Ellentétek, hatáskör túllépés és harc a házelnöki posztért - kilátásban egy koalíciós válság?

camera

1

Ellentétek, hatáskör túllépés és harc a házelnöki posztért - kilátásban egy koalíciós válság?

-illusztráció- (Fotó: TASR) 

Megosztás

Az önbesorolása alapján szociáldemokrata Hlas és a szélsőjobboldal határait súroló SNS pártok közt a kormánykoalíció megalakulása óta több alkalommal került már sor nézeteltérésre, Martina Šimkovičová múlt heti lépései, a házelnökségért folytatott küzdelem fennmaradása, valamint a nemzeti párt egyre hangosabb beleavatkozása az oktatási tárca munkájába azonban olyan együttest hozott létre, ami minden eddiginél jobban megkeverte az állóvizet.

Bár a koalíciós pártok először nem reagáltak a kulturális miniszter által kezdeményezett és Robert Fico által is megvédett múlt heti “leváltási hullámra”, Matúš Šutaj-Eštok (Hlas) pártelnök nyilatkozatából kiderül, hogy pártjuk nem feltétlen tartotta indokoltnak, a pártelnök által tehetségesnek és rátermettnek megnevezett Matej Drlička és Alexandra Kusej leváltását.

A témában írtuk

A jól ismert “gender-ideológia”

Egy ideje nem titok, hogy az SNS szeptemberben egy olyan törvényjavaslat benyújtását tervezi, amely állításuk szerint “bebiztosítaná, hogy az iskolák a nemi- illetve szexuális irányultsággal kapcsolatos témák tekintetében semleges helyek maradjanak”, amihez szerintük arra van szükség, hogy betiltsák ezek állítólagos népszerűsítését az oktatási intézményekben. Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter ugyanakkor a törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelte:

"Nagyra értékelem az SNS képviselőinek érdeklődését a tárca iránt, de úgy gondolom, elég problémát találhatnak saját tárcáikon belül is".

Drucker már beiktatása idején is kiemelte, hogy nem fog nem létező problémákkal foglalkozni, az iskolákban fellelhető “gender-ideológiát” pedig elsődleges példaként említette, ezzel kapcsolatban pedig még a civil szervezetek mellett is kiállt. A tárcavezető végezetül arra is felhívta a figyelmet arra, hogy a Hlas tiszteletben tartja a koalíciós megállapodást és nem szól bele a nem pártjukhoz tartozó szaktárcák munkájába. Míg Andrej Danko (SNS) pártelnök újságírói kérdésekre válaszolva igyekezett csillapítani a kedélyeket, Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter koránt sem finomkodott ennyire és azzal vádolta Druckert, hogy ezzel ő is az állítólagos “genderlobbi” oldalára áll.

Ki legyen a házelnök?

A koalíció helyzetét tovább bonyolítja, hogy közel fél éve nem született megállapodás a házelnök szerepéről, hiszen, bár a koalíciós megállapodás során egyértelműen a Hlas kapta meg ezt a pozíciót, Danko mellett már Fico is azt hangoztatja, hogy Peter Pellegrini elnökké választása átalakította az erőviszonyokat a koalíción belül. Míg az SNS erre hivatkozva pártelnöküket jelöltetné a pozícióra, addig a Hlas magának szeretné azt megtartani, kiemelve, hogy az elnökválasztás eredménye teljes független az előzetes megállapodástól. Ennek ellenére az általuk jelölt, jelenleg a befektetésekért felelős miniszter, Richard Raši nem csak az ellenzék, de a kormány részéről sem örvend jelentős támogatásnak.

Korábban írtuk

Danko a kérdéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a házelnök személyéről terveik szerint még augusztusban megállapodnak, a tárgyalás során pedig Šutaj Eštok és Fico véleménye egyaránt fontos szerepet játszik majd.

A politológus(ok) válaszol(nak)

A legfontosabb kérdés azonban az: vezethetnek-e ezek az ellentétek és problémák a kormánykoalíció válságához? A Pravda három politológust is megkeresett a kérdéssel kapcsolatban, akik a téma különböző aspektusait emelték ki.

Juraj Marušiak, a Szlovák Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének politológusát meglepi a Hlas “csendes” magatartása, különösen a kulturális kérdések tekintetében. Úgy gondolja, hogy ha a párt nem változtat ezen, könnyen elnyomásra kerülhet, ami hosszú távon is rossz hatással lehet népszerűségükre. Kiemelte, hogy Fico törekszik a kompromisszum fenntartására, mert jelenleg a kormányon maradáshoz nincs alternatívája az SNS-nek, ezt a kompromisszumkészséget azonban a Hlas is kihasználhatná. Megjegyezte továbbá, hogy a Hlasra nézve káros lehet az is, ha a “kormányon belüli ellenzék” szerepét veszi magára.

"A Hlasnak emlékeznie kell arra, hogy azok szavaztak rájuk, akik kiábrándultak a Smerből és ezzel összhangban cselekedni"

– véli Radoslav Štefančík, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem politológusa. Ugyanakkor véleménye szerint a koalíció fennállása óta megfigyelhetőek hasonló nézeteltérések és a jelenlegit sem tartja ezeknél jelentősebbnek. Szerinte a Hlas továbbra is a kormány együttműködő tagja marad, emellett pedig azt is elképzelhetőnek tartja, hogy idővel egyre kisebb autonómiája lesz, végül pedig teljesen összeolvad a Smerrel.

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem politológusa, Jozef Lenč eközben arra emlékeztetett, hogy az SNS számos alkalommal igyekezett aláásni a Hlas párt tekintélyét, többek között azzal, hogy Danko többször is sértegette Pellegrinit az elnökválasztás során, vagy épp azzal, hogy rendszeresen beleszólnak a párthoz tartozó egészség- valamint oktatásügyi tárca munkájába. Lenč emellett úgy véli, rendkívül nagy csapás lenne a Hlasra nézve, ha a jelenleg négy százalék környékére mért SNS kivenné kezükből a házelnöki pozíciót. A politológus szerint a passzivitással a párt identitásának elvesztését kockáztatja. Végezetül azonban azt is kiemelte, hogy bár a Hlas bármikor dönthetne a koalíció felbontása mellett, nem gondolja, hogy ez a közeljövőben megtörténik, hiszen minden koalíciós szereplő “jól érzi magát” a pozíciójában.

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program