Megosztás
Attila napjai ritkán telnek egyformán. Egyik pillanatban még egy hatalmas konténert emel a magasba, máskor már a természet ölében találjuk őt, egy kenu evezőit markolva. A METRANS-nál töltött évek során nemcsak szakmai tapasztalatokat szerzett, hanem új lehetőségeket is. Amikor először ült be a portáldaru fülkéjébe, egy teljesen új világ tárult elé.
Attila példája azt mutatja, hogy a két világ – a munka és a szabadidő – nem zárja ki egymást, sőt, inkább erősíti. Kellemes olvasást!
Mindig is tudtad, hogy milyen munkát szeretnél végezni, vagy ez a választás a véletlen műve volt?
Nem volt konkrét elképzelésem arról, hogy pontosan mit szeretnék csinálni. Inkább nyitott voltam a különböző lehetőségekre, és az élet hozta, amit hozott.
Mi volt az első benyomásod a METRANS-ról?
Amikor először kezdtem a METRANS-nál, rögtön egy nagyon segítőkész csapatba csöppentem. Mindenki, a kollégáktól a feletteseimig, nagyon támogató volt.
Nemrégiben darukezelői pozícióba léptél. Hogy viszonyultál a munkakörváltáshoz, és milyenek voltak a kezdetek?
A METRANS-nál konténer rakodógép-kezelőként kezdtem, ami egy-két éves gyakorlást igényel. A darukezelői pozícióra való váltás során a kihívások és az új feladatok iránti érdeklődés motivált. Amikor felajánlották a lehetőséget, gyorsan rábólintottam, és a váltás zökkenőmentesen ment.
Eleinte kicsit tartottam tőle, hogy ilyen hatalmas gépekkel kell dolgoznom, de végül gyorsan hozzászoktam, és elégedett vagyok a munkámmal. Az első napok izgalmasak voltak. Ha az embert nem riasztja el a gépek és konténerek mérete és súlya, akkor nagyszerű munkát végezhet. Viszont nagyon fontos az elővigyázatosság, a terminálon teherautók járnak és sokszor emberek is mozognak a konténerek körül, így sosem szabad lankadni a figyelemnek.
Hogyan tudnád összehasonlítani a rakodógépkezelő és a darukezelő munkáját? Mik a fő különbségek?
A rakodógép-kezelés és a darukezelés nagyon különböző. Mindkét munkakör célja a konténerek rakodása a vonatokra és a kamionokra, de a feladatok másféle kihívásokkal járnak. A rakodógép-kezelés közvetlenebb munka, ahol a konténereket mozgatjuk és helyezzük el, míg a darukezelés nagyobb magasságban zajlik, és precíz irányítást igényel.
A portáldaruk kívülről fenséges gépeknek tűnnek. Milyen érzés ilyen magasságban dolgozni? Tudnál egy rövid áttekintést adni arról, hogy milyen típusú darukkal dolgozol, és hogyan működnek ezek a gépek?
A portáldaruk valóban lenyűgözőek, és dolgozni velük izgalmas és kihívásokkal teli élmény. A dunaszerdahelyi terminálon négy RMG típusú portáldaru található, amelyek képesek akár 40 tonnás konténerek emelésére is! Ezek a gépek hatalmas magasságban dolgoznak. Az elektromos meghajtásuk miatt a daruk gyorsan kezelhetők, így egy műszak alatt akár 200 konténert is mozgatni tudunk, attól függően, hogy milyen körülmények között dolgozunk.
Az RMG (rail mounted gantry crane) olyan portáldaru, amelyet kifejezetten vasúti rakodási területeken használnak. A neve arra utal, hogy sínekre van szerelve, így mozgatható a rakodási területen. Ezek a daruk képesek a konténereket felemelni, mozgatni és egymásra rakni, így segítik a vasúton és a teherautókon való gyors és hatékony rakodást. Az RMG daruk különösen fontosak a nagy konténerterminálokon, ahol sok konténert kell kezelni egy időben.
Hogyan befolyásolják a konténerek kezelését az évszakok és az időjárás?
