„Lístok si prosím” – Šimkovičováék betiltanák a magyart a buszokon, a vonatokon, de a postán is

A napokban kiszivárgott a kulturális minisztérium által tervezett nyelvtörvény-módosítás szövege. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett tárca jelentős szigorításokat vezetne be, lényegében betiltanák, hogy a buszokon, a vonatokon és a postán az alkalmazottak szlovákon kívül más nyelven kommunikáljanak. Így például a csallóközi buszsofőrök csak szlovákul beszélhetnének az utasokkal, a magyar, de például az angol kommunikációt is betiltanák. Ennek megszegéséért több ezer eurós büntetéseket szabnának ki. A szlovák vasút és a posta jelenleg is belső rendelkezésben írja elő a szlovák nyelv használatát. Ennek ellenére most a magyarlakta települések a postahivatalaiban jellemzően gond nélkül lehet az alkalmazottakkal magyarul beszélni, ellenben a vasút jelenleg is igyekszik a magyar munkatársait a szlovák nyelv használatára kényszeríteni. A nyelvtörvény egy másik rendelkezésének szigorítása értelmében törvénysértés lenne, ha egy állampolgár nem tud szlovákul. Bár ez csak szimbolikus erővel bír, hiszen ezért a „bűnért” nem lehetne bírságot kiszabni. Általában igaz, hogy a módosítás után a nyelvtörvény a magánszemélyekre is vonatkozna, bár nem teszi lehetővé, hogy büntetéseket rójanak ki rájuk.

A kiróható pénzbüntetéseket Šimkovičováék ugyanakkor a hússzorosára emelnék, sőt a törvény hatályát a magánvállalkozókra (SZČO) is kiterjesztenék. A bírság jelenlegi 50 eurós alsó határát magánvállalkozók esetében 1000 euróra, jogi személyek esetében pedig 5000 euróra módosítanák. A büntetés felső határa az előbbi esetben 10 ezer euró, ismételt törvénysértés esetén 12 ezer euró lenne. A jogi személyek, így például vállalatok, civil szervezetek számára a bírság felső határa 15 ezer euró, de ismételt elkövetés esetén 20 ezer eurós büntetés is kiszabható lenne. Jelenleg a pénzbüntetéseket a hatóságok, inkább fenyegetésre használják, ha a jogszabály mostani formájának megsértését tapasztalják, akkor figyelmeztetéseket küldenek, de nem róják ki a pénzbüntetést. A módosítás értelmében ez is változna, akit rajtakapnak a törvény megsértésén, az a figyelmeztetés után automatikusan megkapná a bírságot. A büntetések kiszabását pedig egységesen a kulturális tárca adott osztálya, egyfajta nyelvrendőrség végezné. Ezen túl a minisztériummal kötelezően jóvá kellene hagyatni az emléktáblák szövegét, miközben a tárcának aligha van kapacitása erre. Egy további rendelkezés szerint a magyar nyelven folytatott önkormányzati ülések videófelvételeit csak akkor lehetne közzétenni, ha azt szlovákul feliratozzák. Ez azonban nagyon drága, így a falvak és városok valószínűleg inkább nem közvetítik majd a testületi üléseket.

A fent említettek mellett a törvénymódosítási-javaslat további szigorításait sorolva Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség korábbi alelnöke Facebook-posztjában kiemeli, a nyilvános feliratok esetében a szlovák szövegnek mindig első helyen és nagyobb betűvel kell szerepelnie. A magyar, vagy más nyelvű feliratot csak alatta és kevésbé látható módon lehetne feltüntetni. Jelenleg a magyarlakta településeken pl. az óriásplakátokon szerepelhet első helyen a magyar és csak alatta a szlovák felirat, ami a jogszabály új formája szerint tilos lenne. De ugyanez vonatkozna például egy csallóközi étterem étlapjára is. A magyar iskolák a pedagógiai dokumentációt csak szlovákul lennének kötelesek vezetni, a magyar nyelv használata csak lehetőség maradna. Az egyéb dokumentumokat most lehet magyarul írni, amit azonban a törvénymódosítással betiltanának.

