1
Illusztrációs felvétel (Pixabay)
Megosztás
Ha összeroskad a könyvipar, az tragédia. Viszont azok számára, akik nem annak tartják, vagy majd észre sem veszik, nem tragédia. Ők már most a tragédia. De ne nézzük le ezt a „szintet” sem, ha valakinek nem hiányzik az agy, a szellem, a gondolat, az egészen addig az ő baja, amíg másnak nem árt. Tehát amíg nem vesz részt személyközi interakciókban, a közlekedésben és a választásokon… Onnantól kezdve ugyanis veszélyes az embertársaira.
Mert pl. megválasztja azt, aki megígéri, hogy rendezi az egészségügyet és nem emel áfát. Pedig mi mondtuk, hogy ne válassza meg, mert nem lehet benne megbízni. Most, hogy a megválasztott megemelte az áfát és nem képes, sőt nem is akarja – erre mutatnak az „intézkedései” – rendezni az egészségügyet (miközben másutt szórja a pénzt, lásd sportminisztérium ajándékul egy alig 3 százalékos, de egyébként nem létező extrémista kormánypártnak, amely csak keveri a koalíciós pöcét), majd meglátja. -Tjuk.
Mert a sokezer hiányzó nővér és orvos mellé odaírhatunk majd további ezreket.
Kapcsolódó
Aztán meg aki nem lesz meggyógyítva, az vagy beteg marad, vagy belehal.
Ficot idén lelőtték. Mi lett volna, ha olyan ellátásban részesül, amilyent épp létrehozni készül?
Nem kívánok neki (sem) semmi rosszat, csak azt, hogy amikor rászorul (ő sem fiatalodik, na) ezentúl ugyanolyan közkórházi ellátást kapjon, mint amilyet az én apám és anyám kapott.
Félre ne értsük, ez nem átok, hanem jókívánság. Mert a ficoi konszolidáció után, vagyis a dolgozók reálbércsökkenése, külföldre áramlása, túlóra-visszautasítása, túlterheltsége, a kórházbezárások és visszaminősítések, az eszközhiány növekedése stb. után itt biztosan nem lehet olyan szintű gyógyítás, mint ma van, vagy a közelmúltban volt. Pedig ebben is van kivetnivaló. Ettől ez már csak rosszabb lesz.
Persze, az áfa- és adó-emelésből, vagyis a páciensek bugyellárisából finanszírozott miniszterelnöki bér és az életfogytig esedékes juttatások lehetővé teszik majd, hogy a fokozottan antiszociális intézkedéseket hozó, fokozottan „szociális” kormányelnök akár külföldi magánklinikákon stoppoltassa össze megfáradt testét betegség esetén. De nem szeretnék a helyében lenni, amikor Svájcban mondjuk egy olyan szlovák gastarbeiter ápoló köszön neki csesztyprácit műtét előtt, akinek az apja itthon tanító, az anyja nővérke, a felesége művészettörténész egy állami galériában, s aki csak kéthavonta látja a gyerekeit, hogy kigazdálkodja a kassai lakbért, rezsit, kajapénzt és a lurkók ingyenes iskoláztatását. Meg a konszolidációs csomagot.
Még szerencse, hogy az egészségügyi dolgozók általában tényleg az emberek és nem a bosszú szolgái.