Egyáltalán nem szeretem Ficót! Soha nem szerettem, nem is fogom! Most akkor kihallgatnak majd ezért a zsaruk?

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Egyáltalán nem szeretem Ficót! Soha nem szerettem, nem is fogom! Már évtizedekkel ezelőtt, legelső politikai megnyilvánulásai nyomán egyértelmű volt számomra, hogy egy haszontalan és kártékony alak került a fizetési listámra. Most akkor kihallgatnak majd ezért a zsaruk? Egyébként, aki lelkileg egészséges, legfeljebb olyan érzelmeket táplálhat bármely politikus iránt, ahogy például a haszonállataihoz viszonyul az ember. Értsd, disznók, szarvasmarhák, meg általában a baromfiudvar egész állatállománya. A kutya és a macska azért lehetnek kivételek, mert azok a leginkább képesek érzelmeket viszonozni. A tudomány jelenlegi állása és a tapasztalat szerint is. Politikusokat viszont csakis azért tart az ember, hogy haszna legyen belőlük. Mit értsünk haszon alatt? Többek között azt, hogy a jó politikusok zavartalan, biztonságos létezést képesek biztosítani eltartóiknak, az adófizető állampolgároknak. Miközben nem pofáznak bele az eltartóik köz- és magánügyeibe, és főként eszükbe sem jut hazudni nekik, meg lopni tőlük. Slussz-passz!

Hamran, mint Fico merénylőjének felbujtója

De térjünk a tárgyra: Történt a minap, hogy Hamran István egykori országos rendőrfőkapitányt kihallgatták a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet kapcsán. Beszámolója szerint a kihallgatást azzal indokolták, hogy ő is okozhatta a májusi merényletet. Szemére vetették például, hogy megnyilvánulásai alapján egyértelmű, nem szereti Ficót. Arra következtetett hát a közeg, hogy akár ő is lehetett a merénylő felbujtója… Hiába közölte az aktuális kormány pribékjeivel Hamran, hogy ugyan tényleg nem szereti Ficót, csakhogy egyáltalán nem azért, mert ő Robert Fico. A funkciója miatt nem szereti őt! Merthogy szerinte tönkreteszi az országot, amit viszont szeret Hamran. Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy bárkinek a halálát kívánná. A nyomozónak meg felidézte azt is, az elsők között volt, akik nyilvánosan elítélték a történteket.

A kihallgatáson egyébként semmilyen bizonyítékkal nem tudtak szolgálni a smasszerek, amely arra utal, hogy Hamran magatartása ösztönözte volna a merényletre az elkövetőt. Egyértelmű tehát, hogy hogy a legsötétebb pártállami időket idéző koncepciós eljárás áldozata az egykori országos rendőrfőkapitány. Ahogy most már bárki lehet az, ha esetleg arra utasítják a belügyben az akármire kapható végrehajtókat. Már ha Robert Fico és bandája képesek ilyesmire, és meg is merik tenni.

Vagy talán jobb félni, mint megijedni? Egyébként érdemes elgondolkodni azon is, vajon nem ezért művelik-e Ficóék azt, amit művelnek. Bár, ha belegondolunk, egyelőre azért még demokratikusak ebben az országban a társadalmi viszonyok, és szerencsére igenis akad számos normális közszereplő, akik minimum nyitott szemmel élnek és eszükbe sem jut félni. Megijedni meg még úgysem!

Elterelés a gagyi sikanírozás?

Az is elképzelhető, hogy a volt rendőrfőkapitány gagyi sikanírozásának csak az a célja, hogy elterelje a lakosság figyelmét a gazdaság markáns gyengélkedéséről, amit a konszolidációs csomagnak keresztelt állami pénzbehajtással kíván gyógyítani a kormányzat. Vagy épp a parlamentben október 15-én benyújtott állami költségvetés tervezetének ködösítéséről lenne szó? Merthogy a tervezetből, amellyel majd november és december havában foglalkoznak a képviselők, fehéren feketén kiderül, hogy jócskán lesz jövőre is hiány az államkincstárban. Bár a pénzügyminisztérium arra számít, hogy a közigazgatás idei gazdálkodása 250 millió euróval, a GDP 0,2 százalékával jobb eredményt ér el, mint az ez évre jóváhagyott költségvetés. Az idei év hiánya így a tervezett 6 százalék helyett a GDP 5,8 százaléka, azaz 7,6 milliárd euró lehet.

