Pápay megrémült a levágott fejtől, "Kopasz" árulkodott Černáknak, de az egykori maffiafőnök nem mártotta be Bodokyt

Csémy Mihályt 1997. augusztus 3-án, a dunaszerdahelyi Keleti lakótelepen gyilkolták meg. A maffiamerénylet egyetlen ma is élő, feltételezett elkövetője a rimaszombati származású Bodoky Károly, aki jelenleg az 1999-es Döcher-gyilkosság miatt Magyarországon 2021 októbere óta előzetes letartóztatását tölti.

A nagyszombati bíróság keddi tárgyalására a vádlott Bodokyt ezúttal is videós távmeghallgatás útján kapcsolták a budapesti, Kozma utcai börtönből.

Mi áll a Csémy-gyilkosság hátterében?

• A dunaszerdahelyi Csémy Mihály 1997. január 26-án Pápay Tibor megbízásából a sértett Duna utcai lakásán géppisztolysorozattal kivégezte a dunaszerdahelyi maffia pénztárosát, Kovács Ferencet, becenevén Kecót, akivel egyébként azelőtt szoros baráti viszonyt ápolt.
• A Keco-gyilkosság visszafordíthatatlanul kirobbantotta a dunaszerdahelyi maffiaháborút, melyben az addig egységben dolgozó alvilág végleg két szárnyra szakadt: az egyiket Sipos Milán, a másikat pedig Pápay Tibor vezette.
• Mivel Siposék tisztában voltak azzal, hogy a “birkózókhoz” közelebb álló Kecót Csémy gyilkolta meg, utóbbi kénytelen volt ideiglenesen távozni Dunaszerdahelyről.
• 1997. március 15-én azonban a “birkózók” újabb pofont kaptak: tárgyalni mentek Mikuláš Černákkal, ám a “boss” és bűntársai – köztük Pápay Tibor és Csémy Mihály – Černák besztercebányai irodájában kivégezték Sipos Milánt és sofőrjét, Potásch Emilt is.
• Sátorék válaszcsapására hónapokat kellett várni, de bosszújuk végül célba ért, és 1997. augusztus 3-án a dunaszerdahelyi Keleti lakótelepen kivégezték Csémyt Mihályt.
• A vádirat szerint a leszámolást Sátor Lajos, Szamaránszky “Paprika” Árpád és Bodoky Károly követték el, sofőrjük pedig Szerencsés Zoltán volt. A végzetes éjszakán Csémy Mihály a dunaszerdahelyi Keleti lakótelepen parkolt le, amikor BMW-jét megrohamozták a merénylők. Két 58-as gépkarabélyból és egy 9 mm-es pisztolyból közel 60 lövést adtak le a volánnál ülő Csémyre, aki azonnal életét vesztette. Az anyósülésen ülő sógora súlyos sérülésekkel élte túl a leszámolást.

Miután az őrség bevezette a tárgyalóterembe Mikuláš Černákot, a bíró először azt kérdezte tőle, ismeri-e a vádlottat. A tanú a háta mögött lévő kijelzőre nézve bólintott, és igennel felelt a kérdésre. Bodoky arcán ekkor széles vigyort lehetett felfedezni, ami mintha a mellette ülő ügyvédjének is feltűnt volna, és másodpercekig meglepetten nézte ügyfele arcát.

A tanú elmondta, hogy egy dunaszerdahelyi üzletemberen keresztül ismerte meg Bodokyt, és három-négy alkalommal találkozott vele valamelyik besztercbányai szórakozóhelyén. Arról, hogy a vádlott Bodoky vajon ismerte-e a károsult Csémyt, a tanú nem tudott nyilatkozni.

Černák ezt követően belekezdett vallomásába, és így írta le Csémy megismerésének körülményeit:

"Csémy Mihályt 1996-ban ismertem meg az öcsémen keresztül. Tudomásom szerint Dunaszerdahelyen volt egy birkózócsoport, aminek tagjai versengeni kezdtek egymás közt, majd Siposékra és Pápayékra váltak szét valamikor 1995-1996 körül. Csémy Sipos csoportjába tartozott, ebben voltak Sátorék is. Egy részük Magyarországra menekült, és engem az öcsém kért meg arra, hogy nyújtsunk Csémynek menedéket Besztercebányán. Állást adtunk neki a Security 3 nevű cégemben, ami objektumok őrzésével foglalkozott. Csémy a cég bevetési egységébe lett besorolva, később pedig erőszakos bűncselekményeket követett el velünk. (...) Ha a személyiségéről kéne beszélnem, azt mondanám, hogy egy elég impulzív, agresszív, kiszámíthatatlan ember volt."

