Megosztás
Alig volt komoly visszhangja Rober Fico miniszterelnök minapi hisztérikus sajtó elleni kirohanásának. Nyilván azért, mert hetente többször rájön a köpködhetnék meg a boszorkányüldözés, ha újságírót lát. Újságírókról van szó, nem pedig a hatalom birtokosainak seggét napszámban nyaló bértollnokokról, propagandistákról.
Ha valaki nem képes különbséget tenni újságíró meg propagandista között, nem ajánlatos vele vitába szállni, mert nyomban föléd kerekedik a rutinjával. Épp úgy, mint bármelyik síkhülye seggfej, esetleg sunyi politikus, aki a közösségi hálón legeli, illetve legelteti a mérgezett abrakot. Vagy épp a helyi söntésekben, sőt, családi körben kérődzik fel a maszlagot, amivel naponta etetik őket a hatalmukat görcsösen féltő politikusok. Épp úgy, mint ahogy azt Szlovákia jelenlegi miniszterelnöke, Robert Fico teszi.
Akinek egyébként érthetően azonnal kinyílik a bicska a zsebében, ha igazi sajtómunkások által közzétett véleményekkel szembesül. Azt gondolja a szerencsétlen, hogy egybites híveit azért fogja előbb-utóbb elveszteni, mert normális újságírók szembesítik őket azzal, amit naponta elkövet. Mi több, véleményük is van az általa dirigált politikai bűnszövetkezet viselt dolgairól.
Az a helyzet, hogy tulajdonképpen fölösleges Fico aggodalma, mert aki már eleve primitív hülye, semmiképpen nem fog kiábrándulni az olyan gyűlölködő, parasztvakító kamukból, amilyenekkel Fico és csatlósainak hada, tömi őket. Az igazi veszélyt Ficóékra azok a szerencsétlenek jelentik, akik valamennyire hajlamosak a gondolkodásra, és esetleg nem annyira fafejűek, hogy talán még korrigálni is képesek, ha ráébrednek, pofára ejtették őket. Azokról a választókról van szó, akik a legutóbbi parlamenti voksoláskor kizárólag tiltakozásként fordultak szembe az előző kormány valóban meglehetősen kaotikus cirkuszolást produkáló politikusaival, mert csalódtak bennük. Ők például igenis gyarapíthatják azoknak az állampolgároknak a táborát, akik eleve átlátnak a szitán és képesek megítélni, kik, mivel akarják őket megvezetni, vagyis mikor beszélnek mellé.
Ilyen egyszerűnek tűnik a közélet. Csakhogy azért nem az, mert a zsigeri homofóbiának, a fajgyűlöletnek, a tudatlanságból fakadó téveszmék gerjesztette gyűlölködésnek sokkal nagyobb és mélyebb itt a táptalaja, mint a tárgyilagos tájékozódásnak és értékítéletnek. Így hát világos, miért kell erre építenie minden rosszban sántikáló és ballépéseinek, illetve lehetséges meg valós bűncselekményeinek következményeitől tartó politikai garnitúrának. A következményeket pedig nem más, mint a hatalmi struktúráktól független média képes leltározni. Többek között a bűnözőket és cinkosaikat fel/kimentő törvénykezést, meg a gazdasági konszolidációnak csúfolt állami pénzbehajtást, hogy csak a jéghegy csúcsát említsük.
Kizárólag ezért kezeli közellenségként a valamirevaló sajtótermékeket Robert Fico. Ezért okádja gusztustalan átkait nap mint nap az éterbe a közösségi háló igénytelen szókészletével a miniszterelnök. Ezért fenyegetőzik „az állami médiatanács” megalapításának belengetésével az az Andrej Danko, aki a Szlovák Nemzeti Párt logójával tüntető potenciális tolvajokat, kretén álhírgyárosokat, úrhatnám dilettánsokat, vulgáris tahókat csempészett be a parlamentbe és a jelenlegi kormányba. Fico pedig mindezt még meg is fejeli azzal, hogy naiv választói helyett ennek a válogatott közéleti csőcseléknek tesz hűségesküt, közben az újságírói szakma minőségét kérve számon.
De jól van, játsszuk le:
Ficókám, milyen iskolai végzettség, bizonyítvány, nem utolsósorban tehetség szükségeltetik ahhoz, hogy valaki vígan és dalolva képes legyen elkölteni mások pénzét? Vagy talán kormányzás címszó alatt nem ezt csináljátok ebben az országban? Kinek, kiknek a pénzéből gazdálkodtok ti? Talán a sajátotokból? Nyilvánvalóan nem a sajátotokból, hanem az adófizető állampolgárok pénzét költitek, ahol éritek. Azonkívül, hogy a havi fizetéseteket is tőlük kapjátok! Kik és milyen oktatási intézményekben tanították ezt nektek? Milyen szakmai végzettséget igazoló papírotok/engedélyetek van erről? Na ugye, hogy SEMMILYEN! És ti akarjátok az újságírókon számon kérni a szakmaiságot? Ugyan már! Felejtsd el! Ha pedig a rátok vonatkozó véleményekkel akarsz a sajtóban vitatkozni, jobban teszed, ha inkább elgondolkodsz azon, hogy mit, hogyan és miért barmoltál el. Hátha az lesz az igazi válasz. Ahelyett, hogy céltáblaként visszalövödözzél, mint egy hülye kamasz. Dehát ehhez intelligenciára meg egészséges önkritikai hajlamra lenne szükség, ami neked, de a lakájaidnak sincs!
Mondja most már valaki, nem égbekiáltó disznóság-e, hogy még ezek akarják állami inkvizícióval, akár alkotmányt is sértve vegzálni a normális újságírókat! Azokat a sajtómunkásokat, akiknek a világ minden egyes demokratikus értékrenden alapuló államában az a dolguk, mi több, kötelességük, hogy tárgyilagos információkkal lássák el olvasóikat, hallgatóikat, nézőiket. És igenis ellenőrizzék, továbbá saját eszközeikkel számon is kérjék a köznép által eltartott politikusokat, a közszereplők mindegyikét. Azokról az újságírókról van szó, akik a nap minden egyes órájában megméretnek. Méghozzá csakis olvasóik, hallgatóik és nézőik által! Miközben a politikusok legfeljebb négy évenként kénytelenek szembe nézni mindenkori választóikkal, közvetve pedig saját tetteikkel.
