Vakok közt félszemű a király, bolondok közt meg az, akiből kormánybiztost csinálnak

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Vakok között félszemű a király, bolondok közt meg az, akiből kormánybiztost csinálnak. Ennyi elég is lehetne hétfői felhozatalnak, ám azért akadt egyéb ezzel a felhozatallal rokonítható hír is. Nem kell félreérteni, a Facebookon garázdálkodó, politikusi szerepben tetszelgő bohócok ezúttal békén lesznek hagyva. Kiváltképpen azok, akik nem kerültek döntéshelyzetbe, mint a kormánytagok. Őket azért lehet figyelmen kívül hagyni, mert csak pályaszélről ugatják a politika színpadát, heccelik korlátozott számú és persze elég korlátolt közönségüket. Az aktuális kormánynak gazsulálva. Van az ilyenek között egyébként szlovákiai magyar is, bár köztudott, hogy a zsiványságnak vagy az ostobaságnak nincsen nemzetisége.

Peter Kotlár

Ilyen alapon aztán egyáltalán nem kell, mert nem is lehet arra következtetni, hogy a szlovák nemzetet leginkább gazemberek vagy ostobák alkotják. Akkor sem, ha épp a Szlovák Nemzeti Párt talált magának és persze Robert Fico kormányfőnek egy olyan futóbolondot, mint Peter Kotlár. Ez a Kotlár, akiből nem mellesleg kormánybiztost lehetett csinálni, az október elején prezentált „vizsgálati eredményeivel” verte ki a biztosítékot a szakemberek népes táborában. Akkor javasolta a kormánynak, be kell fejezni az mRNS-vakcinákkal történő oltásokat, mert azok nem biztonságosak. Hiába hivatkozott az inkriminált jelentésben egy olyan szakemberre, akit az Egyesült Államokban már elítéltek félrevezető információk terjesztéséért. Amit maga is kénytelen volt beismerni (egy profin felkészült újságíró ezzel is alázta a sajtóján),  ám ennek ellenére a támogatásáról biztosította őt Robert Fico. Vagyis királyt csinált belőle. Nem tudni, ezért-e vagy csak spontán esett meg, de tény, hogy mintegy százan gyűltek össze a minap a pandémia menedzselését kivizsgálni hivatott, ám ezt a lehetőséget inkább ostobaságok terjesztésére kihasználó SNS-es kormánybiztos támogatására meghirdetett tüntetésen a szlovák parlament épülete előtt.

A támogatására összehívott tüntetésen mintegy százan vehettek részt és köztük volt Štefan Harabin korábbi igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke is. Az öszeröffenés egyik szónoka bár csalódottságát fejezte ki, hogy mennyire kevesen vannak, olyasmit is javasolt, hogy az emberek ne vegyenek a boltokból salátát, mert azt valamilyen bakteriális oldatokban áztatják, mielőtt a polcokra kerül. Akadt olyan szónok is, aki azt hangsúlyozta, hogy azok, akik Kotlár téveszméit kinevetik, csak azt támasztják alá, hogy milyen igaza van neki. Például abban, hogy a vakcinák átírják a DNS-ünket. A Joj TV által megszólaltatott tudósok szerint azonban ez nem igaz. Ha ugyanis igaz volna, akkor könnyű volna bizonyítékot találni arra, ám ennek nyoma sincs. A vakcinák ugyanis be sem juthatnak a DNS magjába. Kotlár olyasmit is mondott a sajtótájékoztatóján, hogy a vörösvérsejtek kifehérednek, mikor találkoznak a vakcinával, és ezt a saját vérén vizsgálta meg mikroszkóp alatt. Egy szakember ugyan nem értette, miről beszél Kotlár, de azt javasolta neki, hogy a vizsgálati eredményeit publikálja valamelyik szakmai folyóiratban. Leszögezte viszont, hogy a vakcinát nem érbe, hanem izomba adják.

De hagyjuk is a cáfolatokat, hiszen akik hisznek Kotlárban, úgysem fog rajtuk a józan ész. Legfeljebb azon lehetne elmélkedni, miért nem a banánban vagy a habcsókban hisznek ezek a zakkantak. Bár lássuk be, az ilyen elmélkedés sem érne sokkal többet, mint Kotlár szerencsétlen ötletei.

Ausztrália sokkal közelebb van Szlovákiához, mint gondolnánk?

