35 évvel azután, hogy tízezrek tiltakoztak a hatósági erőszak ellen, egy rendőr agyonvert egy hajléktalant, a miniszternek és a rendőrkapitánynak pedig esze ágában sincs lemondani

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

A rendőri erőszak és a nyilvánosság

Egymás után kerülnek elő a részletek annak a hajléktalan férfinak az ügyével kapcsolatban, akit Kassán agyonvert egy rendőr. Az erőszakos zsaru az eset után még napokig szabadlábon volt, sőt, amikor megindult ellene az eljárás, megpróbált hozzáférni az esetről készült videófelvételekhez, illetve kísérletet tett a tanúk befolyásolására. Az eset során szolgálatot teljesítő társa pedig falazott neki, de a túlkapás egyik helyszínén, a rendőrőrsön sem tűnt fel senkinek, hogy az áldozatot mentő vitte el. Az országos rendőrfőkapitány Ľubomír Solák a közmédiának adott interjúban próbálta magyarázni a magyarázhatatlant. De elismerte, a műanyagelemekkel kimerevített kesztyű, amellyel a rendőr a halálos ütéseket mérte az áldozatára, nem tartozik az alapfelszerelésükhöz. Arról is beszélt, a járőr másik tagját, aki falazott az erőszakos társának, szolgálaton kívülre helyezik. A megdöbbentő eset ellenére sem Solák, sem a belügyi tárcát vezető Matúš Šutaj Eštok (Hlas) nem gondolkodik azon, hogy lemondjon. Az ügy további abszurduma, hogy mindez csak néhány nappal a bársonyos forradalom kitörésének 35 évfordulója előtt történik. 1989. november 17-én ugyanis a tüntetések az után indultak meg, hogy Prágában a rendőrség erőszakosan lépett fel a békés demonstrálókkal szemben.

Nyakunkon a drágaság

A karácsony előtti nagybevásárlások időszakában talán az egyik legrosszabb hír, ha azt halljuk, nőnek az árak. Balszerencsénkre pénteken a Statisztikai Hivatal pont azzal az információval örvendeztette meg nagyérdeműt, hogy októberben 3,1 százalékra növekedett az infláció, ami február óta a legmagasabb érték. Sőt, az élelmiszerekre vonatkozó infláció egész évben ebben a hónapban volt a legmagasabb, a drágulás mértéke ebben az esetben elérte az 5,1 százalékot. Nyugodtan eszünkbe juthat az a kérdés, amellyel óriásplakátjain a Hlas a 2023-as parlamenti választás előtt kitapétázta az egész országot: „Olcsóbb élelmiszert szeretne?“ Mára azonban a választási szlogen apróbetűs része is kiderült: „Csak szeretne, de nem kap!“ Leginkább az étolaj és az étkezési zsiradékok ára emelkedett, a vaj szokatlan nagy drágulásából az ellenzék még politikai témát is csinált.

Szomorú kilátások

Az infláció, vagyis az árak növekedése majd csak jövő év elejétől fog igazán a sztratoszférába kilőni, amikoris hatályba lép az áfa 3 százalékpontos emelése. Ez azt jelenti, a termékek és szolgáltatások többségének esetében az állam már nem 20 százalékot, hanem 23 százalékot sarcol minden egyes vásárlás során. Ez alól ugyan az alapélelmiszerek kivételt jelentenek majd, de ez nem sokat segít, hiszen az ember krumplin és brindzán kívül mást is szokott vásárolni. A szakértők szerint az év elején az összesített infláció a mostani, szintén magas 3,1 százalékról akár 5 százalék fölé ugorhat. Pénteken reggel az Európai Bizottság azt közölte, ők konkrétan 5,1 százalékos szlovákiai pénzromlásra számítanak. Ezzel nálunk lenne a legmagasabb infláció az egész Európai Unióban. Ide tartozik továbbá, hogy a Bizottság az országnak a jövő évre vonatkozó várható gazdasági növekedését is 2,9 százalék helyett csak 2,3 százalékra becsüli.

Dobjunk össze 2,7 milliárdot!

Az Európai Bizottság meg is nevezi a rosszabb gazdasági kilátás és a növekvő infláció okát, amely nem más, mint a Fico-kormány úgynevezett konszolidációs csomagja, amellyel az államháztartáson tátongó lyukat akarják befoltozni. Mindez magyarul annyit tesz, hogy a kabinet kitalálta, hogyan húz ki a polgárok zsebéből 2,7 milliárddal többet, mint eddig. Érdemes kiemelni, hogy ezt a pénzt mi, adófizető polgárok fogjuk összedobni. Az előbb említett áfaemelés csak az egyik eleme ennek a népnyúzó mikuláscsomagnak. Az állam spórolási szándékainak sorában a háztartások számára egy további fájó pont lehet a jövő évre vonatkozó energiatámogatás átalakítása, értsd: csökkentése. Állítólag a kormány már elkészítette ennek a tervét, de nagy titkolózás veszti azt körül, nem hozták nyilvánosságra, milyen módon támogatnák az energiafogyasztókat. Az alapvető kérdés az, mindenkinek csökkentsék-e az áram-, illetve gázszámláját, vagy csak a leginkább rászorulóknak. Abban minden szakértő egyetért, ha mindenki kap a támogatásból, az nem fér össze az állam spórolási szándékaival. Az Európai Bizottság pedig az előbb idézett anyagában már egyértelműen azzal számol, nem mindenki részesedik majd a dotációból.

Amire költeni kellene

Az államfő, Peter Pellegrini az elnöki palotában fogadta a oktatásügyi szervezetek vezetőit és az iskolaügyi minisztert, Tomáš Druckert (Hlas), hogy a dolgozók érdekképviselete által követelt béremelésről egyeztessenek. A szakszervezetek már januártól 10 százalékos fizetésemelést szeretnének az ágazat minden munkavállalója számára. Rámutatnak, át kell alakítani az iskolákban nem pedagógusként dolgozó alkalmazottak bértábláját is. Gyakran ugyanis a minimálbér alatti összeget keresnek. Ráadásul most a minimálbér emelkedni is fog. Az oktatásügyi szervezetek eltökéltnek tűnnek, bejelentették ugyanis, hogy már most, november 27-én egy figyelmeztető-demonstrációt tartanak. A tanárok feketében mennek majd az iskolába, a diákokkal az oktatásügy állapotáról fognak beszélgetni, ugyanakkor az tanítást nem szakítják meg. Druckerék egyelőre azonban nem állnak kötélnek, némi emelésbe belemennének, ami azonban messze van a szakszervezetek által kért 10 százaléktól. A miniszter arról is beszélt, a további béremeléshez újabb adóemelésre lenne szükség, hogy az államnak legyen azt miből finanszíroznia. És ha már oktatás, szintén pénteki hír, hogy tavaly az alapiskolák 23 százalékát minősítették szegregáltnak.