DAC – Almási: "Más, amikor magyarul szurkolnak a sajátjaid. Nagyon várom már”

A DAC-tól való távozásod óta már öt év telt el. Miben változtál meg az említett időszak alatt?
„Megjártam pár országot, néhány bajnokságot, a szlovák válogatottat is, tehát rengeteg minden történt velem. 19 évesen távoztam, nem sokkal a huszadik születésnapom előtt, nyilván öt év alatt sok minden változott. Rengeteg bajnoki mérkőzésen léptem pályára, tehát sokkal tapasztaltabb vagyok.”

Miben fejlődtél szerinted futballistaként?
„Befejezőcsatárként sikerült elég sok gólt szereznem. A tizenhatosban érzem jól magam, remélhetőleg sok labda talál majd meg a büntetőterületen belül. Nyilván a távozásomkor kialakult játékstílusom nem sok minden változott, talán csak finomodott az évek hatására.”

Hogyan zajlott a hazatérés folyamata?
„Már télen is volt róla szó, de akkor már megegyeztem az NK Osijekkel és nem akartam ezt felrúgni. Nem szerettem volna az Ostravánál maradni, de mivel továbbra is az ő játékosuk vagyok, keresnünk kellett valamilyen megoldást, ami mindkét félnek megfelelő. Akárcsak télen, a DAC most is érdeklődést mutatott irántam, és mivel előttünk áll az egész szezon, ráadásul az európai kupaporondon is indul a csapat, sokkal több értelmét láttam most rábólintani az ajánlatra.”

Milyen érzések vannak most benned?
„Örülök, hogy hazatérhettem, hiszen hatéves kissrác korom óra mégiscsak több mint tíz évet töltöttem el a DAC kötelékében. Itt vagyok otthon. Nyilván más ez az érzés, hiszen mindegyik klubnál örültünk a sikernek és keseregtünk a vereségek miatt, de itthon egészen másként élem ezt meg. Hatványozódnak az érzések és ezért a motiváció is sokkal nagyobb.”

Milyen volt a visszhang a családi és a baráti körben?
„A család örült, mivel az öt év alatt nem láttak túl gyakran. Igyekeztem pár hetente hazautazni, de ez nyilván nem olyan, mintha minden nap otthon lennék. A mérkőzésekre ők is kiutaztak utánam, de a mostani helyzet teljesen más lesz. A két legjobb barátom egyaránt itteni, velük is csak többnyire online tartottam a kapcsolatot. Mindenki örül, de talán kicsit izgalommal telve is fogják figyelemmel követni az idényt.”

Az UEFA Konferencia Ligával, a bajnoksággal és a hazai kupasorozattal egy újabb komoly kihívásokkal teli szezon elé néz a DAC. Milyenek az elvárásaid?
„Szeretnénk bejutni az UEFA Konferencia Liga csoportkörébe. Nem lesz könnyű, ezen a szinten már komolyabb különbségek vannak a csapatok között, tehát kell hozzá szerencse is. Az élvonalban a legnagyobb vágyam nyilván a bajnoki cím, de tisztában vagyok vele, hogy a Slované volt és lesz is a legerősebb csapat. De miért ne lehetne őket is megfogni? Saját, egyéni szinten szeretnék minél több gólt lőni, minél több játékpercet kapni és az együttes segítségére lenni.”

A távozásodkor és most is igaz, hogy a DAC rendelkezik a liga egyik legmagasabb átlagnézőszámával. Mennyire várod, hogy teltház előtt lépj pályára?
„Szerencsére az évek során több olyan csapatban is megfordultam, ahol 11-12000 ember is kijárt a meccsekre. Nem lesz újdonság a teltház, de más, amikor magyarul szurkolnak a sajátjaid. Nagyon várom már.”

Második hete vagy a csapattal, két mérkőzést is abszolváltál, tehát nagyjából képet kaphattál arról, milyen rendszerben képzeli el a vezetőedző a csapatot. Mennyire vagy otthon ebben a taktikai felállásban?
„Szerintem rendben lesz a dolog. Játszottam már olyan 3-5-2-es rendszerben, ahol alacsonyabb csatár van mellettem, nincs ezzel gondom. Egyre világosabb, mit szeretne az edző. Nyilván a csapattársaim még nem tudják, mire számítsanak tőlem, hogy hova adják a labdát, hova helyezkedem, de ahogy mondtam, a második összecsapáson már elkezdtek jobban figyelni rám. Ehhez azért idő kell.”

A teljes interjú a DAC hivatalos weboldalán elérhető.