1
Boris Susko - Fotó: TASR
Megosztás
A Büntető Törvénykönyv hatályba lépett módosításai némely esetben a szabadságvesztéssel történő büntethetőséget szüntetik meg, más esetben enyhítik azt jelentős mértékben, további esetekben az elévülést csökkentik, ez pedig egy rakás elítéltet érint.
A Btk. módosítása tavaly decembertől téma, februárban hagyta jóvá először a parlament, Zuzana Čaputová korábbi köztársasági elnök pedig aláírta, hogy elküldhesse az Alkotmánybíróságnak, hogy a jelzett, március 15-i hatályba lépése előtt még foglalkozhassanak vele a bírók. Ők aztán annak rendje s módja szerint fel is függesztették a hatályát, míg nem döntöttek róla véglegesen. Végül júniusban megállapították, hogy a törvény büntetőjogi rendelkezései nem alkotmányellenesek.
A SME próbált utánajárni, hogy ez hány embert érint, akiket már elítéltek vagy épp vizsgálati fogságba kerültek, de nem sokra mentek. Az igazságügyi minisztérium és Boris Susko miniszter ugyanis hallgat.
A lap emlékeztet rá, hogy egy-egy büntetőjogi törvényjavaslatnak rendszerint részét képezi egy anyag arról is, hogy milyenek lesznek annak következményei, ez esetben viszont ez nincs így.
Olvassa el továbbá
A SME az enyhítések okozta szituációt próbálta meg modellezni. Eszerint azonnal szabadlábra kerülnek azok a személyek, akik olyasvalamit követtek el, ami már nem büntetendő börtönbüntetéssel. Ilyenek a kis értékű lopások – júliusban 1128 személy ült ilyen miatt a szlovák börtönökben. Ez egyébként az egyedüli olyan bűntény, amely kapcsán a minisztérium is közölt adatot. Az 1128-ból ugyanakkor csak 75 jöhet ki a börtönből, a többieknek szélesebb a bűnlajstroma, tehát mást is elkövettek, ami miatt ülnek.
A fennmaradó csaknem ezer személynek joga van arra, hogy felülbírálják a korábbi ítéletüket, és azt adott esetben méltányos módon enyhítsék.
Múlt keddtől, amikor az Alkotmánybíróság határozata megjelent a törvénytárban, szabadlábra kerülnek azok a vizsgálati fogságban ülők is, akik esetében elévült a bűntény, amit elkövettek, vagy épp enyhült a büntetési tétel, amit kiszabhatnak rá.
A SME emlékeztet rá, hogy ha valaki például kábítószer miatt ül vizsgálati fogságban, abban az esetben eddig rendszerint a nála lefoglalt mennyiség határozta meg a bűncselekmény súlyosságát, most viszont ő mindenképpen az egyszerű bűnelkövetők közé sorolandó, ami módosít a vizsgálati fogságának hosszán is. A különösen súlyos bűntények esetén ez 48 hónap, az egyszerűeknél 36, míg ha valaki esetében már csak vétség tényállása érvényes, annál 12 hónap.
Sokak számára, akik a börtönbüntetésüket töltik, az enyhítés a börtönbeli rezsimjükön változtat, és akik esetleg eddig a szigorított cellákban voltak kénytelenek tengetni életüket, átkerülhetnek egy nyitott részlegre, ahol sokkal szabadabban mozoghatnak és cselekedhetnek.
A Btk. enyhítéseinek eredményeként szélesebb körben alkalmazhatóak majd az alternatív büntetések, mint például a házi őrizet, amely olyasvalakiknél vethető be, akiknél a kiszabható büntetés felső határa nem éri el a 10 évet. Aki letöltötte a büntetése harmadát, és kevesebb mint öt éve volna hátra, kérheti a bíróságot a büntetése módosítására, a maradékot pedig leülheti otthon, nyomkövető karkötővel.
A SME emlékeztet arra, hogy érdekes helyzet állhat elő azok esetében, akik ugyan már hónapok vagy évek óta csak vizsgálati fogságban vannak, ám az általuk elkövetett bűntény büntethetőséget olyannyira enyhült, hogy már régebb óta vannak börtönben, mint amennyit a bíróság reálisan kiszabhat számukra.
Ilyen például Miloslav Weizer ismert esete, aki néhány tő vadkenderért már két és fél éve börtönben van, és ugyan korábban még 16 év börtön fenyegette, most már legfeljebb két évet kaphatna, amiből valószínűleg felfüggesztett marad.
Előfordul számos olyan eset is, ahol a korábbi bűntény ma már csak szabálysértésnek számít és az elkövetőt nem fenyegeti bírósági ítélet, csak járási hivatali határozat. Ilyen esetekben viszont érvényes, hogy a szabálysértési eljárást két éven belül le kell folytatni, különben a szabálysértés elévül.
A SME figyelmeztet azok eseteire is, akiket esetleg az idén tavasztól fennálló jogi vákuum ideje alatt ítéltek el. Az ilyen ítéletek számáról sem nyújtott információt a minisztérium.