Az időjárás, különösen télen, nagyban befolyásolja a munkát. Télen, amikor havazik vagy erős fagy van, a terminál talaja nagyon csúszóssá válhat. Ez különösen veszélyes a rakodógépeknél, amelyek önsúlya 75 tonna, ezért ilyenkor még óvatosabban kell dolgozni.
Magányosnak érzed magad, amikor egész nap egyedül dolgozol a fülkében?
Kezdetben szokatlan volt, hogy egész nap egyedül vagyok a fülkében, de hozzászoktam. A rádió segítségével folyamatos kapcsolatban vagyok a kollégákkal és az irányítóteremmel. Ha van egy kis szabadidőnk, gyakran találkozunk a terminálon, hogy beszélgessünk.
Mi a helyzet a látási viszonyokkal a konténerek kezelésénél? Mennyi időbe telik, amíg egy gépkezelő megszerzi a szükséges tapasztalatot?
A konténerek kezelése során a látási viszonyok sokat számítanak; ködben, esőben vagy havazásban nagyobb odafigyelést igényel. A tapasztalat megszerzése általában fél évet vesz igénybe, amíg az ember magabiztosan dolgozik.
Mit élvezel a legjobban a darukezelői munkában? Volt olyan váratlan vagy veszélyes munkaélményed, amit megosztanál az olvasókkal?
A kilátás nem elhanyagolható! Továbbá, nem olyan munkáról van szó, amellyel az ember bárhol találkozik. És ez nagyon különlegesé teszi az egészet.
Szerencsére nem voltam még része veszélyes helyzetnek, de mindig fontos odafigyelni. A munkánk nagy precizitást igényel, az óvatosság alapkövetelmény.
Hogyan tudod összeegyeztetni a munkádat az aktív szabadidőddel? Van valami titkos recepted a munka és a szórakozás egyensúlyának fenntartására?
Nagyon könnyen össze tudom egyeztetni a munkámat a szabadidőmmel, mivel két műszakban dolgozom, így elég sok szabadidőm is marad. Nincs titkos receptem, egyszerűen csak olyan munkahelyet kell találni, ahol ez megvalósítható.
A szabadidőmet leginkább pihenéssel töltöm – szeretek túrázni, kenuzni, vagy csak megnézni egy jó filmet. Persze egy hétvégi buli is belefér néha, ha úgy adódik.
Van olyan túraútvonal vagy vidék, ahová szívesen visszatérsz? Említetted a kenuzást is – mi volt az eddigi legnagyobb kalandod, és van olyan hely a világon, amit még szeretnél felfedezni?
Nincsenek konkrét kedvenc útvonalaim, de bármilyen helyszínt szívesen felfedezek a barátaimmal. A legnagyobb kenus kalandom egy egész napos túra volt a Kis-Dunán, amely különleges élmény volt számomra. Az érintetlen természet és a víz hangja békét és nyugalmat adnak.
Ami a jövőt illeti, az Egyesült Államok mindig is vonzottak, és ha egyszer lehetőségem adódna, nagyon szívesen ellátogatnék oda is, hogy felfedezzem az ország tájait.
Említetted azt is, hogy szeretsz filmeket nézni. Ha választanod kellene egyet, amely különösen nagy hatással volt rád, melyik lenne az, és miért?
Szeretek mindenféle filmet nézni, legyen az vígjáték vagy akár horror. Ha ki kellene emelnem egyet, amire mindig kapható vagyok, az a “Deadpool”, mert bármikor szívesen újra nézem.
Mi motivál a legjobban az életben, akár szakmailag, akár magánéletben? Van valami, ami segít megőrizni a pozitív hozzáállást és továbblépni?
Próbálok mindig optimistán hozzáállni a dolgokhoz, még a nehéz helyzetekben is. Igyekszem a rosszban is felfedezni a jót, ha van rá lehetőség. Ha valami nem jól alakul, általában csak legyintek, és azt gondolom: “Innentől már csak jobb lehet.” Ez a szemlélet segít megőrizni a pozitív hozzáállást az élet minden területén.
-m-