Donald Trumpé lett Amerika, megjósolni is nehéz, mi vár a világunkra

Szoros versenyt ígért az idei amerikai elnökválasztás, ám Donald Trump fölényes győzelmet aratott, négy év szünet után visszatérhet az elnöki székbe. Egyértelművé vált, hogy Trump magabiztosan nyert több úgynevezett billegő államban, amelyek döntőnek bizonyulnak az elektori kollégium szavazatainak a megnyerésében, ráadásul a republikánusok a következő két évre átvették az irányítást a szenátus felett, a demokraták legfeljebb a képviselőházzal vigasztalódhatnak, ott szoros verseny várható.

Szinte nincs hírlap és hírportál, ahol ne elemeznék a választási eredményeket, illetve a kilátásokat. A Válaszonline kitér arra, hogy a demokrata Kamala Harris csak nyáron lett elnökjelölt, miután a hivatalban levő Joe Biden visszalépett az újraindulástól. Harris pozitív üzenetekkel indította a kampányát, és fordított egyet a demokraták addigi üzenetén, miszerint Trumpot nem veszélyes diktátornak, hanem habókos öregembernek próbálta beállítani. Az utolsó hetekre azonban bekeményített, és már fasisztának nevezte ellenfelét, visszahozva azt a régi demokrata fenyegetést, hogy az USA önfelszámolását hozhatja Trump győzelme.

Vele szemben Trump végig apokaliptikus üzenetekre tette a hangsúlyt: az erőszakos bevándorlóktól, az atomháborútól, a bűnözéstől féltette választóit, azt ígérve, hogy csak a győzelme esetén kerülhető el a hanyatlás. Úgy tűnik, hogy összességében ez hatott jobban az amerikai választókra.  

Közben a spanyolajkú, hispán vagy latinó férfiak nagy része is csatlakozott a republikánusokhoz. Az amerikai The Hill felidézi, hogy amíg 2020-ban a CNN-es felmérések szerint a latin férfiak Joe Bidenre szavaztak Trumphoz képest 23 pontos különbséggel, addig a CNN keddi exit pollja azt mutatta, hogy 10 pontos különbséggel, 54-44 százalékkal Trumpra szavaztak Harris helyett.

A Valaszonline emlékeztet arra, hogy az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra kész Trump 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európát, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez pedig azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa. A második világháború utáni világrend változása felgyorsul Trump győzelmével.

A következő négy év a Telex szerint drámaian más lesz, mint Trump első elnöksége volt. Korábbi kormányában ugyanis a republikánus establishment mérsékeltebb tagjai domináltak. Az azóta eltelt négy évben viszont a most ismét elnökké megválasztott politikus lényegében teljesen saját képére szabta a Republikánus Pártot, amiben már eleve kevés vállalkozó szellemű nagy öreg maradt, aki őt megpróbálná féken tartani. Trump új kabinetje így már lojalistákból, politikai akarata megvalósítóiból áll majd, akik nem fognak ellentartani szeszélyeinek és ösztöneinek. Vad ötletből pedig akad jó pár, elég, ha csak kampánya legfőbb ígéreteit vesszük. Trump programjának két kulcspontja a védővámok és az illegális bevándorlás volt.

Ami a védővámokat illeti, Trump kampányának egyik fontos mondása, hogy vissza kell szerezni a feldolgozóipar egy részét, és ezzel új munkahelyeket teremteni az amerikai gazdaság számára. Ennek elérése érdekében az importvámok emeléséhez, illetve bevezetéséhez folyamodna, a kínai termékekre akár 60–100 százalékos vámtételeket vezetne be. Nem kímélné azonban az USA partnereit sem, az Európai Unióból származó árucikkeket is 10–20 százalékos illetékkel terhelné, írja a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MHB Bank szakértőnek elemzése alapján a Makronom.

Ha Trump januári beiktatását követően azonnal bevezetné a védővámokat, az nem érintené az európai árszínvonalat, azonban kedvezőtlen munkaerőpiaci és termelési következményekkel járna. A gyártók ugyanis a termelés egy részét áthelyezhetnék az Egyesült Államokba, ami munkahelyek megszűnését és a kibocsátás csökkenését eredményezhetné. A Goldman Sachs kalkulációi alapján az európai exportot sújtó 10 százalékos amerikai vámtarifa 1 százalékkal csökkenthetné az EU GDP-jét, miközben az árszínvonal relatív stabil maradhatna az „öreg kontinensen”.