Az állami költségvetés összes bevétele jövőre várhatóan eléri az 59,9 milliárd eurót, vagy a GDP 42,8 százalékát. Az összes kiadást 66,5 milliárd euróra, a GDP 47,5%-ára tervezik. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2025-ben eléri a 6,4 milliárd eurót. Az állam összes bevételét 27,6 milliárd euróra, a kiadásokat 34 milliárd euróra tervezik.

A hiány fokozatos csökkentése érdekében a pénzügyminisztérium szerint 2027-ig a GDP 1,9 százalékának, azaz 2,8 milliárd eurónak megfelelő további konszolidációs intézkedések bevezetésére lesz szükség.

Így képzeljük el azt, hogy az embernek haszna van a politikusokból

Hagyjuk a számokkal történő zsonglőrködést, úgyis kiderül majd jövőre, mennyi az annyi. A költségvetési jóslásoknál jóval értelmesebb és gyakorlatiasabb, hogy végre kevesebb bürokráciával jár a betegszabadság. Vagyis amióta elektronikusan is kiállítható a keresőképtelenségről szóló igazolás, már több mint 1,5 millió ePN-t alkalmaztak az orvosok.

Az ePN a biztosító és az (NCZI) közös projektje, és a táppénzzel kapcsolatos ötlépcsős, papíralapú ügyintézést helyettesíti és egyszerűsíti az orvos, a páciens, a munkaadó és a biztosító számára. A betegszabadságról szóló igazolást már nem kell elküldeni a munkaadónak, és nem kell semmit kérvényezni. Emellett a beteg bármikor ellenőrizheti a biztosítónál vezetett elektronikus kontóját, a táppénz összegét, kifizetését, az igazolások továbbítását vagy a keresőképtelenség lezárását. Nincs szükség a Szociális Biztosító felkeresésére. Hát valahogy így képzeljük el azt, hogy az embernek haszna van a politikusokból.

Mit kell elviselniük a politikusoknak?

Sajnos egyáltalán nem az efféle pozitív hírek uralják a közéletet és közbeszédet. Amiről mindenkinek is van véleménye. Leginkább azoknak, akiknek legalább egy közösségi oldalon van saját profiljuk. A gondolkodni és mérlegelni képes embereknek viszont elég gyakran égnek áll ettől a hajuk, alkalmanként meg akár a bicska is kinyílik a zsebükben.

Készült erről egy friss közvéleménykutatás is, amelyből kiderült, a lakosság fele úgy gondolja, kinyilváníthatja a véleményét a közösségi oldalakon, még akkor is, ha ezzel megbánt valakit. Azt viszont a többség tagadja, hogy az anonimitás bátorítaná őket. 

A férfiak, a Smer-SD és a Sme rodina potenciális szavazói közül vannak a legtöbben azon a véleményen, hogy mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani a közösségi médiában, még akkor is, ha ezzel megbánt másokat. A felmérés eredményéből az is kiderült, hogy a válaszadók fele törölné a kontaktusai közül azokat, akik sértő, durva bejegyzéseket tesznek közzé, még akkor is, ha azok a családtagjai vagy a közeli ismerősei. „A nők, a diplomások, Pozsonyi (Bratislava) megye lakosai, valamint a Progresívne Slovensko és a Demokrati támogatói közül válaszoltak így a legtöbben” – tájékoztatott a felmérést elvégző NMS Market Research ügynökség.

A megkérdezettek 75 százaléka állította, hogy csak azt írja meg, amit személyesen is elmondana az illetőnek. A válaszadók többsége egyetértett azzal, hogy a közszereplőknek el kell viselniük a gyűlölködő kommenteket is. Azt meg minimum, el kell viselniük, hogy egyáltalán nem méltók a szeretetre. Kiváltképpen nem, ha erőszakosak, hazugok és lopnak.