1
-illusztráció- (Fotó: TASR)
Megosztás
Bár Szlovákia lakosságát tekintve rendkívül népszerű italnak számít a sör - amit az is bizonyít, hogy a Statisztikai Hivatal adatai szerint egy szlovák állampolgár átlagban közel 64 litert fogyaszt el belőle évente - a konszolidációs csomag intézkedései a sörkészítőket sem kímélik majd, azt pedig egyelőre nem tudni, hogy egy esetleges áremelés hogy hatna a fogyasztói szokásokra.
Forralják a sörfőzdéket a malátakészítőket meg összepréselik
A statisztikusok megállapításai egyben arra is rámutattak, hogy egy állampolgár évente átlagosan akár 128 félliteres kiszerelésű sört is megvásárolhat, ami kiválóan mutatja, hogy a sör esetében egy gyakran vásárolt termékről van szó, aminek árát a konszolidációs csomag nem csak az ÁFA 20 százalékról 23 százalékra emelésével, de a tranzakciós adó bevezetésével is jelentősen “feltornázhatja” – számolt be róla a HNonline
A Szlovákiában működő több tucat sörfőzde, valamint malátakészítő arra számít, hogy pusztán a tranzakciós adó nagyjából 10 millió eurós költséget vet majd ki a szektorra évente – számolt be róla Andrej Gajdoš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke.
Európa közbelép?
Ugyan a tranzakciós adó nem fest túl szép jövőképet a vállalkozások számára, hiszen egy kis- vagy közepes élelmiszeripari üzem 60 és 120 ezer euró közötti, míg egy nagyobb akár 250 ezer euró feletti éves extra költségre is számíthat, egyelőre kérdéses, hogy milyen formában kerül majd bevezetésre, már ha bevezetésre kerülhet egyáltalán. A helyzet ugyanis az, hogy az Európai Központi Bank szót emelt már az intézkedés ellen, amennyiben pedig a kormány nem változtat rajta, az is előfordulhat, hogy az illetékesek már azelőtt annak visszavonására utasítják Szlovákiát, hogy az egyáltalán bevezetésre kerülne.
Ennek ellenére a vállalkozók jelenleg inkább borúlátók és arra számítanak, hogy az új adótípus módosítás nélkül kerül majd bevezetésre – számolt be róla Miroslava Janušicová, a Plzeňský Prazdroj Slovensko sajtóreferense, kiemelve, hogy a Heineken Slovakia is hasonló forgatókönyvvel számol.
Elkerülhetetlen áremelés
Ugyanakkor még ha meg is történne a közbelépés, az áremelést teljes egészében akkor sem lehetne “megúszni”, hiszen az alkoholos italokra is érvényes adóemelés mellett a növekvő energia-, munkaerő- és komló árakat is kénytelenek lesznek a fogyasztói árakba építeni a vállalatok – nyilatkozott a Slovenská sporiteľna (Szlovák Takarékpénztár) makrogazdasági elemzője, Marián Kočiš.
A pontos áremelkedést nehéz lenne megjósolni, abban ugyanakkor biztosak lehetünk, hogy minimum néhány százalékkal emelkedik majd a sörök ára – számolt be róla Ľubomír Vančo, a Szlovák Kisipari Sörfőzdék Szövetségének elnöke, rámutatva, hogy a sörök ára évente emelkedő tendenciát mutat, így ebben maximum olyan változás következhet be, hogy a 2025-ben nagyobb ugrással emelkednek majd az árak, mint az ezt megelőző években.
A HNonline szemléltetésként rámutatott, hogy míg 2024 szeptemberében átlagosan 86 cent volt egy félliteres sör ára, addig egy évvel korábban 79, előtte 75, 2021-ben pedig még csak 71. Ezt látva elképzelhető, hogy 2025-ben már az egy eurót is meghaladja majd ez az átlagos ár.
A fiatalok itt is “lázadnak”
A szlovák sörfogyasztás rekordéve kétség kívül az 1990-es volt, az ez évi átlagfogyasztás ugyanis 95, 6 liter volt, ami azt jelenti, hogy egy szlovákiai lakosra akár 200 félliteres sör is juthatott. Bár ezt követően fokozatos csökkenés figyelhető meg, azért a jelenlegi adatok is kimagasló sörkedvelésről árulkodnak, még ha az energiaválság, előtte pedig a koronavírusjárvány némi visszaesést is eredményezett az eladásokban.
A Plzeňský Prazdroj ugyanakkor a múlt évre a sörfogyasztás utáni érdeklődés 1,3 százalékos emelkedését mutatta ki, különösen ha a 2023-as év nyári időszakát nézzük. Azt is fontos azonban megjegyezni, hogy jelentősen növekszik az érdeklődés az alkoholmentes sörök, valamint a kézműves, “prémium” termékek iránt. Míg utóbbi emelkedése elsősorban a kínálat jelentős bővülésének tudható be, addig előbbi esetében elsősorban a fiatalok játszanak szerepet, az 1997 és 2012 közt született, úgynevezett “Z-generáció” tagjai ugyanis több nemzetközi kutatás eredményei szerint is sokkal kevesebb alkoholt fogyasztanak “elődeikhez” képest, sörök esetében pedig az előző generációkkal szemben a keserű, erős ízek helyett a “könnyebb” italokat kedvelik – erősítette meg utóbbit Vladimír Machalík, a Szlovák Sör- és Malátagyártók Szövetségének igazgatója is.