Mózes a Paraméternek úgy nyilatkozott, a módosítás üzenete ugyanaz, mint az eredeti mečiari nyelvtörvényé és a 2008-as ficói módosításé is volt: Szlovákia a szlovákoké, ahol a magyarokat csak megtűrik. „Ahogy a miniszter asszony a kultúrával kapcsolatban is fogalmazott: az csak szlovák lehet, semmi más. A magyar közösség megmaradása szempontjából alapvető fontosságú a nyelvhasználat, hogy ne csak családi körben, de a nyilvánosságon és a hivatalos kommunikációban is mindenütt, teljesértékűen, akadálymentesen használhassuk a magyart. A tervezet ezzel megy szembe, nagyon durva módon” – jelentette ki Mózes.

Magyar szövetségi ellenállás

„A Magyar Szövetség Čajak utcai székházának postaládájába is befújta a szél az államnyelvtörvény sokak által emlegetett módosításának tervezetét” – kezdte a magyar párt Šimkovičováék módosításáról szóló Facebook-bejegyzését, amelyben a javaslatot elvadult ötlethalmaznak nevezik. Kijelentik, a kulturális minisztérium korábbi állítása, miszerint a szigorítás nem vonatkozik majd a magyar nyelvhasználatra, „nem fedi a valóságot” és kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Majd arra utalnak, hogy a Šimkovičovát delegáló SNS mindezzel előránthatja a magyar kártyát. „Tiszta fejjel mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vagyunk utalva az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán egyaránt. Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot” – írja közleményében a párt.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is először közösségimédia-bejegyzésben reagált az ügyre. Iróniával ír arról, hogy a törvénymódosítás szerint a szlovák tengerhajózás és űrhajózás során is szlovákul kellene kommunikálni, hacsak ezt más rendelkezés felül nem írja. Ez utóbbi a légiközlekedésre vonatkozik, a nemzetközi szabályok szerint ugyanis a repülőgépirányítás nyelve az angol. „A kiszivárgott tervezet visszarepít minket a mečiari időkbe” – jelenti ki a pártelnök azzal, jogászcsapatot állítanak fel a javaslat elemzésére. A pártelnök a Paraméternek nyilatkozva arról beszélt, nincs más választásuk, minthogy szóvá tegyék a kiszivárgott tervezet abszurditását és bírálják azt. „Sem indokoltnak, sem életszerűnek, sem korrektnek nem tartjuk” – szögezte le.

Ugyanakkor meg akarják várni, míg hivatalosan is publikálják a javaslatot, erre szerinte jövő héten sor kerülhet. Gubík szerint akár az is megtörténhet, hogy az illetékesek észreveszik magukat és egy vállalhatóbb indítvánnyal állnak elő. A szigorítások ellen azonban mindenképpen fel fognak lépni. A pártelnök szerint ezzel együtt is arányos reakciót szeretnének adni, ennek része az is, hogy a részletes javaslatra már élesebb nyilatkozatokkal reagáltak. Ha a jelenlegi, vagy ahhoz hasonló formában marad a tervezet, akkor szerinte a nyilvános megmozdulás formájában is tiltakozhatnak. A pártelnök az általuk ideálisnak tartott nyelvtörvény-szabályozásról elmondta: „A cseh változatot preferáljuk. Ott ugyanis nincs nyelvtörvény.” Őry Péter, a párt alelnöke, aki egyben a nyelvi jogokkal is foglalkozó Pro Civis polgári társulás vezetője, szintén arról beszélt, az ideális eset tényleg az lenne, ha nem létezne Szlovákiában nyelvtörvény. „Egy államnak nincs nyelve. A polgároknak van” – jelentette ki azzal, a hivatali nyelvhasználat terén kellene egyenjogúsítani a nemzetiségi közösségek nyelvét a többségi nyelvvel. Ezért szerinte hivatali nyelvhasználatról szóló jogszabályra van szükség, nem államnyelvtörvényre.

