Nyelvében él a nemzet - Kerekes Péter rendező Széchenyi szavaival magyarul indította Pozsonyban a Kultúrsztrájkot

A pozsonyi tiltakozás első szónoka Kerekes Péter szlovákiai magyar rendező volt, aki Széchenyi István szavaival indította a tiltakozást. “Nyelvében él a nemzet” – kezdte Kerekes magyarul a beszédét, majd elmondta, hogy ezt Széchenyi akkor mondta, amikor birtokai bevételének egy éves jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia megalakítására 1825-ben. “Ezek a szavak azt jelentik, hogy a nemzetnek nem kell ország. “A nemzet országa a nyelv és a kultúra” – folytatta Kerekes. – Vannak nemzetek, akiknek nincs országuk, de mi értelme van egy nemzetnek, amelynek nincs nyelve és kultúrája.” Szerinte Szlovákia kormányának kötelessége a kultúra támogatása, annak szabad fejlődésének biztostása, de ezt nem teszi meg. “A jelenlegi kormány veszélyezteti országunk lakosságát” – jelentette ki Kerekes.

A rendező párhuzamot vont az elmúlt évtizedben indult magyarországi folyamatok és a jelenlegi Szlovákia között. “Az autokrácia kiépítése Magyarországon a magyar filmalap megszüntetésével indult, majd a nemzeti színház igazgatójának politikailag motivált leváltásával folytatódott” – figyelmeztetett Kerekes. – Ne engedjük, hogy a magyar forgatókönyv Szlovákiában is megismétlődhessen!”

A Nyitott Kultúráért platform szeptember elején hirdetett sztrájkkészültséget, a Kultúrsztrájknak nevezett akcióba azóta több mint 3400-an, a kulturális intézményekben dolgozó emberek kapcsolódtak be. A legfontosabb követelésük, hogy a kulturális minisztérium élére szkmailag kompetens vezetés kerüljön. „Le kell állítani a destruktív változásokat a minisztériumban” – követelik mozgalom képviselői. Követelik az ideológiai cenzúra megszüntetését is, elsősorban a közmédiában, de szerintük az ideológiai cenzúra megjelenik múzeumok, a galériák és az állami alapok, az Audiovizuális Alap és a szlovák Művészeti Alap munkájában is. Veszélyben látják a kultúra finanszírozását is. „Követeljük az ágazat pénzügyi stabilizálását, hangsúlyosan az alkalmazottak anyagi és szociális biztonságának megteremtését” – áll a Kultúrsztrájk követelései közt.

Szeretnék megakadályozni a szaktárca következő tervét, amely a múzeumok, galériák, várak és várkastélyok, valamint az egyéb gyűjtemények irányításának centralizálásával, több intézmény államosításával járna. Az átszervezés a minisztérium 8 intézménye mellett 11 önkormányzati múzeumot és galériát, 9 múzeumi intézményt és 24 emlékházat érintene, az átalakítással csaknem 300 ingatlan és a szervezetek több mint 2000 munkatársa is egy központosított szerv, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökségének Hivatala (Správa národného kultúrneho dedičstva Slovenskej republiky – SNKD) alá kerülnének. Ez alá tartozna a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma is. A tervről Marcel Čas, a minisztérium korábban megszüntetett Kultúrpolitikai Intézetének a menesztett igazgatója számolt be.

A kulturális minisztérium ugyan kiadott egy cáfolatot a tervre vonatkozóan, de azt is hozzátette, hogy a minisztérium elbocsátott alkalmazottainak titoktartási kötelezettségük van a korábbi munkájukra vonatkozóan. „A tárca semmiképpen nem erősíti meg a volt alakalmazottja, Marcel Čas által nyilvánosságra hozott adatokat, amelyeket Marcel Čas kész tervként állított be” – válaszolta a Paraméter kérdésére a minisztérium sajtóosztálya. Azt azonban nem zárták ki, hogy ilyen terven dolgoznak. „Az intézmények lehetséges átalakítása szakmai elemzések tárgya, és a kulturális minisztérium az esetleges változásokat elsősorban a minisztérium hatáskörében lévő intézményekkel fogja egyeztetni” – ismerte el a sorok között a szaktárca, hogy a változás előkészületben van.