De nemcsak Szlovákiában, hanem máshol is, a világ bármely táján akadhat arányaiban ugyanannyi flúgos egyén. Lidia Thorpe, ausztrál őslakos származású szenátornő például a minap nekiment az Ausztráliában hivatalos látogatást abszolváló III. Károly brit királynak, hogy adja vissza a földjeiket, amit elloptak tőlük a britek. „Ez nem a ti országotok, te nem vagy az én királyom” – mondta a független képviselő, és elítélte, amit az európai telepesek által elkövetett „népirtásnak” minősített az ausztrál őslakosokkal szemben. Igaz egyébként, hogy Ausztrália több mint 100 évig brit gyarmat volt, ezalatt pedig több ezer őslakos ausztrált megöltek, és egész közösségeket telepítettek ki. Az ország viszont 1901-ben de facto függetlenné vált, csakhogy a Brit Nemzetközösség tagja maradt, így tetszik, nem tetszik, jelenlegi államfője valóban III. Károly brit király.

De mindegy, nincs olyan ambíciónk, hogy itt tegyünk igazságot az aboriginalok meg a britek vitájában. Amint arra nézvést sincs késztetésünk, hogy felhánytorgassuk Hernando Cortez aztékokkal szemben viselt dolgait,  avagy honfoglaló eleink elég barbárnak tűnő tetteit a Kárpát-medencében. Egyetlenegy tanulsága lehet a vonatkozó hírnek, hogy Ausztrália is sokkal közelebb van Szlovákiához, mint gondolnánk.

Sokan külföldön szeretnék befejezni egyetemi tanulnmányaikat

Arra egyelőre nincsen konkrét bizonyíték, hogy ezért szeretné-e külföldön befejezni tanulmányait a szlovákiai egyetemisták közel fele. Legalábbis a Therapolis polgári társulás és a Focus közvéleménykutató ügynökség együttműködésében elkészített felmérés eredményei szerint.

A távozás leggyakoribb okaiként a barátok és ismerősök pozitív külföldi tapasztalatait, a helyi felsőoktatás minőségét, valamint a család biztatását jelölték meg, és a legtöbben Magyarországon, Csehországban, illetve Nagy-Britanniában szeretnének továbbtanulni.

A Therapolis alapítója, Renáta Hall viszont a felmérés eredményei kapcsán kiemelte, jó hírnek számít, hogy a Szlovákiában maradni akarók 58 százaléka azért akar itt maradni, hogy “fejleszthesse az országot.

Szlovákia az utolsó

Egyébként jócskán lenne mit fejleszteni ebben az országban. Nézzük például az átlagbéreket. Míg a fizetések lassan, a költségek egyre gyorsabban emelkednek Szlovákiában. Így több család számára válik nehézséggé, hogy képes legyen rendezni havi kiadásait. Erről tanúskodik az Európai Uniós átlagbérek rangsora, amelyen Szlovákia egészen az utolsó helyre csúszott le. Szakértők szerint a pénzügyi instabilitást az energia, az élelmiszer és a szolgáltatások növekvő ára is számottevően fokozza, ez pedig hosszútávon az életszínvonal jelentős csökkenéséhez vezethet. Szlovákiában a jelenlegi bruttó minimálbér mindössze 750 euró, és még ha jövőre 816 euróra emelkedik is, a költségek emelkedésének jelenlegi üteme mellett ez nem segít majd a lakosság helyzetén. 

Az uniós bérstatisztikát nézve Szlovákia esetében az átlagos éves nettó jövedelem mindössze 10 777 euró, míg az utána következő Romániában 4 euró híján eléri a 12 ezret, Magyarország esetében pedig a 12 349-et. A szomszédos Csehország sokkal jobb helyzetben van 18 051 euróval, nem is beszélve Ausztriáról, ami az EU második legkedvezőbb helyét foglalja el 31 914 eurós átlagos éves nettó jövedelemmel.

Ezek a tények, amelyekről mi, a sajtó munkásai egyáltalán nem tehetünk. Hacsak nem segít az, hogy az érintettek, a köznép eszébe juttatjuk itt-ott, hol tart az ország. A többi a mindenkori választópolgárok dolga. Aminek első lépése, hogy soha ne vegyék készpénznek hőbörgő gazemberek meg futóbolondok szavait.