Szövetség vs. Gyimesi

A párt közleményéhez hasonlóan bejegyzésében Gubík is Šimkovičovának adott „illatos ajándékról” ír, ahogy Mózes Szabolcs is a fent idézett bejegyzésében úgy fogalmaz, „virágcsokros bohóckodások” helyett a határozott állásfoglalásra van szükség. A virágos utalgatás pedig nem véletlen, hiszen az országos sajtót is megjárta, hogy a Magyar Szövetség korábbi alelnöke, Gyimesi György saját magánakciójaként október közepén látogatást tett Šimkovičovánál, hogy a nyelvtörvény módosításáról egyeztessen. A találkozón, ahová Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter is elkísérte, Gyimesi egy csokor virágot is adott a miniszter asszonynak. A magyar politikus az egyeztetés után azt állította, a törvényjavaslat nem a nemzetiségi kisebbségek, a magyarok ellen irányul. Inkább az angol kölcsönszavakkal szemben szeretnének vele fellépni. A találkozóról az állami TASR hírügynökség is úgy számolt be, a tárcavezető örül, hogy Gyimesi „elfogadta” a javaslatot, mindezt annak ellenére, hogy a magyar politikusnak a Magyar Szövetségben semmilyen tisztsége nincs, egyszerű tag csupán.

Gyimesinél ezért rákérdeztünk, miként értékeli, hogy jelenlegi pártjának, a Magyar Szövetségnek az elnöke Gubík és korábbi alelnöke, Mózes Szabolcs is közvetve bár, de bírálta őt a Šimkovičovánál tett korábbi látogatása miatt. „Engem a végeredmény érdekel, nem az, hogy a folyamat közben ki és mit gondol” – jelentette ki a korábbi OĽaNO-s parlamenti képviselő. Gyimesi a Paraméternek arról is nyilatkozott, egy újabb találkozót kért a minisztertől. A javaslatnak a nemzetiségi nyelvhasználatot leginkább érintő pontjairól fognak ismételten egyeztetni. Arról is beszélt, az egyik legjobban bírált új rendelkezés, miszerint a postán, a busz- és vonatközlekedésben stb. a szolgáltató és az ügyfél közti kommunikációnak szlovákul kellene történnie, az általa látott változatban nem szerepelt. Elmondta, a minisztériumtól biztosítékot kapott arra, hogy a javaslat addig nem küldik tárcaközi egyeztetésre, amíg arról az összes nemzetiségi kisebbséggel nem konzultáltak. Szerinte a tárca velük is a törvény sarkalatos pontjait szeretné megvitatni.

Gubíknál ezért arról érdeklődtünk, milyen mandátumot kapott Gyimesi arra, hogy ismét a kulturális miniszterrel egyeztessen. „Ha politikusként csapatjátékosként lépne fel, akkor még lehetne is ilyen mandátuma” – nyilatkozta a pártelnök arra utalva, nem adtak felhatalmazást Gyimesinek. Majd hozzátette, az is elképzelhető, hogy a miniszterrel való tárgyalásról a pártvezetés is majd csak Gyimesi közösségi oldaláról értesül. Arról, hogy a korábbi OĽaNO-s képviselő inkább a nyelvtörvény-módosítás jelenlegi javaslatának korrigálására törekedne Gubík azt mondta, az indítvány azon változatából, ami hozzá eljutott, annyi mindent ki kellene gyomlálni, hogy az az egész módosítást feleslegessé tenné. Ezért ő maga nem a korrekció, hanem a teljes elutasítás felé hajlik. „Ha pedig ugyanazt a változatot látta Gyimesi György is mint én, akkor ott valószínűleg a helyzetfelismeréssel lehetnek gondok” – jelentette ki a pártelnök.

