Kezdődik a világ legnagyobb sporteseménye, augusztus 11-ig lobog az olimpiai láng Párizsban

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Ma elindul a világ legnagyobb sportrendezvénye, elkezdődik a párizsi olimpia. Már maga a megnyitóünnepség – amely 19.30-kor kezdődik – is rendhagyó, ugyanis nem egy stadionban, hanem a Szajnán zajlik majd. A 206 ország küldöttségének mintegy 10 ezer sportolója 94 hajóban úszik át Párizson, a 6 kilométeres hajóút végén pedig a Trocadero téren gyullad majd fel éjjel 11 óra tájban az olimpiai láng. És ég majd egészen augusztus 11-ig, az olimpia utolsó napjáig.

A megnyitóünnepség nemcsak amiatt lesz rendhagyó, mert nem egy stadionban zajlik majd, hanem azért is, mert a Szajna 6 kilométeres szakaszán mintegy 300 ezer ember nézheti a helyszínen.

Ez már egy redukált szám, eredetileg akár 600 ezer nézőre tervezték, de ezt biztonsági okok miatt csökkenteniük kellett. Az élő közvetítést várhatóan több mint egymilliárd néző követi majd.

Biztonsági szempontból a megnyitó lesz az olimpia legfontosabb eseménye, hiszen a több százezres tömeg és a hosszú útvonal rendkívüli kihívás elé állítja a francia rendőrséget és a segítségül hívott katonaságot. A biztonságra több tízezer rendőr és katona vigyáz majd a helyszínen. Sajnos a nyitónap nem múlt el incidens nélkül: ismeretlen tettesek ma hajnalban több helyen megrongálták a franciák szupergyors vasúti hálózatát, a TGV-t. A hivatalos közlemény szerint egyértelmű, hogy a cél a közlekedési rendszer megbénítása volt, az olimpia nyitónapjára időzítve. A késések és a járattörlések mintegy 800 ezer embert érintettek.

Már Szlovákiában van, de Csallóközbe talán még nem jutott el az ázsiai tigrisszúnyog

Néhány kilométerre a Csallóköztől, Pozsony Ruzinovban már bizonyítottan megtelepedett a súlyos fertőző betegségeket is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog.

Szakértők egyelőre nem találtak arra utaló jeleket, hogy a Csallóközben is megtelepedett volna a rovar, amely akár 22 különböző vírust

– köztük a nyugat-nílusi vírust – terjeszthet, és olyan egzotikus megbetegedéseket is okozhat, mint például a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. Szlovákiában egyelőre csak Pozsonyban találták meg az egyedeit, ahová feltehetően Magyarországról érkezett. Magyarországon ugyanis több régióban is azonosították, találkozhatunk vele a Balaton környékén, Budapesten, vagy az ország déli részén, Pécsen és Szegeden is.

Szakemberek szerint azonban nem minden egyede fertőzött, viszont a csípése sokkal agresszívabb, mint a hagyományos szúnyogoké.

Az autó áránál is drágább lehet, ha nincs kötelező biztosítás

Augusztus elsejétől mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik kötelező felelősségbiztosítás nélkül használják autójukat. Emelkednek ugyanis a büntetési tételek, és akár 5 ezer eurót is elkérhetnek azoktól, akiknek nincs érvényes biztosításuk. Igaz, a bírság széles sávban – 5 és 5 ezer euró között – szabható ki, de aki balesetet okoz a nem biztosított kocsijával, az inkább a felső határ körüli összegre számíthat. Ma még a felső határ „csak” 3319 euró, de már ez is több, mint egy olcsóbb használt autó ára.

Fico újra az ukrán kormányfővel tárgyalt

Újra az orosz kőolajszállítás blokkolásának feloldását kérte Robert Fico ukrán kollégájától, Denisz Smihal miniszterelnöktől ma délelőtti telefonbeszélgetése során.

Fico már múlt héten is beszélt az ukrán kormányfővel, mivel Ukrajna július elejétől blokkolja a Lukoiltól megvásárolt kőolaj szállítását a Barátság kőolajvezetékben. Ez mintegy 30 százalékos kiesést jelent a Molnak, és pozsonyi leányvállalatának, a Slovnaftnak, amely az unióban utolsóként még használhat orosz kőolajat. A hivatalos álláspont szerint az orosz kőolajszállítás egy részének megújítása rendkívül fontos a Slovnaft finomító számára, mivel az alternatív kőolajforrások drágábbak és technológiailag nem feltétlenül megfelelőek. Egyelőre nem fenyeget a gyártás korlátozása – és így üzemanyaghiány sem –, mivel a kiesést rövid távon más forrásból tudják pótolni.

Ukrajna 1,5 milliárd euró „orosz pénzt” kap

Az uniós tagországok vezetőinek döntése alapján az Európai Bizottság ma 1,5 milliárd euró támogatást utalt át Ukrajnának, amit az védelmi és újjáépítési célokra fordíthat. A támogatás érdekessége, hogy ez a 1,5 milliárd a befagyasztott orosz állami vagyon hozamából származik, vagyis „orosz pénz”. „A Kreml-vagyon felhasználásának a legjobb üzenete, ha ezt az összeget Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá tételére fordítjuk” – kommentálta az utalást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.