A tanú elmondása Csémy gyakran látogatott haza, ahova mindig is vissza akart költözni, és ezért próbált mindent megtenni. Egyszer azzal a javaslattal tért vissza Besztercebányára, hogy Černákék nem tudnák-e likvidálni Pápay Tibort, de ezt az ötletet már az “előzetes egyeztetés” fázisában elvetették. Később már maga Pápay javasolta Csémynek, hogy ha likvidálja a Magyarországon bujkáló birkózók főnökét, Sipos Milánt, akkor biztonságban visszatérhet Dunaszerdahelyre. Ez a gyilkosság 1997. március 15-én meg is történt, mégpedig Černák besztercebányai irodájában – amiért a maffiafőnököt később jogerősen el is ítélték.

1997 augusztusában Černák valamelyik emberét Csémy anyja azzal hívta fel, hogy fiát Dunaszerdahelyen megölték.

“Amikor megtudtam, hogy Csémyt lelőtték, összeszedtem a fiúkat és elmentünk Dunaszerdahelyre. Egy lakótelepre érkeztünk, ami közel volt Csémy saját lakhelyéhez. A helyszín körbe volt kerítve, ott állt az ezüstszínű hármas BMW-je, benne szétlőve Csémy Mihály” – emlékezett vissza csallóközi látogatására Mikuláš Černák. Emlékei szerint Pápay Tibor aznap nem tartózkodott a városban, de a besztercebányai maffiafőnöknek a szerdahelyi alvilágban mozgó alakoktól sikerült megtudnia, hogy a “Kis Cine” néven ismert Hodossy Rudolf árulta el Csémyt, akit ő csalt oda a gyilkosság színhelyére.

Két nap múlva a dunaszerdahelyi Kék Duna áruház előtt egy virágtartóban turisták fedezték föl Hodossy Rudolf levágott fejét. 2020-ban Černák bevallotta, hogy ezt a gyilkosságot saját kezűleg követte el, mégpedig bosszúból.

“Kis Cinét” leszúrta, a gyilkosság után levágta az áldozat fejét, majd parancsba adta embereinek, hogy a fejet helyezzék el valahol Dunaszerdahelyen. Černák célja ezzel az volt, hogy elrettentsen mindenkit, aki a jövőben esetleg hozzá merne nyúlni bármelyik közeli “munkatársához”.

Mikuláš Černák egyébként ugyanebben az évben, csak öt hónappal korábban, 1997 márciusában látott először életében lefejezést. Egy poprádi hotelben Gustav Slivenský exrendőrt ő szúrta hátba, majd a jelenlévő Csémy Mihály elkérte tőle a kését, amivel levágta a még élő áldozat fejét. Slivenský fejét egy poprádi lakótelepen, egy Zsiguli tetején “állították ki” úgy, hogy egy rendőrsapkát is tettek rá…

Pápay félt

“Kis Cine” lefejezését követően Černák elment nyaralni Horvátországba. Elmondása szerint ekkor még nem tudta, kik voltak a Csémy-gyilkosság konkrét elkövetői, így azt sem akarta kizárni, hogy a kivégzésben Pápay Tibor keze is benne volt. Mikor nyaralásáról visszatért, újra ellátogatott Dunaszerdahelyre, hogy kiderítse az igazságot. Felkereste Csémy anyját, elment a temetőbe, majd személyesen találkozott Pápay Tiborral, akitől sikerült megtudnia, kik voltak a merénylők. Černák ezt így idézte fel:

"Pápay meg volt rémülve, igyekezett meggyőzni, hogy semmi köze a gyilkossághoz. Tudni kell, hogy bár Dunaszerdahelyen két csoport létezett, de voltak köztük olyanok, akik ezekkel is, meg azokkal is találkoztak. Ilyen volt Hodossy, de a »Kopasz« is, aki később elmondta, kik lőttek. »Kopasz« azt állította, hogy egyenesen Sátoréktól vannak az információi."

“Kopasz”, vagyis Sárközi Róbert, aki Pápayhoz hasonlóan 1999-ben szintén a dunaszerdahelyi tízes gyilkosság áldozata lett, a következő embereket nevezte meg tettesként: Sátor Lajos, Szamaránszky Árpád “Paprika”, Reisz Andor, Szerencsés Zoltán. Értesülése arról szólt, hogy ők mindannyian adtak le lövéseket Csémyre.

Ennek az információnak ellentmond, hogy a korabeli rendőrségi tájékoztatás szerint a tettesek két gépkarabélyból és egy pisztolyból adtak le lövéveseket Csémyre, ami legfeljebb három elkövetőt feltételez. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos, hivatalos szakértői jelentéseket csak a most zajló bírósági eljárás későbbi szakaszában fogják bemutatni.

