Idő kérdése, hogy hozzánk is megérkezzen a majomhimlő, de mégis kikre veszélyes?

camera

1

Idő kérdése, hogy hozzánk is megérkezzen a majomhimlő, de mégis kikre veszélyes?

Fotó: AP/TASR 

Megosztás

Európában egyelőre csak egy esetet regisztráltak, ám idő kérdése, hogy a megbetegedés Szlovákiába is eljusson. Két éve már itt volt, akkor azonban csupán homoszexuális férfiak egy közösségét érintette. A mostani vírusvariáns fertőzőbb, és nemcsak szexuális úton terjedhet.

Afrikában egészségügyi vészhelyzetet hirdettek a majomhimlő járvány miatt, ahol az afrikai járványügyi központ már több mint 17 ezer megbetegedést regisztrált a KoOngói DK-ban, közel 570-en meg is haltak. Röviddel ezután jelezték, hogy regisztráltak eseteket az afrikai kontinensen kívül is, az Európai Unión belülről egyelőre csak Svédországban, egy olyan személynél diagnosztizálták a fertőzést, aki Kongóban járt. Ugyancsak regisztráltak majomhimlős esetet Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelezte, hogy a megbetegedések száma az előttünk álló hónapokban várhatóan növekedni fog, erre pedig minden EU-tagországnak fel kell készülnie.

Szlovákiában két évvel ezelőtt jelentettek utoljára majomhimlős eseteket, abban az évben ugyanakkor az összes eset száma alig haladta meg az egy tucatot.

Martin Novotný, a kassai Louis Pasteur kórház infektológiai osztályának főorvosa a Hospodárske noviny-nek elmondta, bizonyára nőni fog az esetek száma Európában, masszív fertőzési hullámra azonban szerinte nem kell számítani, Kongó ugyanis nem számít turistacélpontnak.

Korábbi podcastunk:

Boris Klempa virológus szerint nagyrészt az számít, hogy milyen lesz a betegség átadásának domináns módja, sor kerül-e közösségi terjedésre vagy sem. Emlékeztet arra, hogy 2022-ben homoszexuális férfiak egy közösségében fordult elő a betegség, és előfordultak olyan, a betegség szuperterjedését elősegítő események, mint a fesztiválok, koncertek. Két éve ugyanakkor a megbetegedések megmaradtak az említett közösségben és nem terjedtek tovább.

A mostani megbetegedéseket azonban egy új vírustörzs okozza, amely Novotný szerint sokkal fertőzőbb. Korábban leginkább szexuális úton terjedt, most azonban egy háztartáson belüli érintkezéssel is. Nem elég azonban olyan kontaktus, mint például a covid-19 esetében, itt szorosabb érintkezésre van szükség.

Roman Chlíbek epidemiológus a Lidovky.cz-nek úgy nyilatkozott, hogy a mostani majomhimlő halálozási aránya 10-11% körüli, miközben a két évvel ezelőtti járvány esetén csupán 3-5%-os volt.

  • A vírust először 1970-ben találták meg emberi szervezetben, a Kongói Demokratikus Köztársaság területén.
  • A betegség többször csak enyhe tüneteket okoz, például lázat, fejfájást, izomfájdalmat és bőrkiütést. Ezek a bőrkiütések azonban nagyobbak, mint a bárányhimlő esetében, és sebek is maradnak utánuk. Ezek a kiütések nagy mennyiségű vírust tartalmaznak, és ilyenkor a leginkább fertőző az illető. A kiütések előtt a betegség átadásának esélye minimális. A megbetegedés általában 2-3 hétig tart, a tünetek lehetnek súlyosabbak is, némely esetben halálosak.
  • Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2022 júliusában a vírus miatt globális veszélyhelyzetet rendelt el, de 10 hónap múlva feloldotta.
  • Az Mpox, amelyet korábban majomhimlőnek neveztek, szoros érintkezés útján terjed, például szex, bőrkontaktus, valamint egy másik személlyel való beszélgetés közben.

A betegség okozhat súlyosabb egészségkárosodást is, sebhelyek maradhatnak utána, vagy a fertőzött elveszítheti a látását is, de az ilyen szélsőségek inkább Afrikában fordulhatnak elő, ahol más az emberek egészségi állapota, gyengébb az immunitásuk. Európában az emberek jobban tápláltak és hidratáltak, ami csökkenti a betegség súlyosabb lefolyásának kockázatát.

Novotný szerint a társadalom legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak a majomhimlő esetében a gyerekek, a halálozások Afrikában is elsősorban gyerekeket érintenek. Ugyancsak a klasszikus veszélyeztetett társadalmi csoportok közé tartoznak az idősek, a gyenge immunrendszerűek, illetve a HIV-fertőzöttek.

Ha súlyosabb esetekről van szó a veszélyeztetett csoportokon belül, akkor alkalmazhatók antibiotikumok ellene, melyekből az EU rendelt eleget. Amennyiben enyhébb lefolyásról van szó, abban az esetben nincs szükség gyógykezelésre, legfeljebb a tünetek enyhítésére. Boris Klempa kifejtette, hogy az oltást széleskörben nem tervezik bevetni, legfeljebb a fertőzötteknél vagy a veszélyeztetett csoportoknál.

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program