Nem fog drágulni, éppen hogy csökkenhet a benzin ára, de abban sincs sok köszönet

Pár napja megírtuk, hogy “az orosz Lukoil vállalatra kivetett ukrán szankciók egyrészt nem veszélyeztetik a szlovák és a magyar energiabiztonságot, másrészt az is elképzelhető, hogy maguk az oroszok állították le a kőolajszállítást a Lukoiltól, és nem Ukrajna”. A DenníkN beszámolója szerint már a magyarországi MOL-csoport irányítása alatt álló pozsonyi finomító, a Slovnaft is közölte, hogy július eleje óta nem kapott olajat az orosz cégtől, „a szállítások leállásának oka, hogy a Lukoil felkerült Ukrajna szankciós listájára.”

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője ezzel a témával kapcsolatban az InfoRádió Aréna című műsorában egy sajtóhírről tett említést, miszerint a MOL megadta annak a négy cégnek a nevét, amelytől az utóbbi időszakban orosz részről kapott kőolajat. Ezek négyen úgynevezett kereskedő cégek, nem pedig az eredeti orosz termelő vállalatok. Ezek között tehát nem szerepelt a Lukoil, csupán az említett cég egyik leányvállalata, egy svájci bejegyzésű exportcég, a Litasco, ám az meg nincsen rajta a kijevi szankciós listán. Ezek alapján azt mondták az ukránok, hogy ez a négy cég szállíthat Ukrajnán keresztül, mégis Oroszország felől kevesebb kőolaj érkezhetett az utóbbi időszakban. A magyarországi elemző számára tehát úgy tűnik, mintha Oroszország lépett volna az utóbbi időszakban, és ő csökkentette volna a mennyisége, a Lukoil ukrajnai szankciójára hivatkozva. Hogy pontosan mi az igazság, azzal kapcsolatban viszont megjegyzi: nagyon nehéz bármit is mondani, mert hivatalos kommunikáció nagyon kevés van erről. Maga a Mol csoport egyszerűen nem kommunikált erről az ügyről.
Hernádi Zsolt, a magyar óriásvállalat vezetője viszont a napokban részt vett egy esztergomi fesztiválon szervezett pódiumbeszélgetésen, ahol a Telex tudósítása alapján azt mondta: “Higgyék el nekem, amíg mi nem szólalunk meg, addig nem kell aggódni”.  A cégvezető szerint inkább pánikkeltés volt a Lukoillal kapcsolatos híresztelés, amivel összefüggésben mi is megírtuk, hogy akár 10 százalékkal is drágább lehet a benzin Szlovákiában, ha eldurvul a helyzet. Hernádi úgy látja „ha most hirtelen megszűnne a kőolajszállítás ezeken a vezetékeken, még mindig ott van, hogy orosz típusú kőolajat a tengeren is tudunk vásárolni”. A Mol-vezér szerint előbb okozna most hiányt egy budapesti kormányzati üzemanyagárstop, mint a vezeték elzárása.

Ami az ukrán szakciózást illeti, Pletser azt mondja, a kijevi kommunikáció alapján a már tárgyalt négy cég nyugodtan végezheti az orosz olaj eladását a MOl-csoport felé. Ilyen értelemben az, hogy a Lukoil a tiltólistára került, nem kellene, hogy okozzon bármifajta fennakadást. Többen úgy vélekednek, hogy Ukrajna felől ez az egész egyfajta figyelmeztetés volt politikailag Szlovákia és Magyarország felé, hogy Ukrajna nem feltétlenül érdekelt a jövőben az orosz olaj tranzitjában, mert számára – az oroszokhoz képest – sokkal kisebb hasznot hoz. Másrészt – folytatja a szakember – volt egy olyan érdekes vélekedés is, hogy tulajdonképpen ezzel az ukránok tesztelni akarták azt a lehetőséget, ami december 31. után a gázpiacon bekövetkezhet Oroszország és Ukrajna között, mert ekkor jár le a két ország közötti megállapodás az ukrán gáztranzitrendszer használatáról.

Mint ismeretes, Szlovákia és Magyarország az ukrán szankciók miatt panaszt emelt az Európai Bizottságnál, de Brüsszel kijelentette, hogy nincsenek veszélyben a szállítások a két ország számára. A Bizottság arra is rámutatott, hogy Szlovákia és Magyarország alternatív ellátást biztosíthat a Horvátországból érkező útvonalon, az úgynevezett Adria-vezetéken. Ehhez viszont át kell állítani a MOL finomítóit (Pozsony, Százhalombatta), hogy képesek legyenek az orosztól eltérő, úgynevezett Brent-tipusú kőolajat feldolgozni.

Az Erste Bank elemzője arra emlékeztet, hogy ennek az átállásnak a története visszanyúlik egészen 2009-re, a többedik orosz-ukrán gázválságig. Ennek hatására a MOL is eszmélt, és 2010 és 2015 között elindult már egy leválási folyamat az orosz kőolajról. Ennek eredményeképpen bővült a – pozsonyi és a százhalombattai finomítót összekötő – Barátság 2 kőolajvezeték kapacitása. Így a pozsonyi finomítónak az 5,6 millió tonnás évi szükségletét el tudja látni a Mol-csoport, ha már a kőolaj Százhalombattán van. Aztán miután az oroszok rárontottak 2022. február 24-én Ukrajnára, a magyar cég kiszámolta, hogy két-négy év, illetve 5-700 millió dolláros beruházás szükséges ahhoz, hogy teljesen biztosítható legyen az Adria kőolajvezetéken keresztül a százhalombattai, illetve a pozsonyi finomító kőolajellátása. Pletser úgy tudja, a MOL-os tervek megvalósítása most is gőzerővel halad. Szerinte 2025 végére, 2026 első felére a vállalat képes lesz arra, hogy teljes mértékben orosz kőolaj nélkül ellássa a két finomítót úgy, hogy azok teljes kapacitás-kihasználtsággal működjenek.

A szakértő az Inforádió műsorában azt is előre jelezte, hogy mire, milyen benzinárakraszámíthatnak az autósok a fejlemények alapján. Pletser megemlíti, hogy az utóbbi pár napban egy komoly recessziós félelem terjedt el a világban. Az olajpiacon is az utóbbi egy hónapban elkezdtek aggódni a kínai növekedés és ennek következményeként az ottani olajfogyasztás alakulása miatt, ennek hatására látványosan esik a Brent olaj ára, ami már most 75 dollár – az idei csúcs 95 dollárhoz képest. Ha ez így marad, véli a szakember, akkor el fognak kezdeni majd az olajtermékek árai is csökkenni, és azt is el tudja képzelni, hogy az év vége felé 550 forint – azaz 1,4 euró körüli szint lesz jellemző. És bár fogyasztóként ennek lehet örülni, de az, hogy globális recesszió alakulhat ki, vagy legalábbis ezt kezdik a részvénytőzsdék árazni, azért az nem egy örvendetes hír.