amit a szavazatokra ácsingozók legfeljebb hatakomtechnikai eszközként használnak a siker érdekében. Nem törődve az esetleges következményekkel. Azzal, hogy akár évtizedekre megmérgeztetnek a társadalmak, amelyek szolgálatára megbízást nyertek…
Hogy mindez nem több olcsó moralizálásnál? Oké, játszuk le! Fico jelenleg uralkodó koalíciója alattomos módon úgy szabta át, úgy zsigerelte ki a büntetőtörvények egészét, hogy a saját falka echte és lehetséges bűnőzőit esetleg némi jelképes szankciók fenyegessék csak. A vak is látta, már ha képes volt legalább kettőig elszámolni, hogy mire megy ki a játék. Nem beszélve a Ficó-féle parlamenti többség ellenzékéről, amelynek politikusai a liberális, progresszív gondolkodású szavazók százezreinek köszönhetően kerültek a parlamentbe. Hogy ott, de ha ott nem megy, akár azt utcán is szembe helyezkedjenek a hatalommal önérdekűen visszaélő politikai csürhével.
Zuzana Čaputovát, az exállamfőt ugyanez a cél motiválta, amikor nemcsak jelképesen tiltakozva, ahogy azt az utca embere tette, de jogi lépésekkel is megpróbált ellenálni a hatalmi simliskedésnek. Nem őt minősíti, hogy csak részben volt sikeres a Büntetőtörvénykönyvvel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványa… Robert Fico és cinkosai megis őt szólították föl bocsánatkérésre! Épp úgy, ahogy az ellenzékkel tették, amikor egy pszichopata fegyvert emelt a kormányfőre! Aki, mármint a kormányfő, nem először köpködött szűkölve, gyűlölködve lehetséges politikai ellenfeleire és azok szavazóira. Ahogy a sajtó embereire! Utóbbiakról ráadásul lépten-nyomon azt hirdetve, hogy csak azért tájékozódhat a sajtóból a köz a politikai osztály viselt dolgairól, csak azért kritizálják az újságírók a hatalomgyakorlókat úgy ahogyan, mert valakik megvették őket.
Na, kik azok a valakik? Tudod, hogy kik? Azok az olvasók, nézők, hallgatók, akiknek minden egyes nap minden órájában és percében meg kell felelniük a normális újságíróknak. Akik sokkal inkább ki vannak szolgáltatva a közönségüknek, mint akár a leghazugabb politikusok! Utóbiakkal ellentétben ugyanis naponta megmérettetik az általuk végzett munka! Mig a leghazugabb politikusnak is évek állnak rendelkezésére, nem beszélve az adófizető állampolgárok pénzéről, hogy azonnali következmények nélkül bitorolja a választóktól kapott hatalmat…
Ha tehát valakinek illene bocsánatot kérni minden egyes állampolgártól, az nem más, mint maga Robert Fico! Mindenekelőtt azoktól, akiket véres szájjal rákosnak minősített! De saját félrevezetett és ezért megveszekedett híveitől is. Akiket békevággyal hiteget, miközben pusztításra uszítja őket! És még csak térdre sem kell ereszkedie (in ginocchio da te), ahogy Gianni Morandi megénekelte volt!