Ma döntenek arról, ki irányítsa a világ legerősebb országát. Összegyűjtöttük a tudnivalókat az amerikai választásról

November 5-én választást tartanak az Egyesült Államokban, és – remélhetőleg – pár napon belül végleg eldől, hogy ki legyen az ország 47. elnöke, ahogyan az is, kik kerüljenek a törvényhozás két kamarájában. Az elnök személye mellett ugyanis a teljes Képviselőház és a felsőházi szenátorok harmadának a személyéről is döntés születik.

– Idén mintegy 244 millió amerikai jogosult a szavazásra. Négy éve, a 2020-as választásokon a szavazásra jogosultak 66 százaléka – azaz mintegy 160 millió személy – adta le a voksát, ami részvételi rekordot jelentett. 

 – A kacifántosnak tűnő rendelkezések alapján a választást minden negyedik év novemberének első hétfőjét követő keddjén tartják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha november 1. keddre esik, akkor a választást egy héttel később, 8-án tartják, elkerülve az egybeesést Mindenszentek napjával (és Halloween másnapjával). Ám előre és levélben is szavazni. Négy éve – az akkor kezdődött koronavírus-világjárvány miatt – már többen szavaztak így, mint a választás napján személyesen. Idén mostanáig már több 80 millió amerikai leadta a szavazatát a választás hivatalos napja előtt.  

– Esélyes, hogy csak néhány nappal a választások után ismerjük meg  a végeredményt, főleg, ha bejön a szoros versenyt ígérő közvélemény-kutatások jóslata. 2020-ban november 3-án volt a választás, és a nem hitelesített, de hivatalos eredményt azonban csak négy nappal később tudtak hirdetni.

– Az Egyesült Államokban nem az a jelölt nyeri a választást, akire országosan a legtöbben szavaztak, mert az úgynevezett elektori rendszeren keresztül valójában az 50 állam dönt az elnök személyéről. A szavazók pedig csak arról, hogy saját államuk (elektora) melyik jelöltre szavazzon. Az egyes államokban jellemzően a „győztes mindent visz” elv működik: az a jelölt kapja meg az állam összes elektori szavazatát, akire ott a legtöbben voksoltak az elnökválasztáson.

– Ahhoz, hogy az egyik jelölt győzzön, 270 elektori szavazatot kell begyűjtenie az összesen 538-ból. Hogy egy adott államnak mekkora beleszólása van a folyamatba, azaz, hogy mennyi elektori szavazata van, a népesség alapján döntenek: minél többen laknak egy államban, annál több voks jut neki. Így a legtöbb a 39 milliós Kaliforniának (54), és a 30 milliós Texasnak (40) van, míg a legkisebb államok három elektori szavazattal rendelkeznek.

– Az USA legtöbb tagállamában előre borítékolható, ki lesz a győztes. Ezért választások kimenetele szempontjából fontosak azok az államok, ahol az egyik nagy pártnak sem borítékolható a győzelme. Ezek az úgynevezett csatatérállamok, vagy más néven “billegő államok” (swing states). A 2024-es választás eredményét várhatóan hét billegő állam dönti majd el, Nevada, Arizona, Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Észak-Karolina és Georgia. Ezek az államok összesen 93 elektort delegálnak majd.

– A választást, ahogy az eddigi kampányt, várhatóan az amerikai gazdaság kérdése, főleg az infláció, illetve az abortusz és a bevándorlás, illetve a külpolitika kérdései tematizálták. A kiszámíthatatlannak tartott, 78 éves Donald Trumpot konzervatívabb, nacionalista politikusként szokták jellemezni, az aránylag ismeretlenként kezelt, 60 esztendős Kamala Harris a liberálisabb, progresszívebb jelölt. A Portfolio.hu szerint, ami a külpolitikát illeti, Trump azt ígéri, rövid idő alatt – 24 órán belül –  békét fog teremteni Ukrajnában, a közel-keleten határozottan kiáll majd Izrael mellett és Irán ellen, Kínával szemben pedig szigorúbb lesz. Kamala Harris meg várhatóan fenntartja a Biden-kormány politikáját. Azaz Kijev határozott támogatása, amíg csak szükséges, Izrael támogatása, de Iránnal szemben óvatosság, illetve hűvös, de kompromisszumra kész viszony Kínával.

