Orbán Viktortól már fordulnak el az emberek, Magyar Péterbe pedig éppen beleszeretnek

„Amíg nem lesz gazdasági változás, addig nem nagyon látom, hogy miért növekedne a különbség a Fidesz és a Tisza között” – véli a szakértő a Telex hírportálnak adott interjúban. Lakner szerint Magyar „politikailag értelmezhetően” reagált a hangfelvételes botrányra is, és jókor vágott bele ismét az országjárásba is. A politológus hozzátette, politikailag szerinte Magyar most olyan, mint „egy 2004-es Gyurcsány”, aki beleáll abba is, hogy „hibáztam, de felállok belőle”. Úgy véli, most látható egy kiszeretés Orbánból, és egy beleszeretés, vagy legalábbis távolról óvatos figyelése Magyarnak a szavazók részéről.

Ezt támasztja alá a Medián friss mérése is, amelyik szerint már 11 százalékponttal vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt a részvételüket biztosra ígérő pártválasztóknál. A kutatás azt feltételezi, hogy az elmúlt időszakban nem a Magyar vezette Tisza népszerűsége kopott meg, hanem a Fidesz szavazói bizonytalanodtak el. A felmérés szerint a Fidesz szavazóinak száma öt százalékponttal csökkent a teljes lakosság körében, 32 százalékról 27-re, miközben a Tisza tábora nem változott, jelenleg a magyar felnőtt lakosság 34 százaléka szavazna a pártra, ahogy október legvégén is.

„A választópolgárok legnagyobb része nem politikai elemző, hanem olyan benyomásokból tájékozódik, mintha Orbán kezéből csúsznának ki a dolgok, és Magyar Péter meg kimond dolgokat” – foglalta össze Lakner a helyzetet, jelezve, hogy azt nem tudni, ez meddig tart, de biztosan kellene a változáshoz egy jobb gazdasági környezet. Lakner szerint stílusát nézve „ebben a játszmában inkább Magyar Péter a Trump”. Hozzátette, „amíg a gazdasági helyzet nem javul meg, addig a Fidesz politikai arzenálja féloldalas”.

„Miközben szuverenitásról beszélnek, mégis külföldi tényezőktől várják a változást” – utalt Lakner arra, hogy Orbánék arra számítanak, jót tesz a magyar gazdaságnak az új amerikai elnök kormánya. Holott szerinte az alapvető tévedés, hogy amilyen békét remél Orbán Trumptól, az olyan béke, ami javítana a magyar gazdaságon. Mivel ez a béke területveszteséggel járna Ukrajna számára, ettől instabillá válna Európa, onnantól pedig „Közép-Európa nem lesz biztonságosabb hely. Ez azt jelentené, hogy Oroszország kap róla egy papírt, hogy bárhol, bárkit megfenyegethet, bármit elrabolhat”. Lakner szerint a gazdasági helyzet ellenére lesz a kormány részéről „osztogatás” a választás előtt, valószínűleg hitelből.

Lakner Zoltán arról is beszélt, hogy a kormány láthatóan „mindig más országok problémáit akarja megoldani, miközben itthon egy számot sem találnak el”. Tavaly ilyenkor például 4 százalékos növekedést álmodott idénre a gazdasági csúcsminiszter, Nagy Márton, de a friss, legpesszimistább várakozást is mélyen alulmúló harmadik negyedéves recessziós adat nyomán látszik, jó, ha 0,5 százalék összejön. (Érdekes olvasmány a Forbes idevágó cikke, amelyik összegyűjtötte a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium elmúlt 12 hónapban kiadott közleményeit.) 2024-re csupán 0,5%-os gazdasági növekedést vár az Erste is, míg jövőre Magyarországon 2%-os bővülés lehet reális, amit visszafogott külső környezet és bizonytalan kilátások árnyékolnak be, írja a Portfolio.hu. Összehasonlítás kedvéért Szlovákiában 2024-re 2,3 százalékos bővülést várnak, 2025-re pedig 2,2 százalékot. Ami meg a lassú méregként ható inflációt illeti, pénzromlásban az elmúlt években Európa-bajnok volt Magyarország (2022 – 15,3 százalék, 2023 – 17 százalék, míg Szlovákiában ugyanebben az időszakban 12,1 illetve 11 százalék), ami tartósítja a borúlátást, hiszen az árszínvonal nem csökken, csak mostanra már megszelídült a növekedése.