Olykor történnek halálesetek a rendőrségi cellákban, szóval nem kell ugrálni. Főleg, ha az oroszok úgy döntenek, nincs szükség olyan világra, ahol kritizálják a gyilkosokat

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Újabb haláleset történt egy rendőrségi cellában, és ez már szinte gyanús.  Az elmúlt napokban mintha megszaporodtak volna a rendőrségi intézkedések során bekövetkezett tragédiák Szlovákiában. Igaz, ennél a legutóbb kiderült, galántai esetnél állítólag a zsaruk nem alkalmaztak az őrsre bevitt későbbi áldozatnál semmilyen kényszerítő eszközt. Ettől még Ľubomír Solák országos rendőrfőkapitánynak meg kellett szólalnia, és amikor szót kapott, elmondta, hogy olykor történnek halálesetek a rendőrségi cellákban, ettől függetlenül ebben az esetben is vizsgálódik a Belső Ellenőrzési Szolgálat, mert azért pár nap alatt  ez mégis csak a harmadik haláleset, amely rendőrségi intézkedéssel függ össze. Ráadásul a szervek belevágnak egy próbaprojektbe, aminek keretében egyelőre 16 egyenruhást szerelnek fel testkamerával, hogy a kiválasztottakat elsajátítsák a rendszer használatát.

Nincs béke a kormánykoalíción belül sem

Közben a koalíciós SNS ismét elővette a kormányon belüli kínos kérdések egyikét, mégpedig azzal a felütéssel, hogy Peter Pellegrinin államfőn, a Hlas tiszteletbeli elnökén múlik, hogy létrejön-e a megállapodás a régóta betöltetlen házelnöki pozíció elfoglalásáról, ami egy tavalyi megállapodás szerint a Hlasnak jár. Igen ám, csak a szakadár Rudolf Huliakék miatt megingott koalíciós partnerek úgy tesznek, mintha őket nem érdekelné ez a téma, ezzel szemben azonban a Hlasból az államfői tisztségig katapultált Pellegrinit meg fenemód foglalkoztatja a kérdés. Annyira, hogy nem rejti véka alá, rossz üzenetnek tartja a lakosság és a külföld irányába is, hogy a parlamentnek április óta nincs rendesen megválasztott vezetője. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban emlegetik Matúš Šutaj Eštok pártelnök esetleges távozását a belügyminisztérium éléről, hogy aztán elfoglalhassa a házelnöki posztot. A pártjában, a Hlason belül meg már fel is sorakoztak azok, akik átvehetnék a helyét a tárcánál.

Putyin doktrínája, meg a primitív orosz böfögés

Egy országgal arrébb, az ukrán hadseregen belül most nincs szó személyi változásról, ellenben az oroszok Kijev ellen indított nyílt agressziójának ezredik napján a megtámadottak nem lacafacáztak és már be is vetették az amerikai rakétáikat orosz terület ellen, miután erre az Egyesült Államok elnöke áldását adta.  Oroszország pedig éppen ma, kedden módosította nukleáris doktrínáját úgy, hogy atomfegyvereket használhasson a Kreml ura, ha az országa területét egy ellenséges ország egy nukleáris fegyverekkel rendelkező állam támogatásával támadja. És hát ez a kritérium – az atomhatalom amerikaiak által támogatott ukránok viszonylatában – a hajnali órákban megvalósult. Most majd biztosan hallunk néhány primitív orosz megnyilatkozást, hogy vége a világnak, mert szentségtörés őket akadályozni a területrablásban. És újra megszólalnak Putyin pincsikutyusai is, a dilisnél is ostobább közép-kelet-európai okostojások, akik szerint végre már kapitulálhatna ez a makacsul küzdő kijevi rezsim. Elvégre a “legnagyobb” gondolkodók sem ajánlják az oroszok elleni védekezést és azt is megtanulhattuk, hogy aki a túlerőt nem tiszteli, az meg egyenesen bolond.

Legyen egy a jelszó: igazságos béke!

Kár, hogy ezek a kapituláció mellett érvelő nemzetárulók nem figyelnek jobban arra, mit  nyilatkoznak a NATO-ban, amely szervezetnek a picsogó politikusok országai is a tagjai. A védelmi szövetség főtitkára pedig arról beszél, hogy  döntő fontosságú megakadályozni Vlagyimir Putyin győzelmét Ukrajnában, máskülönben a határainkon egy felbátorodott és katonai képességeiben gyarapodott Oroszországgal kell majd szembenéznünk. Moszkva, Kína, Észak-Korea és Irán kapcsolatairól meg úgy vélekedik a szervezet vezetője, hogy borzasztó tény, hogy ez a négy ország együttműködik, de hogy milyen pszichológia van ennek hátterében, azt nehéz felmérni. Arra azonban mérget vehet minden “békepártizó” elmeroggyant, hogy Volodimir Zelenszkij népe is a francba kívánja ezt a háborút, mint ahogyan minden normális ember. És ezért valamennyi eszközzel rá kell kényszeríteni az egyre diktatórikusabb Oroszországot a fegyvernyugvás elfogadására, és mindent meg kell tenni, hogy a béke igazságos legyen.