– A magyar miniszterelnökkel ellentétben Robert Fico nem nyilatkozik sokat a választásokról. Annyit azonban tudni a véleményéről, hogy szerinte Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást. A Smer vezetője úgy véli, ez a változás új szelet hozna az ukrajnai háború kapcsán is, mert számára megrekedtnek tűnik a jelenlegi amerikai kormány.

– Magyarország tekintetében ha Trumpot megválasztják, Washington és Budapest viszonya legalább retorika szintjén javulhat, hiszen az amerikai vezető és Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszonya barátinak mondható. A Válaszonline ugyanakkor arról ír, hogy Trump megválasztása esetén akár hatvan százalékos vámot is kivetne minden kínai árura és húsz százalékosat a legtöbb, bárhonnan az Egyesült Államokba érkező import termékre. Ez azonban nemcsak a világkereskedelmet forgatná fel, de az Amerikába sokat exportáló és a kínai akkumulátor-ipar európai fellegvárává vált Magyarországot is nehéz helyzetbe hozná.

– Bár november 5. „a választás napja”, nem biztos, hogy itteni idő szerint már holnap kora hajnalban meglesz az eredmény. Ahogy már említettük, négy éve például négy napig kellett várni, amíg a legnagyobb ingaállam, Pennsylvania eredményt hirdetett, és könnyen lehet, hogy ez megismétlődik. A legtöbb késlekedést a levélszavazatok összeszámolása okozza. 

– Aki viszont minél hamarabb meg szeretné tippelni, januárban kit iktatnak be államfőnek, azoknak a Válaszonline felsorol néhány trendet, amiből a megfigyelők már a hivatalos eredmények előtt következtethetnek az eredményre. A legfőbb kérdés így foglalható össze: csökkentette-e Trump az etnikai kisebbségek között a hátrányát annyival, mint amennyi nő lemorzsolódott a republikánus táborból?

Az elmúlt évek fontos trendje volt a fekete és latinó szavazókra jellemző baloldali dominancia megtörése. A hispán amerikaiak körében, akik a lakosság 19 százalékát teszik ki, már 2020-ban 8 százalékpontos elmozdulás volt balról jobbra, de így is csak 30 százalékuk szavazott Trumpra. Most ez az arány 37 százalék felé közelít. 

A másik csoport, amelynek mozgását érdemes figyelni az exit pollokban, a fehér nőké. Ez a csoport a legnagyobb lélekszámú választói tömb, minden harmadik szavazó ide sorolható. A lap szerint közhely, hogy a választásokat az úgynevezett focianyukák döntik el, vagyis a kertvárosi, gyereküket terepjárójukkal edzésre hordó középosztálybeli, a biztonságot előtérbe helyező és hagyományos értékeket valló háziasszonyok. Ez sztereotípia, de tény, hogy négy éve Trump 12 százalékponttal nyert ebben a körben Biden ellen, most az előnye 3 pontra olvadt. Az összes nő körében pedig szakadéknyi, 14 pontos előnyben van Harris. A gender gap szélesedésben szerepet játszik, hogy Harris maga is nő, de benne van az abortusz témája is.

– A Telex azt írja, a legtöbb elemző azt várja, hogy Trump megpróbál majd győzelmet hirdetni a választás estéjén. Ennél arra építhet, hogy néhány államban később számolják össze a levélben érkezett szavazatokat, amik jellemzően a demokraták felé húznak. Mindenesetre az ország több pontján megerősítették a biztonsági intézkedéseket, mert a 2021. január 6-án történt zavargások után a hatóságok nem bízzák a véletlenre a dolgokat.