Csütörtökön este Gyimesi egy Facebook-bejegyzésben arról ír, Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter „dezinformációnak” minősítette a kiszivárgott törvénytervezetet. Maga az egykori OĽaNO-s képviselő pedig „provokációnak, hangulatkeltésnek” nevezte, hogy a tervezetről a sajtó beszánolt.

Honnan fúj a szél?

Több forrásunk szerint is a nyelvtörvény kimondottan kisebbségellenes módosító-javaslata mögött többek közt Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalának főtitkára áll, aki gyakorlatilag az egész tárcát igazgatja. Ahogy arról a Paraméter részletesen beszámolt, Machala korábban a szélsőjobboldali Republika vezetőségében ült, illetve egy ideig a nagymegyeri termálfürdő vezetője volt. Ekkor a kétes jutalomosztások mellett azzal is bekerült a sajtóba, hogy a fürdőben eltávolíttatta a magyar nyelvű nyilvános feliratokat. Lapuknak többen is arról beszéltek, a kiszivárgott törvénymódosítás bizonyos tekintetben szigorúbb, mint a jogszabálynak az 1995-ös változata, amelyet a Vladimír Mečiar vezette kormány vitt át és amelyet súlyosan elnyomó jellege miatt a szlovák alkotmánybíróság később megsemmisített.

A minisztérium tervei szerint a nyelvtörvény új változata januárban kerülhet a kormány elé. A jogszabály módosításáról a kulturális tárcával hétfőn készül tárgyalni Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos, akit a Magyar Szövetség jelölt a tisztségre. Horonynak azonban többször ismételten sürgetnie kellett a tárcát, hogy egyáltalán szóba álljanak vele. A kormánybiztos a Paraméternek elmondta, nem tartja jó iránynak a jogszabály szigorítását és a hatályának a kiterjesztését, minden olyan változást, amely negatívan érintené a kisebbségek nyelvhasználatát el fog utasítani. A sajtóban megjelent módosítási javaslatról kijelentette: „Sok elemében számomra irracionálisnak is tűnik.” Hozzátette, hétfőn a kisebbségi nyelvhasználat körülményeit javító javaslatokat is tenni fog a minisztériumnak. Fiala-Butora János, jogász, az emberi és kisebbségi jogok szakértője lapunknak pedig úgy nyilatkozott, a jelenleg terítéken lévő módosítás legnagyobb hibája az, hogy nem foglalkozik a szlovák és a kisebbségi nyelvek közötti egyensúly kialakításával. A szakértő szerint a javaslatban konkrétan megjelenő rendelkezések közül a legproblémásabb a büntetések kötelezővé tétele, ahogy a szlovák közfeliratokra vonatkozó szabályozás is, mi szerint a kisebbséginél nagyobb betűvel kell azokat feltüntetni. Rámutat, emiatt sok helyen át kell festeni a közfeliratokat, ami a magyar szöveg eltűnéséhez vezethet. De hasonló gondnak látja, hogy a buszon, a vonaton és a postán is  kötelező lenne a szlovák nyelv használata.

Szijjártó Pozsonyba érkezik

A magyar külügyminiszter Szijjártó Péter (Fidesz) jövő héten hétfőn Pozsonyba látogat, hogy a parlament hlasos alelnökével, Peter Žigával egyeztessen. A tárcavezető ilyen alkalmakkor a magyar párt vezetésével is találkozni szokott. „A magyar és a szlovák külügyminisztérium közötti konzultációk folyamatosak a szlovák államnyelvhasználati törvény ügyében” – jelentette ki most szerdán Paczolay Máté külügyi szóvivő az MTI-nek azzal, céljuk a kisebbségi jogok megóvása és a nyelvtörvény áttekintése. Szijjártó a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának ülésén korábban arról beszélt, a szlovák fél azt közölte vele, a törvény célja nem a kisebbségi nyelvek korlátozása, hanem a szlovák nyelv védelme. Szijjártó csütörtökön Juraj Blanár (Smer) szlovák külügyminisztert fogadja Budapesten.