Fedezzük fel a Hold rejtelmeit! – Érdekességek után kutattunk Heller Lászlóval

Megosztás

Július 20-án ünnepeljük a Hold napját, amely az Apollo 11 holdraszállásának évfordulója. A Hold napja remek alkalom arra, hogy elmerüljünk az égi kísérőnk rejtélyeiben és szépségében. Heller Lászlóval beszélgettünk, aki a Felvidéki Magyar Amatőrcsillagászok csoportjának társalapítója. Kiderült számos érdekesség a Holdról, amit a legtöbben talán nem tudtak, Lászlóval ezeket szedtük össze.

Tévhitek a Holdról:

  • Sötét oldal: A Hold sötét oldala kifejezés pontatlan, mert a Nap ugyanannyi ideig világítja meg a túlsó oldalát, mint a felénk nézőt. A helyes kifejezés a Hold túlsó oldala.
  • A különféle vérhold, kékhold, szuperhold stb. kifejezéseknek nincs csillagászati jelentősége, inkább kulturális és népi elnevezések.
  • Ha a Földet egy kosárlabdával és a Holdat egy teniszlabdával ábrázolnánk méretarányosan, akkor ezek a labdák körülbelül 7 méter távolságra lennének egymástól.

A Hold titkai

  • Láthatóság: A Hold körülbelül 380 000 km-re van a Földtől. Ez a távolság még a fénynek is több mint egy másodpercbe telik megtenni, így amikor a Holdra nézünk, mindig az egy másodperccel korábbi állapotában látjuk.
  • Imbolygás: Bár köztudott, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, ez csak közelítőleg igaz. Az ettől való eltérést, azaz a Hold keringése során megfigyelhető billegését librációnak nevezzük.
  • Holdciklus: A Holdciklus hossza 29 és fél nap, tehát nem pontosan egyezik a naptári hónapok hosszával.
  • Tengelyferdeség: A Föld 23,5°-os tengelyferdeségét részben a Hold okozza. Ez a ferdeség hozzájárul az évszakok kialakulásához és stabilizálja a Föld éghajlatát.
  • Árapály-jelenség: A Hold által okozott árapály-jelenség folyamatosan lassítja a Föld forgását, miközben a Hold évente néhány centiméterrel távolodik a Földtől.
  • Látszó méret: A Hold átmérője körülbelül 400-szor kisebb, mint a Napé, de egyben kb. 400-szor közelebb is van a Földhöz. Ez a véletlen egybeesés teszi lehetővé, hogy a Földről nézve teljes napfogyatkozás idején a Hold teljesen kitakarja a Napot.
camera

2

Fedezzük fel a Hold rejtelmeit! – Érdekességek után kutattunk Heller Lászlóval

Fotó: Freepik.com 

Két különleges időpont a Hold megfigyelésére

  • Szabad szemmel a Hold talán akkor a legszebb, amikor úgynevezett szuperhold állapotban van, vagyis amikor a Föld körüli ellipszis pályájának legközelebbi pontján helyezkedik el. Ekkor a Hold alacsonyan van a horizonthoz, és óriásinak látszik, különösen a tereptárgyakhoz viszonyítva.
  • A távcsöves megfigyelés pedig akkor nyújtja a legjobb élményt, amikor éppen nincs telihold. Ilyenkor a Hold fényes-árnyékos része közötti ún. terminátorvonalon a kráterek egyik oldala jobban meg van világítva, és részletesebben tanulmányozhatók. A távcsövön keresztül történő megfigyelés azonban gyakran okozhat szemsértést a Hold fényessége miatt. Ez kiküszöbölhető polárszűrők alkalmazásával.

Filmajánló a Hold napjára:

Az interneten rengeteg videó található magáról a Holdról, de az eddigi holdraszállásokról is. Például:

+ Hoztam egy kiváló könyvet is a témában – Antonin Rükl: A Hold atlasza

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program