A kormány pótcselekvései annyira befolyásolhatják a vaj, tej vagy a tojás árát, mint szenteltvíz a halottat

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Ha valaki nem lenne tisztában a pótcselekvés kifejezés jelentésével, íme a mankó: pótcselekvésre akkor fanyalodik az egyén vagy bármely szubjektum, ha konfliktushelyzetbe kerül. Vagyis éles ellentét, bonyodalom, lehetséges összeütközés befolyásolja rendes működését. A pótcselekvés természete, hogy általában semmilyen konkrét köze nincs a konfliktust kiváltó történésekhez. Ilyen alapon arra lehet következtetni, hogy Robert Fico kormánya állandó konfliktushelyzetében lépten-nyomon pótcselekvésekkel kénytelen operálni. Természetesen valódi, hatékony kormányzás helyett. A vélt vagy valós ellenséggel szembeni ádáz bosszúhadjárat ugyanis épp olyan önsorsrontó pótcselekvés, mint a büntetőtörvénykönyv szétbarmolása, tehetségtelen, ám kellőképpen szolgalelkű alakok kormányzati posztokra történő kinevezése. Vagy épp az állam himnuszának öncélú babrálása, illetve a kormány „ár-összehasonlító” weboldalának teljesen fölösleges, mondhatni, übergagyi ötlete. A geopolitikai tevékenységnek szánt világháborús ijesztgetésről nem beszélve.

Pótcselekvés I.

De térjünk a konkrét pótcselekvések meglehetősen ingoványos, egyszersmind mulatságos talajára.

Nemsokára, ha elfogy otthon a vaj, a tej vagy a tojás stb., csak megnyit majd a lehetséges kuncsaft egy speciális weboldalt, ahol megtalálja az élelmiszerek aktuális árait a különböző áruházláncok kínálatában, és eldöntheti, hová menjen vásárolni. A kormány jövőre élesítendő projektje szerint történik majd mindez, amely projekt tervezetét még októberben fogadtak el Richard Takáč, a Smer jelenlegi mezőgazdasági minisztere javaslatára.

Arról egyelőre nincsen információ, hogy a Szlovákiában kereskedő áruházláncok illetékesei pezsgőt bontottak-e a vonatkozó hír hallatán. És eldöntötték-e, hogy elköltik-e, ha pedig igen, mire azt a töméntelen pénzt, amit eddig a marketingtevékenységre voltak kénytelenek fordítani. Egyetlen dolog viszont holtbiztos, a vaj, a tej vagy a tojás stb. árát körülbelül annyira befolyásolhatja majd a szóban forgó gagyi pótcselekvés, mint a halottat a szenteltvíz. Mi kérünk elnézést!

Pótcselekvés II.

Nem tudni, mikor és miért döntött úgy a kulturális minisztérium fura úrhölgye, Martina Šimkovičová, hogy mindenképpen meg kell reparálni a szlovák állam himnuszát. Zeneileg legalábbis. Méghozzá egy Oskar Rózsa nevű zeneszerző által komponált verzió szerint. Akinek a fejében állítólag már 13 évvel ezelőtt, 2011-ben megszületett a himnusz új változata, ám az akkor készített demóra az akkori kulturális minisztertől, Daniel Krajcertől nem kapott zöld utat. Azt sem tudjuk, vannak-e ennek a Rózsa vezetéknevű zeneszerzőnek magyar felmenői. Bár nomen est omen, ugye…  Ahogy az sem világos, rokoni vagy baráti kapcsolat fűzi-e őt Martina Šimkovičovához, vagy bárkihez, aki a minisztérumban vagy annak környékén sertepertél a kabinetfőnöktől, főosztályvezetőktől a takarítószemélyzet tagjaiig bezárólag. Ahogy képtelenség a távolból megítélni azt is, van-e vajon egyáltalán, és ha igen, milyen állapotú a miniszterasszony zenei hallása.

Annyi biztos csak, hogy a minisztérium a teljes „projektre” 46 500 eurót fizet ki. Ebből az összegből pontosan 20 ezer euró illeti meg Rózsa művészurat szerzői honoráriumként. A fennmaradó 26 500 euró a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezi. A teljes összeg azonban ennél is magasabb is lehet, a szerződés ugyanis nem tartalmazza a himnusz elkészítésében közreműködő többi zenész és énekes gázsiját. Rózsa karnagyként működött együtt a Szlovák Filharmonikusokkal, a Pozsonyi Fiúkórussal és a Szlovák Rádió Gyermekkórusával.

Hát így állunk. Arról viszont agyalhatunk egy sort esetleg, befolyásolhatja-e majd a vaj, a tej vagy a tojás stb. árát ez a grandiózus pótcselekvés.

Pótcselekvés III.

A geopolitika jelentése a lexikon szerint olyan politikatudományi és politikai irányzat, amely az állam társadalmi-gazdasági viszonyait, fejlődését, nemzetközi törekvéseit elsősorban földrajzi tényezőkre vezeti vissza, azoknak meghatározó jelenetőséget tulajdonít. Világos tehát, hogy Szlovákia állampolgárainak összessége az utolsó politikusig nem folytathat holmi struccpolitikát. Magyarán aligha zárkózhat el a valóság, a világ történései elől. Amelyek bárki által véleményezhetőek. Így a szlovák államfőnek, Peter Pellegrininek is lehet véleménye arról, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának amerikai rakéták oroszországi célpontok elleni bevetését. Csakhogy a szlovák államfőnek eközben felelőtlenség megfeledkeznie arról, hogy Ukrajnát, a teljes jogú NATO- és EU-tagállam Szlovákia közvetlen szomszédját az orosz birodalom rohanta le hadseregével több mint ezer napja. Méghozzá számos nemzetközi szerződést felrúgva, területszerzési szándékkal,. Amint azt is ajánlatos lenne a szlovák államfőnek tudatosítani, hogy bizony volt idő, nem is olyan régen, amikor Csehszlovákia földjét is orosz lánctalpak taposták. Ha azonban ezeket a tényeket Peter Pellegrini figyelmen kívül hagyja, akkor egyoldalú kijelentései, miszerint az oroszországi katonai célpontok amerikai rakétákkal történő támadása veszélyes Szlovákia számára, simán struccpolitizálásra vallanak. Nem utolsósorban populista pótcselekvésre, ami egyaránt káros Szlovákiára, de Európára és az egész világra.