Černáknak mindenesetre akkoriban nem volt oka arra, hogy ne higyjen Pápaynak. 1997 februárjában Csémy megölte Dunaszerdahelyen “Kecót”, majd márciusban megszervezte Sipos Milán és Potásch Emil besztercebányai kivégzését, és ezek az áldozatok nem Pápayékhoz, hanem a rivális alakulathoz tartoztak – melynek kezdetben Csémy is tagja volt. Így Černák számára világossá vált, hogy Sátorék árulóként tekintettek Csémyre, ezért ölték meg őt. És mivel Sátor és bandája továbbra is Magyarországon bújkált, Černák a gyilkosságra lezárt ügyként tekintett.

“Andorka” és “Miki” Prágában

Mikuláš Černák 1997 decemberében került előzetes letartóztatásba Szlovákiában, majd nyolc és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélték kétrendbeli zsarolás miatt. A rendőrség közben vizsgálta az általa elkövetett számos gyilkossági ügyet is, ám közben Černák 2002 novemberében feltételesen szabadlábra került, és Prágába helyezkedett át.

Az egész szlovák alvilág tudta, hogy Černákot Prágában kell keresni, és így tett a dunaszerdahelyi tízes gyilkosság miatt akkoriban már nemzetközi körözés alatt álló Sátor Lajos is, aki legközelebbi emberét, Reisz Andort, vagyis “Andorkát” küldte el a szlovák alvilág vezetőjéhez.

Reisz Andor 2003-ban (Forrás: elasottigazsag.sk)

A cél az volt, hogy tisztázzák korábbi nézeteltéréseiket. Egyszerűbben fogalmazva: borítsanak fátylat arra, hogy keresztbe-kasul gyilkolták egymás embereit.

Az egyeztetést Černák így elevenítette fel a bíróságon:

"Slavomír Surový jelezte, hogy Reisz Andor találkozni akar velem. Erre azt hiszem 2003 januárjában került sor egy prágai bevásárlóközpont kávézójában, és Reisszel Kádár Krisztián is eljött. Őt nem ismertem, kérdeztem Andortól ki ő, és mondta, hogy az egy csatlósuk. Volt velük egy dunaszerdahelyi nő is, de mi Andorral egy külön asztalnál beszélgettünk. (...) Andor átadta Sátor üzenetét, ami annyi volt, hogy ne vegyem személyesen a Csémy-esetet, nekik csupán ki kellett egymás közt egyenlíteni a számlákat. Azt mondta, ő is ott volt és ő is lőtt, és a többi nevet is felsorolta, amiket én már korábban hallottam. (...) Azt üzentem Sátornak, hogy engem az az ügy már nem érdkel, a csoportunk már feloszlott, én pedig alapítottam egy céget, és a bűnözői közegen kívül, vállalkozói tevékenységemmel akartam foglalkozni. Sátor állítólag akart velem személyesen is találkozni, én azt válaszoltam, hogy erre nincs különösebb okom, de ha más üggyel kapcsolatban akarna beszélni, akkor találkozhatunk."

Černák prágai pályafutása egyébként gyorsan véget ért, 2003 áprilisában újra letartóztatásba helyezték, majd kiadták őt a szlovák hatóságoknak. Ezután otthon bevádolták a kilencvenes évekbeli gyilkosságaival is, és azóta életfogytig tartó fegyházbüntetését tölti a leopoldovi börtönben. 26 év elteltével idén azt kérte a bíróságtól, engedjék feltételesen szabadon, azonban erről még nem született döntés – legutóbb május 2-án bizonytalan időre elnapolták a tárgyalását.

Bodoky Károlynak nem volt további kérdése a szlovák alvilág egykori vezéralakjához, akinek kihallgatása ezzel véget is ért. A vádlott ugyanakkor megjegyezte, hogy szerinte Mikuláš Černák szavai megerősítették azt, amit korábban Bodoky is elmondott: hogy nincs köze a Csémy-gyilkossághoz.

Az eljárás korábbi szakaszában három olyan vallomás látott napvilágot, amelyek Bodokyt terhelték. Ezek három olyan személytől származtak, akik mind a Sátor-féle bűnszervezethez voltak köthetők, és jelenleg maffiagyilkosságok miatt szabadságvesztésüket töltik. Kádár Krisztián, Zakál Ferenc és Nagy Zsolt mind arról számoltak be, Sátor Lajos a kétezres években elárulta nekik, hogy Bodoky is ott volt Csémy gyilkosai között. Most viszont, az eset egyetlen élő, közvetett szereplője és tanúja ennek ellenkezőjét állította.

A Csémy-ügy következő tárgyalására 2025 februárjában kerül sor.