Az ellenzék brüsszeli aknamunkája és Krivočenko halála – a koalíció megtalálta a bűnbakot a btk. újabb módosítása miatt

A parlament két napos rendkívüli ülésén újra – immár negyedszer – módosította a kormánykoalíció a büntető törvénykönyvet (btk.), amelynek átírását legszívesebben már tavaly decemberben lezárta volna. A jogszabályt a koalíció 77 igen szavazattal fogadta el, az ellenzék egységesen tartózkodott.

Most az Európai Bizottság kifogásai miatt kellett megnyitni a jogszabályt, mert Brüsszel nem látta biztosítottnak az unió gazdasági érdekeinek garantálását a kormány korábbi módosításai miatt. Fennállt ugyanis a veszélye annak, hogy az EB elzárja a brüsszeli pénzcsapokat. Az ellenzék szerint ez a módosítás is bizonyítja, hogy Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter és a koalíció kontármunkát végzett a jogszabály előkészítésekor.

A kormány azzal védekezik, hogy az egészre nem lett volna szükség, ha nincs az ellenzék „brüsszeli aknamunkája”, amely „félrevezette” a brüsszeli bürokratákat.

Az ok „az Európai Bizottsággal való konzultáció”

A rövid módosítás lényege, hogy a kormány szigorúbb büntetéseket és hosszabb elévülési időt javasol olyan korrupciós bűncselekmények esetében, amelyek uniós pénzeszközöket érintenek. A módosítás indoklása többször is említi, hogy az „Európai Bizottsággal való konzultáció” alapján javasolják a módosítást. Az ellenzéki képviselők szerint ez bizonyítja, hogy a tavaly decemberben beterjesztett, és azóta már háromszor komolyabb mértékben átírt kormányjavaslat teljesen kontár munka. „Az Európai Bizottság világos üzenetet küldött Szlovákiának: ha a büntetőtörvénykönyv változatlan formában lép életbe, akkor elveszítjük az uniós támogatásokat” – jelentette ki Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter, parlamenti képviselő. Szerinte azonban a most elfogadott változat sem jó.

„Az ijedt Fico most egy gyors, de hibás módosítást fogadtat el, mivel az, amit előkészítettek, nem abban az uniós irányelvben van, amit tiszteletben akarnak tartani” – mondta Kolíková.

Hibás és diszkriminatív?

A Progresszív Szlovákia képviselői módosító javaslatban próbálták kijavítani a kormányjavaslatot, de a többség elutasította azt. „A btk. korábbi módosításának egyetlen célja az volt, hogy segítsenek a »saját embereiknek«, akiknek gondjuk akadt a törvénnyel, ezért kell most a módosítás” – magyarázta Lucia Plaváková (PS). Szerinte a jelenlegi törvény indoklásában azt kellett volna beleírni, hogy „a Fico-kormány működésének következtében Szlovákiát több milliárdos gazdasági károk fenyegetik, ha nem fogadják el a javaslatot”.

Kolíková szerint azt is kifogásolható, hogy a törvény diszkriminatív: aki az uniós támogatásokat csalja el, az súlyosabb ítéletre számíthat, mint aki a szlovák költségvetésből lop.

„Ha szlovák pénzt lopnak, az rendben van, ha uniósat, akkor már probléma” – tette fel a kérdést Kolíková. Szerinte egyébként ez a diszkrimináció a későbbiekben gondot okozhat.

Boris Susko elismerte, hogy a kiszabható tételek között van különbség, de a büntetésről minden esetben a bíróság fog dönteni. „A bírói gyakorlat mutatja majd meg, hogy lesznek-e eltérések, véleményem szerint nem lesznek” – jelentette ki az igazságügyi miniszter.

Az ellenzék „brüsszeli aknamunkája”

A kormányoldal egyrészt a törvényt dicsérte, másrészt viszont az ellenzéket próbálta meg hibáztatni a kialakult helyzetért. Az ellenzéki pártok „brüsszeli aknamunkáját” hozta fel oknak Tibor Gašpar (Smer) korábbi rendőrfőkapitány, parlamenti képviselő is, aki szerint az ellenzék félrevezeti az Európai Uniót.

„Az Európai Bizottságnak nincsenek valós információi arról, hogyan működik a szlovák igazságszolgáltatás” – állította be teljesen hozzzá nem értő testületként a Bizottságot Gašpar.

Susko szerint ezt az is bizonyítja, hogy amikor az Európai Bizottsággal tárgyaltak, akkor az „ellenzéki érvekkel” találkoztak a bizottság alkalmazottainak részéről. Azt azonban nem magyarázta meg, hogy miért nem sikerült meggyőzniük a Bizottság munkatársait, miért volt szükség a módosításra.

