Megosztás
A Deloitte 59 városra kiterjedő felmérése szerint az új lakások ára a magyar fővárosban 11,2 százalékkal emelkedett.
Budapestet a sorban a lengyel Varsó (9,7 százalék) és a norvég Oslo (7,2 százalék) követik, míg a többi fővárosban 5 százalék alatti volt a növekedés – számolt be róla a Telex.
A jelentős emelkedés ellenére a budapesti lakásárak a térséghez viszonyítva olcsóbbnak számítanak, hiszen míg a magyar fővárosban 3260 eurós átlagos négyzetméterárral találkozunk, addig Pozsonyban ez 3884, míg Prágában 5153 euró. A legdrágább európai főváros Párizs, itt ugyanis átlagosan 14900 eurós négyzetméterárral találkozni, ezt pedig München követi a sorban a maga 10900 eurós átlagárával.
Árcsökkenés tekintetében fővárosokra vetítve London áll a legjobban 12,5 százalékos csökkenéssel, amit Koppenhága követ 7,4 százalékkal, de ha országos szinten vizsgáljuk az arányokat, akkor Olaszországban látható a legnagyobb csökkenés.
Az 59 vizsgált városban a bérleti díjaknak is utánanéztek és bár ilyen szempontból Budapest a 18. legolcsóbb (hasonló szinten áll, mint Athén, Linz vagy Graz), egy korábbi kutatás eredményei szerint fizetésarányosan a magyar fővárosban kerül a legtöbbe a lakásbérlés.
A Deloitte vizsgálta továbbá, hogy az egyes országok átlagos bruttó fizetését nézve hány évig kell dolgozni ahhoz, hogy valaki egy új építésű, 70 négyzetméteres lakást vehessen. Magyarország esetében ez 10,2, míg Csehországban 13,3 év. Ennél jobban áll az Egyesült Királyság, Szlovénia, Hollandia és Lengyelország, ahol 6-8 év bruttó fizetése kéne egy ilyen lakáshoz, ennél kedvezőbb Románia és Olaszország, ahol ez 5-6 év. A helyzet Dániában és Norvégiában a legjobb, ahol ehhez 4,7 és 4,8 év bruttó fizetésére van szükség. Magyarország kedvezőtlen adataihoz mind a vásárlás, mind a bérlés szempontjából jelentősen hozzájárulhat, hogy 2023 és 2022-re vetítve a fővárosok közül itt épült a negyedik legkevesebb lakás.
