Fico és fia is állami támogatásból él, de nem valószínű, hogy a kormányfő megteszi azt, amit Šimečkától követel

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Több tízezer euró állami támogatást kapott a Smer fiókvállalata, az Agentúra Smer, amit ráadásul Rbert Fico fia, Michal Fico vezet. A cégnek egyetlen tulajdonosa a Smer, így mondhatjuk, hogy az irányítás is teljes mértékben a Fico-család kezében van, mind végrehajtói, mind pedig a tulajdonosi vonalon.

Az Agentúra Smer a párt kampányait szervezi, tehát teljes mértékben politikai feladatokat lát el: Michal Fico az Agentúra Smer élén azt csinálja, amire Robert Fico, a Smer elnöke tulajdonosként utasítja. És itt nem a szavazatokért és a megszerzett képviselői mandátumokért járó állami támogatásra gondolunk, azok amúgy is milliós tételek, és feltehetően abból is bőven jut az „ügynökségnek”. Az Agentúra Smer azonban a szociális ügyi hivataltól is kapott támogatást arra, hogy egészségkárosodott alkalmazottja van. Ha ez tényleg így van, vagyis az ügynökségnek van ilyen alkalmazottja, akkor azt is mondhatnánk, hogy ez így rendben van. Ez a támogatás ugyanis annak jár, aki teljesíti a feltételeket.

A problémát azonban maga Robert Fico idézte elő, aki az utóbbi hetekben folyamatosan tűz alatt tartja Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia elnökét a családjához köthető szervezetek állami támogatása miatt. Ráadásul van néhány nem is annyira elhanyagolható különbség a két eset között. Michal Šimečkának semmi köze az szóban forgó, állami támogatást élvező szervezetekhez, azok csak a családtagjaihoz kapcsolhatók hol szorosabban, hol kevésbé szorosan. Nem kapcsolhatók ezek a szervezetek a pártjához sem, nem a Progresszív Szlovákiának dolgoznak, nem a párt kampányát szervezik, ellentétben az Agentúra Smerrel, amely a Smerhez és a Fico családhoz is szorosan kapcsolódik.

Az is különbség, hogy míg a Šimečka-családhoz nonprofit szervezetek kapcsolódnak, addig az Agentúra Smer egy kft., amely nyereséget termel, vagy legalábbis ez lenne a célja, a nyereség pedig a tulajdonosé, vagyis a Smeré. Itt tehát nemcsak valamiféle imaginárius haszonról van szó, hanem tényleges eurókról.

Az idősebb Ficónak itt valójában csak két lehetősége van, ha tiszteletben tartja a fair-play elementáris szabályait: bocsánatot kér a Šimečka-család minden tagjától, hiszen már hetek óta ellenük hergeli az egész országot, és a támogatásokkal kapcsolatban nem piszkálja tovább az ellenzéki politikust.

A másik megoldás, hogy az „Agentúra Smer” kapcsán látható teljesen szoros személyi érintettség okán megteszi, amit ő követel ellenzéki kollégájától, vagyis „példát mutat” Šimečkának, és lemond a miniszterelnöki posztról. De nem valószínű, hogy a fair-play kifejezés bármit is mond Ficónak.

Fico és Pellegrini nyugtatnák a Nyugatot

Az alkotmány ünnepével elindult az őszi politikai szezon, amit ezúttal a koalíció arra is felhasznált, hogy kicsit megnyugtassa a külföldi partnereit. A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a megbízott házelnök által aláírt memorandum próbálja elhessegetni azt a gyanút, hogy ez a társaság kifelé kormányozza az országot az Európai Unióból és a NATO-ból.

Kétségtelen, hogy a három párt szavazóinak egy része valóban ezt szeretné, de Fico és Pellegrini – és valószínűleg még Danko is – tisztában van azzal, hogy ez katasztrofális következményekkel járna Szlovákia számára. A nyilatkozat csak a megszokott szóvirágokat tartalmazza a szuverenitás megőrzéséről és a „szlovák nemzeti érdek” határozott képviseletéről, megnyugtató azonban, hogy határozottan kiáll az uniós és a NATO-tagságunk mellett.

Bársonyos forradalom vagy Prágai tavasz következik az oktatásban?

Ma mintegy 740 ezer alap- és középiskolai tanuló számára elkezdődött a tanév, ami Tomáš Drucker oktatási miniszter szerint a „bársonyos forradalom” éve lesz.

A miniszter tehát egyfajta „rendszerváltást” jósol a közoktatásban, ami azért elég merész vállalás ahhoz képest, hogy a legtöbb szereplő a helyén fog maradni. A miniszter arra építi állítását, hogy a most induló tanévben 400 iskolában indul el az új oktatási program. Ez a szám értelmezhetőbb, ha tudjuk, hogy Szlovákiában összesen több mint 1800 alapiskola van, tehát az intézmények alig több mint ötöde működik majd az új rendszerben, ami azért nem olyan sokban különbözik az előzőtől.

Ha tehát az politikai analógiánál akarunk maradni, akkor legfeljebb „Prágai Tavaszról” beszélhetünk, csak nehogy az „ortodoxok” behívják az „oroszokat”.