Nesze semmi, fogd meg jól: nem fizetünk majd kevesebbet az üzletekben Ficóék áfacsökkentésének köszönhetően

A kormány által kedden bemutatott konszolidációs csomag egyebek mellett tartalmazza az általános forgalmi adó (ÁFA-DPH) 23 százalékra emelését. Az élelmiszerek áfája 19 százalék lesz, a kiválasztott alapvető élelmiszerek esetében pedig 5 százalékra csökkentik.

Az alapvető élelmiszerek listája azonban nem tartalmazza az összes élelmiszert, a vásárlás egy részére magasabb áfa vonatkozik majd. A háztartások tehát nem fognak annyit megspórolni a teljes számlán, mint amennyit a kormány próbál elhitetni velük – hívta fel a figyelmet az Aktuality.sk.

Ráadásul az alacsonyabb áfa nem jelenik meg azonnal az árakban, a Költségvetési Felelősségi Tanács elnöke, Ján Tóth szerint ez eltarthat egy ideig.

„Az árképzés részeként a kereskedők áfa nélküli árral dolgoznak, amit aztán utólag adnak hozzá. Ha az áfa 20 százalék, akkor hozzáadódik a 20 százalék. Ha 19 százalék, a kiválasztott élelmiszereknél pedig öt százalék, akkor ilyen mértéket adnak hozzá, ami az élelmiszerárak valós csökkenését jelenti. Az áfa lényegében egy forgalmi adó, ahol a kereskedő csak közvetítő a fogyasztó és az állam között. Az áfa az állam nettó bevétele, amelyet mindannyian fizetünk bármilyen áru vagy szolgáltatás vásárlásakor, és nincs hatással a kereskedő pénzügyi eredményére” – magyarázta a lapnak Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, amelyhez a nagy üzletláncok is tartoznak.

Az alacsonyabb áfa viszont nem eredményez automatikusan alacsonyabb árakat. „Ha a beszállítóink élelmiszer-előállítási költségei emelkednek, és jelentős mozgás tapasztalható a nemzetközi árupiacokon, akkor ezek a változások az árakban is megjelennek, amit aztán a fogyasztók is érzékelnek” – folytatja Krajčovič.

A 365.bank elemzője, Tomáš Boháček is megerősítette, hogy a háztartások nem fognak összességében megtakarítani a csökkentett áfáknak köszönhetően, ahogy azt Robert Fico miniszterelnök vagy Ladislav Kamenický pénzügyminiszter állítja.

Boháček szerint a múltból már tudjuk, hogy a gazdaságban nem lehet hosszú távon szelektív áfakulccsal alacsonyabb árakat kikényszeríteni, mert azt előbb-utóbb felszívja a kereskedők árrése. És ez nem a “kapzsiságuk” miatt van így, hanem az alacsonyabb ár miatt megnövekedett kereslet miatt, ami arra sarkallja őket, hogy ismét emeljék a piaci árakat.

Az elemző azt feltételezi, hogy a kormány konszolidációs intézkedései ebben a formában a vártnál alacsonyabb bevételt hoznak, amely idővel tovább csökken. A költségek nagy részét kezdetben a cégek és a lakosság fizetőképesebb csoportja állja majd, de később piaci mechanizmusokon keresztül a hétköznapi háztartásokat is elérik, ez pedig végső soron negatívan érinti majd a gazdaságunk növekedését.