Megosztás
Ha valaki hiszi, hogy az Úré a hatalom, hogy mindenható – s a keresztény ember hiszi –, akkor az e hiténél fogva nem szarik be semmiféle művészi vagy kevésbé művészi megnyilvánulástól, provokációtól vagy félreértéstől, sem pedig a régen meztelenül, ma időről-időre változó ruhákban, mezekben stb. zajló emberi tevékenységektől. Hacsak azok a ruhák nem egyenruhák és a tevékenység nem öldöklés. Mert a mindenható Mindenható, s – a hívők szerint – elrendezi az ilyen apróságokat.
Az igazi keresztény hívő attól sem szarik be – mert erről ugye csak alig értesülünk, hiszen az olimpiai megnyitóról szóló félrebeszédek mellett nem marad időnk a lényeges híreket olvasni –, hogy Szlovákiában Michal Šúrek, Ľubomír Daňko, Ján Čurilla, Pavol Ďurka ellen indult eljárás. Nagyjából Šúreknek köszönhető, hogy volt főnöke, a „specializált” Dušan Kováčik, ma ül. A többi megvádolt személy is a legmagasabb helyeken ülők mocskának feltárásán dolgozott. A nép, a társadalom, az igazság érdekében. És kik ma a károsultak?: Norbert Bödör, Jozef Brhel, Tibor Gašpar. Akik anno a vádlottak voltak, s mára a jelek szerint politikai hátszéllel, törvénymódosításokkal fehéredtek ki.
Na, az ilyen hatalomátvételtől és bosszúhadjárattól már a sértődött keresztények és a keresztyének is kezdhetnek beszarni, mert az ügyek hátterében, néha előterében is egyenruhák álltak, állnak. És ki tudja (Michal Šúrek, Ľubomír Daňko, Ján Čurilla, Pavol Ďurka bizonyára tudja), van-e az ügyeknek öldökléshez is köze.
Olyan ez, mintha a pártos-titkosszolgálatos hetvenes évek elejét vegyítenénk a pártos-titkosszolgálatos-maffiás Mečiar-korszakkal.
Ez az a módszer, amellyel lebontható egy rezsim (pl. a demokrácia), egy társadalom, egy nemzet. Amely képes szétcincálni az általános humánumot, az emberi erkölcsöt. Mert az ember gyarló és fél. Félti a szeretteit is. Inkább kussol, behúzza a farkát, a frusztrációit pedig máshol ventillálja, pl. elfogad valakit ellenségnek és azt rugdossa.
A keresztény is fél. Láttam. Megéltem. Pedig neki nem kéne. Ha hisz, higgyen és éljen aszerint, amit vallásának tart. Ha nem hisz, féljen csak, rugdosson másokat, miközben őt rugdalja a hatalom, de ne pofázzon hitről. Főleg, ha hagyja, hogy a hatalom – nem az isteni – bosszúszomjában a nép, a polgárok, az emberek társadalma ellen forduljon.