Azonban az európai exportot érintő vámok nem maradhatnának kontinensünk válasza nélkül. Ez annál is inkább így van, mert Kína az amerikai piacról kiszorult termékeinek egy részét minden bizonnyal az európai piacokon próbálná értékesíteni, ami ellen az EU-nak védekeznie kellene, így akaratlanul belecsúszna egy kereskedelmi háborúba, vagyis emelnie kellene a vámtarifákat. Ez viszont az infláció emelkedéséhez vezetne. Az elemzés szerint jelenleg a legnagyobb kockázatot a bizonytalanság jelenti, ám a fent felvázolt kedvezőtlen szcenáriók ellenére a helyzet közel sem ennyire borús. Az Európai Uniónak megvan a mozgástere, hogy tárgyalásokba bocsátkozzon a következő amerikai vezetéssel, hiszen a világ legnagyobb gazdaságának szüksége lesz a szövetségesei támogatására. A Kína elleni fellépés teljes körű támogatásnak örvend, a szankciók azonban csak úgy lehetnek hatásosak, ha Amerika partnerei is az USA mellé állnak. Ez pedig erősíti az EU alkupozícióját.  

Gazdasági hatásaiban még drámaibb lehet Trump másik bőszen hangoztatott kampányígérete, 25 millió illegális bevándorló deportálása. Ez azon túl, hogy logisztikailag mennyire kivitelezhetetlen és költséges – hiszen több száz új őrizetes központot kéne felépíteni, 25 millió ember deportálása pedig önmagában 500 milliárd dollárba kerülne –, tragikus gazdasági következményekkel járna. A Telex rámutat, ha tetszik, ha nem, az illegális bevándorlók rendkívül fontos szereplői az amerikai gazdaságnak, eltávolításuk teljes szektorokat bénítana meg. Például az élelmiszer-termelést, vagy éppenséggel az építőipart.

Bár az amerikai választókat az ukrajnai háború kérdése kevéssé érintette meg, Trump erre vonatkozó tervei is aggályokat ébreszthetnek. Trump szereti hangoztatni, hogy már beiktatása előtt, megválasztása után pár napon belül békét teremtene Ukrajnában, de terve részleteit még nem fejtette ki. Márpedig a harcok jelen állása, az orosz erők lassú, de módszeres előrehaladása közben nehéz olyan békét elképzelni, amiből ne Vlagyimir Putyin kerülne ki győztesen, nem járna ukrán részről területek feladásával.

Az ukrajnai háború következtében a NATO már megerősödött, két új taggal is bővült. Az európai országok felfuttatták hadászati kiadásaikat, fegyverkezésbe kezdtek. De Trump első elnöksége alatt, és azóta is többször nyilvánvalóvá tette ellenszenvét a katonai szövetséggel szemben, amely így újra válságba kerülhet.

A Forbes emlékeztet Donald Trump kijelentései arról, hogy újabb elnöksége alatt az Egyesült Államok esetleg kilép a NATO-ból, annyira megijesztették mind a demokrata, mind a republikánus politikusokat, hogy erősen korlátozták az elnök hatáskörét a nemzetközi szervezetek tagságáról szóló döntések meghozatalában. Trumpnak tehát komoly akadályokat kellene leküzdenie ahhoz, hogy ezt elérje. És sok forog kockán, mert az európai tagállamok növekvő kiadásai ellenére, a NATO továbbra is a világ legnagyobb és legmodernebb haderejére, az amerikaira támaszkodik képességei tekintetében.

Nehéz megjósolni, hogyan fog alakulni a Fehér Ház külpolitikája Trump alatt, és nemcsak Európában, de a Kremlben sem látnak tisztán ebben. Annyi azonban biztos, hogy Kijevben bizakodóan reagáltak a szerdai hírekre. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en gratulált Trumpnak a választási győzelméhez, felidézve kettejük szeptemberi találkozóját, ahol az ukrán–amerikai stratégiai partnerségről egyeztettek. Az ukrán politikus nagyra értékeli “Trump elnök »erővel a békéért« megközelítését a nemzetközi ügyekben”, ami szerinte közelebb hozhatja az igazságos békét Ukrajnában. 

Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervezi, hogy gratuláljon Donald Trumpnak az elnökválasztáson aratott győzelméhez – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője. „Nincs tudomásom arról, hogy az elnök gratulálni kívánna Trumpnak a választások alkalmából. Ne felejtsük el, hogy egy barátságtalan országról van szó, amely közvetlenül és közvetve is részt vesz az államunk elleni háborúban” – tette hozzá Peszkov, aki arra is emlékeztetett, hogy a kétoldalú kapcsolatok történelmi mélyponton vannak. Moszkvában úgy látják, a továbbiak már a következő amerikai vezetéstől függnek, hiszen “Putyin elnök többször is kijelentette, hogy nyitott a konstruktív párbeszédre, amely … az egymás aggodalmainak figyelembevételére való hajlandóságon alapul… Meglátjuk, mi lesz januárban” – zárta az amerikai választások eredményeivel kapcsolatos gondolatait az elnöki szóvivő, utalva arra, hogy a most megválasztott Trumpot csupán két hónap múlva iktatják be régi-új hivatalába.