"Ha Hitler megnyerte volna a háborút, a roma nemzet ma nem létezne" – megemlékezést tartottak Dunaszerdahelyen

“Augusztus 2-ról 3-ára virradó éjszaka 2897 romát és szintót teherautókban hurcoltak a krematóriumokhoz, ahol hajnalban elgázosították őket. Az áldozatok többsége idős és beteg emberek, nők és gyerekek voltak. Máig nem tudni, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak. Legalább 200 ezer, de bizonyos források 1,5 millió áldozatot említenek” – hangzott el a megemlékezés elején.

Dunaszerdahelyen 2006-ban állították fel a megrázó eseményekre emlékeztető műalkotást, mely előtt minden évben megemlékezést tartanak. Nemcsak a haláltáborok áldozataira, de azokra is emlékeznek ilyenkor, akiket a nyilasok a Kis-Duna tőkési ágába lőttek 1945 nagypéntekén Nyárasd és Vásárút között. Ugyancsak minden évben megemlékeznek Janovitsz Ödön esperes-plébánosra, aki közbenjárásának köszönhetően a dunaszerdahely cigányság egy része megmenekült a holokauszt pusztítása elől.

Ravasz József, az eseményt szervező dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet vezetője beszédében arra figyelmeztetett, hogy “a háború borzalmait nem szabad elfelednünk, látnunk kell a romák szenvedő arcait, a halálért könyörgést, azt a számtalan kínzást, amivel nap mint nap szembe kellett nézniük”.

"Emlékeznünk kell a cigánytáborokban kivégzett testvéreinkre. A munkatáborokban halálra dolgoztatott romákra. Az ártatlan, a világról mit sem sejtő gyermekeinkre" - figyelmeztetett. Leszögezte, hogy a szabadság érzete minden ember számára egyforma.

Úgy véli, nagy feladat hárul a pedagógusokra, hogy intő szavaikkal hassanak a felnövekvő nemzedékekre, hogy a világháború rémtetteinek még csak a gondolata se foganjon meg a fejeikben.

Ravasz József egy rövid történelmi áttekintésben emlékeztetett arra, hogy a romák üldöztetése a világháború alatt a fasiszta szlovák államban 1944 őszétől 1945 tavaszáig tartott. Ez idő alatt Szlovákia számos területén romákat végeztek ki az SS egységei, a nyárasdi mellett ismert a mészárlás Čierny Balog, Vlašská Belá, Lutila, Slatina, Kremnička településeken, valamint Garamszentkereszten.

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere arra emlékeztetett, hogy a történelem során már számos alkalommal előfordult, hogy embercsoportokat törzsi, vallási vagy épp nemzetiségi hovatartozásuk miatt üldöztek vagy gyilkoltak meg. Példaként felhozta a keresztények üldözését a római birodalomban, a protestánsokét a reformáció időszakában, a zsidó pogromokat és az örmény népirtást.

“Idén a zsidó és roma holokauszt 80. évfordulójára emlékezünk, amely egy téveszméből sarjadt és egy állami masinériává nőtte ki magát, amelynek célja az európai zsidóság teljes megsemmisítésén túl a roma közösség megsemmisítése volt” – szögezte le, hozzátéve, hogy az emberek nem tanultak a múltból, ugyanis ma is léteznek antiszemita és romaellenes módon megnyilvánuló csoportok. Kiemelte a társadalmi békesség, a közösségek együttműködésének, egymás kölcsönös megbecsülésének és tiszteletének fontosságát, valamint hangsúlyozta, mennyire sokat számít a fiatalok képzése és szemléletük megváltoztatása.

Eduard Čonka, a romaügyi kormánybiztos hivatala regionális koordinációs irodájának igazgatója arról beszélt, nem szabad hagyni, hogy mások elhitessék, ez az egész már mögöttünk van.

„A gyűlöletkeltés megmaradt. Az egész világon tanúi lehetünk, milyen könnyű eljutni a szavaktól a gyilkolásig. A populizmus és az extrémizmus között nagyon vékony a határ, s könnyű átlépni. A szélsőségesség és a összeférhetetlenség terjedését csak úgy állíthatjuk meg, ha javítjuk a romák helyzetét a társadalomban" - húzta alá.

Emlékeztetett arra, hogy a romák helyzetéről nagyon hosszú ideig megfeledkeztek, hiszen az Európai Parlament is csak 2015-ben nyilvánította augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjának.

"A romák történelme Szlovákia és Európa történelme, nem lehet szétválasztani, hozzátartoznak az iskolák történelemóráihoz, a polgári neveléshez és földrajzhoz. Vannak arra irányuló igyekezetek, hogy a történelmi tényeket megváltoztassák. De ha Hitler megnyerte volna a háborút, a roma nemzet ma nem létezne" - hangsúlyozta.

A megemlékezés végén elhangzott a szlovák, a magyar és a roma himnusz, majd koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.