Rettegtek, hogy csiripelni fog a Dunaszerdahelyen előkerült levágott fejről: a pozsonyi maffiózók egy “álbulin” végezték ki Černák emberét 

A Kýbel néven is ismert Lališt többek között azzal vádolják, hogy szerepet játszott Miloš Piliar (1998) Eduard Dinič (1998), Robert Dinič (1998) Alojz Házy (1998), Daler Hlavačka (1999) és Roman Deák (1999) meggyilkolásában.  

A vádlott büntetőperét azt követően kezdték újratárgyalni, hogy a Legfelsőbb Bíróság márciusban hatályon kívül helyezte a férfira 2018-ban kiszabott életfogytiglani börtönbüntetést. Ennek oka az ártatlanság vélelmének megsértése volt. A döntés után Kýbel nem került szabadlábra, a szökés veszélye miatt jelenleg előzetes letartóztatásban van. 

Lališ a keddi tárgyalási napon személyesen nem vett részt, de neve folyamatosan felbukkant az említett gyilkosságokkal összefüggésben. Erről Igor Laurenčík, a vádlott egykori közeli barátja gondoskodott. 

A tanúként beidézett férfi ugyan nem volt tagja a pozsonyi klánnak, azonban a ‘90-es években a kiterjedt kapcsolati hálójának köszönhetően szinte mindig jelen volt, ha az alvilág éppen valamit kiművelt. 

Laurenčíkot 2004-ben 15 év börtönbüntetésre ítélték, amiért részt vett a zsolnai maffiafőnöknek tartott Milan Holáň kivégzésében. Jelenleg szabadlábon van. 

Keresztapa a Capone bárban 

“Róbert Lališt a ’90-es évek közepén Miroslav Sýkora közvetítésével ismertem meg. Sýkora halála után Lališ vette át a klán irányítást. Lališsal közeli, bizalmas kapcsolatunk volt. Meglehetősen gyakran találkoztunk, a bűnbanda különböző tevékenységeiről is beszélgettünk” – kezdte Laurenčík a tanúvallomását. 

Később arra is kitért, hogyan szerzett tudomást arról, hogy Lališ vette át Sýkora 1997-es meggyilkolása után a klán vezetését. 

“Részt vettem Sýkora temetésén, amely után egy találkozót szerveztek a pozsonyi Capone bárba. Ott az asztalnál tudtam meg, hogy az irányítást Róbert Lališ veszi át. Feltételezem, hogy a bűnbanda tagjai erről már korábban is beszélgettek.”

Laurenčík a keddi tárgyaláson megismételte – amit a klán tagjai az eljárás során már számtalanszor elmondtak – hogy a bűnbanda főleg védelmi pénzek beszedéséből, zsarolásból és különböző gazdasági csalások elkövetéséből tartotta fenn magát.

Az "üzleti modell" részét képezték a bérgyilkosságok is. A tanú szerint ezeket rendre a vádlott szervezte meg. Szerinte Lališ osztotta szét a feladatokat, tervezte meg a menekülési útvonalakat, és ha kelllett, ő tüntette el a bizonyítékokat is.

Féltek, hogy csiripelni fog

Laurenčík maga is részt vett egy ilyen leszámolásban. A tanú a keddi tárgyalási napon a Moráknak becézett Miloš Piliar meggyilkolásáról vallott először.

Morák a szlovák alvilág egykori vezéréhéz, Mikuláš Černákhoz állt közel. Laurenčík úgy vallott, hogy a férfi a besztercebányai maffifőnök utasításait követve különböző gyilkosságokban is részt vett. Černák 1997-es előzetes letartóztatásával majdhogynem egyidőben Piliar is a rendőrök célkeresztjébe került. A férfit egy gyújtogatási ügy kapcsán keresték a hatóságok; aki félve a felelősségre vonástól, a klán még szabadon lévő tagjai segítségével elkezdett bújkálni az igazságszolgáltatás elől.