Ellenzéki szabotázs?

Ezt a szemszöget erősítette Robert Fico is egy hétfő esti videójában.

„Az ellenzéknek ez a piszkos munkája nyomokat hagyott Brüsszelben, és nekünk kellett tárgyalnunk az Európai bizottsággal, hogy hogyan tudjuk megmenteni a pénzt Szlovákia számára” – mondta Fico,

aki szerint az ellenzék szabotázst követett el Szlovákia ellen. A törvény védelmében azzal érvelt, hogy azt az Alkománybíróság sem kifogásolta július eleji döntésében. Az ellenzék szerint azonban az, hogy valami nem ellenkezik az alkotmánnyal, még nem biztos, hogy egyben jó is.

Kolíková lett a fő bűnbak, Krivočenko haláláért is ő a felelős

Emellett a smeres képviselők mindent megtettek, hogy Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter elleni támadásokkal tereljék el a figyelmet a btk. újabb módosításáról. Felmelegítették és Kolíkovára akarták ráhúzni a börtönben meghalt ügyvéd, Lubomír Krivočenko ügyét. Krivočenkót még a Pellegrini-kormány idején, a kormányváltás előtt, 2020 márciusának elején tartóztatta le a rendőrség az Állattenyésztő (Dobytkár) ügyben, majd csaknem egy év múlva, előzetes fogva tartása idején, vagyis még a börtönben COVID 19 fertőzésben meghalt. A kormány múlt héten 90 ezer eurós kártérítést szavazott meg a hozzátartozóinak, mert szerintük az ügyvéd halálát az okozta, hogy nem kapott megfelelő egészségügyi ellátást, konkrétabban nem jutott neki lélegeztetőgép.

Robert Fico a videójában külön kiemelte az SaS-t és Mária Kolíkovát.

„Kolíková arról a legismertebb, hogy szemrebbenés nélkül hagyta meghalni az előzetesben ülő ártatlan ügyvédet, Krivočenkót” – állította pellengérre Kolíkovát videójában a miniszterelnök.

Szerinte ugyanis az igazságügyi minisztériumnak kellett volna lélegeztetőberendezést biztosítani az ügyvédnek. Fico azt is megelőlegezte, hogy a kormány által megítélt 90 ezer eurós kártérítést Kolíkovának kellene kifizetnie. „Kolíkovának inkább azon kellene gondolkodnia, hogyan fizeti ki a 90 ezer eurót, ha elküldjük neki a számlát egy ártatlan ember haláláért” – fenyegetőzött Fico.

Ezt a vonalat erősítette a parlamentben az egyetlen smeres szónok, Richard Glück is, aki Kolíkovát nevezte meg felelősnek Krivočenko haláláért. „Egyértelmű, hogy nem kapta meg a megfelelő egészségügyi ellátást, ezért halt meg, és ezért az igazságügyi miniszter a felelős” – jelentette ki Glück.

De mi köze Krivočenkónak a btk. módosításához?

Kolíková cáfolta, hogy igazságügyi miniszterként bármi köze lett volna Krivočenko halálához. „A belső vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy az ügyvéd egészségügyi kezelése a körülményeknek megfelelő volt” – mondta a korábbi igazságügyi miniszter. Szerinte egyszerűen nem volt megfelelő kapacitás a környékbeli kórházakban, ezért nem tudták lélegeztető gépre tenni az ügyvédet. Azt viszont az ellenzéki képviselők végképp nem értették, hogy a koalíció miért a volt ügyvéd halálával érvel a módosítás elfogadása mellett, amikor az csak a gazdasági bűncselekmények büntetéséről szól. „Eddig tényszerű vita folyt a javaslatról, nem értem Richard Glück megszólalását, és nagyon sajnálatosnak tartom azt – reagált Martin Dubéci (PS) a smeres képviselőre. – Önök minden bizonyíték nélkül vádolják a volt minisztert.”

Az ellenzék szerint az is furcsa, hogy a Smer az ombudsman jelentésére hivatkozva hibáztatja Krivočenko haláláért Kolíkovát. „Az ombudsman jelentésének tárgyalását már néhány hónapja halogatják, legutóbb néhány hete szakította félbe a koalíció, és halasztotta azt valamikor szeptemberre.

A koalíciót csak a »saját embereik« érdeklik, tesznek ők az emberi jogokra” – jelentette ki Lucia Plaváková (PS).