1
Fotó: TASR - illusztráció
Megosztás
Bár a legtöbb azonosított iskola esetében olyan intézményről volt szó, ahova marginalizált roma közösségekből származó diákok jártak, az olyan iskolák is ebbe a kategóriába sorolódtak, ahol a diákok többségét hátrányos szociális helyzetű nem roma tanulók alkotják - derül ki a az Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztérium Kommunikációs és Marketing Főosztályának közleményéből.
A minisztérium monitoring jelentése azt állapította meg, hogy a 2022/2023-as tanévben az ország 2067 általános iskolájából 468 esetében mutathatóak ki a szegregáció kritériumai. Ezen intézmények közül 326-ban “egyenetlen” a szegregált diákok eloszlása, ami azt jelenti, hogy bizonyos osztályok és évfolyamok esetében arányuk meghaladja az 50 százalékot, míg más esetben nem. A maradék 142 eközben olyan helyeken található, ahol eleve rendkívül magas a szegregációs index és a marginalizált közösségek koncentrációja, azaz szinte minden diák nehézségekkel küszködő családból származik.
A minisztérium közleményében kitért a besorolás meghatározására is, állításuk szerint ugyanis akkor minősítenek szegregáltnak egy oktatási intézményt, ha magas a veszélyeztetett kategóriába tartozó diákok aránya, vagy ha ezen diákok egyenetlenül oszlanak meg az egyes évfolyamok és osztályok közt. “Veszélyeztetettnek” pedig elsősorban azon tanulók minősülnek, akik hátrányos szociális környezetből származnak.