A tanú szerint Černákék attól féltek, hogy ha Piliart elfogják, a férfi megtörne, és elkezdene csiripelni a rendőröknek a besztercebányai maffia bűneiről. Laurenčík elmondta, személyesen is ott volt, mikor Černák egyik embere felkérte a Sýkor-klán tagjait, hogy végezzenek a férfival.

A tárgyalás egy későbbi pontján Laurenčík azt is elmondta, hogy Piliar személyesen is jelen volt Vladimír Bachleda vállalkozó és a “Kis Cineként” is ismert Hodossy Rudolf meggyilkolásánál. Ezeket a leszámolásokat a rendőrség ekkortájt még nem kötötte Černákékhoz, akik attól tartottak, hogy Morák elfogásával a hatóságok közelebb kerülnének az ügy felgöngyölítéséhez.

“Lališ eleinte nem igazán lelkesedett az ötletért, sőt, ellenezte is, mondván, »ez az ő emberük, ez az ő problémájuk«” – jegyezte meg a tanú, hozzátéve, hogy Kýbelt végül az győzte meg, hogy saját emberei, igaz, “mellékszereplőként”, de részt vettek az említett leszámolásokban, így Piliar esetleges vallomása a pozsonyi bűnbandát is veszélybe sodorhatta volna.

Levágott fej a virágtartóban

Vladimír Bachleda a poprádi Tatravagonka egykori társtulajdonosát és az Eperjesi Járási Hivatal korábbi elöljáróját 1997-ben maga Mikuláš Černák lőtte fejbe. A besztercebányai boss közel két évtized után ismerte be, hogy részt vett a leszámolásban, amit egy alvilági figura, Peter Steinhübel rendelt meg, akinek Bachleda vállalkozásaira fájt a foga. A 20 millió szlovák koronáért megrendelt kivégzésben a Sýkora-klán több tagja is részt vett – ők rabolták el a vállalkozót, majd vitték Černák elé.

1997 augusztusában két nap alatt két gyilkosság rázta meg Dunaszerdahelyt. Augusztus 3-án a Keleti Lakótelepen kivégezték Csémy „Misit”, akit a helyi Pápay-klán protezsált be Černák köreibe, és Csémy rövid időn belül a nagyfőnök egyik kedvenc bérgyilkosává vált.

Mikuláš Černák a gyilkosság másnapján ki akarta hallgatni Hodossy Rudolfot, imertebb nevén „Kis Cinét”, mivel a merénylők – Sátor Lajos emberei – azután nyitottak tüzet Csémy gépkocsijára, hogy Kis Cine kiszállt ugyanabból az autóból.

Augusztus 4-én két, magát rendőrnyomozónak kiadó férfi kopogtatott „Kis Cine” ajtaján azzal, hogy rendőrségi kihallgatásra akarják őt elvinni. Amikor „Kis Cine” feleszmélt volna, már késő volt – egy Pozsonyhoz közeli házban találta magát, és órákat várt megbilincselve arra, hogy Mikuláš Černák megérkezzen és elbeszélgessen vele.

Már este volt, mire Černák megjött, és azt követelte „Kis Cinétől”, árulja el, mi köze van a Csémy-gyilkossághoz. Miután a bilincsbe vert férfi kitartóan tagadta, hogy ő csalta volna a helyszínre Csémy Misit, Černák a kezében tartott késsel szíven szúrta a férfit.

„Ezután kihúzta a kést a sértett mellkasából, annak nyelével erősen fejtetőn vágta őt, elkapta őt hátulról, egyik kezével hajánál fogva megragadta a sértett fejét, és a másik kezében lévő késsel a sértett harmadik és negyedik csigolyája közti vágásokkal elválasztotta az áldozat fejét a testétől” – ismerteti az elkövetés módját a vádirat, melynek kapcsán 2020. augusztus 11-én ítélet született. A nyomozás során maga Černák számolt be ezekről a részletekről.

Černák emberei „Kis Cine” fejét még aznap este negyed tizenegy körül a dunaszerdahelyi Kék Duna áruház bejáratánál lévő virágtartóba helyezték. A fejre cseh turisták bukkantak rá, „Kis Cine” holttestét pedig rövidesen egy szőnyegbe csavarva a dévényi Duna-parton találták meg a rendőrök. 

A “Kic Cinét” meglátogató álrendőrök valójában a Sýkora-klán tagjai voltak.

Az “álbuli“

“Miután Lališ ráeszmélt, hogy a klán tagjai is részt vettek a gyilkosságokban, pár nap leforgása alatt megtervezte, hogyan lesz Miloš Piliar átköltöztetve, miután Ambróz (Černák egyik embere – szerk. megj.) elmondta, hol rejtőzik a férfi” – kezdte felvázolni Laurenčík a gyilkosság részleteit.

A tanú elmondta, a terv az volt, hogy az átköltöztetés során Morákot elcsalják a Sýkora-klán egyik tagjának, Martin Bihárinak a Szenc közelében lévő hétvégi házához.

A csali végül egy buli lett, amit a bűnbanda rögtönözve szervezett meg 1998 áprilisának elején. Jól jött, hogy a gyilkosság napján vagy éppen annak környékén Juraj névnapja volt. A klán egy tagját pont így hívták, ezért a buli megszervezésére Juraj Billík “Čapatý” névnapjának megünneplése szolgáltatott okot.

Laurenčík úgy vallott, hogy a kivégzés napján ő, és a pozsonyi bűnbanda két tagja, Peter Havaši és maga Róbert Lališ ment el az áldozatért, aki egy pozsonyi benzinkúton Ambróz autójából ült át a kocsijukba.

Innen Bihári hétvégi házához vitték Piliart. Hogy mi történ ezután, arról már a tanú beszélt a keddi tárgyaláson:

"A hétvégi házhoz érve alkohol mellett kezdtük meg az ünneplést. Piliar poharába rohypnol volt csepegtetve, aki elkábult. Cupper (a klán egykori tagja - szerk. megj.) ezt követően egy folyadék segítségével elaltatta Piliart. Ezután elmentünk valahová Szenc környékére kiásni a sírját."

Laurenčík a vallomásában mondhatni „virágnyelven” beszélt Ivan Cupper szerepéről. Ahogy a klán tagjainak korábbi vallomásaiból is tudni lehet, miután Piliar elkábult, a Vincko néven is ismert Cupper ronggyal borította be az áldozat arcát, majd addig öntötte belé a kloroformot, míg eszméletét nem vesztette.

Cupper jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti.

Piliar sírját a klán tagjai Tótgurab (Slovenský Grob, Bazini járás) kataszterében ásták ki, a “munkában” Laurenčík is kivette a maga részét. Miután a gödör elkészült, a tanú szerint Havaši autójával megérkezett a helyszínre. A jármű csomagtartójában ott hevert Morák is, akinek mozdulatlan testét szőnyegbe csavarták.

A tanú az ügyész kérdésére elmondta, hogy mikor Havaši megérkezett, nem ellenőrizte, mutat-e Piliar még életjeleket. Egyébként az újratárgyalás során a gyilkosság résztvevői közül senki sem tudta egyértelműen kijelenteni, hogy az áldozat halott volt-e, amikor elhantolták a testét.

“Mindenki hazament” – válaszolta Laurenčík arra a kérdésre, hogyan folytatódott tovább a névnapi ünnepség.

Lališ tagadja, hogy bármi köze lenne a gyilkossághoz.

A tanú vallomást tett a vádban említett további öt gyilkosságról is. Néhány esetben Lališhoz kötötte ezeket, viszont vagy csak mellékszereplőként vett részt ezekben, vagy pedig másodkézből szerezte az információit.

A tárgyalás szerdán folytatódott.