1
Fotó: TASR
Megosztás
Úgy tűnik szigorítana a Szociális Biztosító, illetékeseinek állításai szerint ugyanis Szlovákiában sokan visszaélnek a jelenlegi, szerintük túlzottan megengedő munkaképtelenségi járadék kifizetései rendszerrel, tervezett intézkedéseiktől pedig évi 75 millió eurós spórolást remélnek.
A probléma “keleten” kezdődik?
A biztosító és a kormány egyaránt kitértek arra, tudatában vannak annak, hogy élnek az országban olyan állampolgárok, akik ki akarják használni a biztosítási rendszert és hamisan vallják magukat munkaképtelennek. Példaként a Sobrancei (Szobránc) járást hozták fel, az adatok szerint ugyanis az egész országban átlagosan itt töltik a legtöbb időt munkaképtelenséggel összefüggő betegszabadságon, ami 69 napot tesz ki, 25 nappal meghaladva a szlovákiai átlagot – foglalta össze a SME.
Emellett ugyanakkor a Michalovcei (Nagymihály), a Poprádi, valamint a Stropkovi (Sztropkó) járásban is hasonló a helyzet, átlagban szintén meghaladva a 60 napot.
Ennek kapcsán megszólalt Radovan Majerský pénzügyminisztériumi államtitkár is, szerinte ugyanis a Szociális Biztosító teljesen tisztában van azzal, melyek azok a területek, ahol vélhetően a legtöbb ilyen visszaélés történik, szerinte pedig ezen területeket alapvetően alacsonyabb vásárlóerő és életszínvonal jellemzi. Kiemelte továbbá azt is, hogy ezek azok a területek, ahonnan sok ember jár külföldre dolgozni, elsősorban szezonális munkavégzés céljával, állítása szerint pedig ezen munkavállalók sokszor munkaadójuktól kapják azt a tanácsot, hogy a “munkaszezon” lejártával intézzék el munkaképtelenné nyilvánításukat.
A Járóbeteg Ellátók Szövetségének kinevezett igazgatója Naďa Trenčanská Bedušová emellett arról számolt be, hogy az ország keleti részein tartják nyilván a legtöbb orvosokat érő szóbeli támadást, előfordul ugyanis, hogy a munkaképtelenné nyilvánításra váró személyek azzal fenyegetik kezelőorvosukat, máshova jelentkeznek át, ha ő nem hajlandó eleget tenni követelésüknek.
Csak indokolt esetben!
A Szociális Biztosító állítása szerint a tavalyi évben nagyjából 600 millió euró értékben fizettek ki munkaképtelenségi támogatást, amire rendkívül nagy összegként tekintenek és elsősorban Csehország példáját szem előtt tartva szeretnének változtatni, ott ugyanis az évi átlagos ilyen jellegű betegszabadságok száma mindössze 31 nap volt. Ennek kapcsán szeretnének olyan módosításokat bevezetni, amelyek biztosítják majd, hogy csakis “indokolt esetben” nyilvánítják munkaképtelenné az embereket.
Úgy gondoljak, itt az elsődleges lépés az lenne, hogy kibővítsék azon hozzájuk tartozó orvosok jogkörét, akik jelenleg a betegszabadságukat töltő állampolgárok ellenőrzését végzik. Ez az ellenőrzés ugyanis az aktuális szabályok szerint kétféleképpen zajlik, vagy felkeresik az érintett személyeket, ellenőrizve, valóban otthon tartózkodnak-e, vagy pedig konzultálnak kezelőorvosukkal a munkaképtelenség fenntartásának szükségességéről. Röviden összefoglalva, nincs teljes autonómiájuk abban, hogy a betegszabadság fenntartásáról döntsenek, a biztosító pedig ezen szeretne változtatni.
Terveik szerint ellenőrző orvosaik a jövőben a kezelőorvos beleegyezése nélkül dönthetnének a munkaképtelenség megszakításáról, sőt, ha visszaélést állapítanak meg, még akár a kifizetett összeg visszaszolgáltatására is kényszerítenék akár az érintett “visszaélőt”, akár az őt munkaképtelenné nyilvánító orvost. Az illetékesek szerint ez évi 75 millió eurós összeget spórolna meg nekik, amelyre nagy szükségük van, tekintettel arra, hogy jövőre 2,75 milliárd eurót kell kapniuk a kormánytól, ellenkező esetben ugyanis még a nyugdíjakat sem tudnák folyósítani.
És mi van ha téved?
A biztosító módosítási javaslata kapcsán több szakértő is felkapta a fejét, felhívva a figyelmet annak lehetséges negatív hatásaira. Attól tartanak ugyanis, hogy az intézmény ellenőrzői akár olyan esetben is megszüntethetik a munkaképtelenség nyújtotta támogatást, amikor az egyáltalán nem lenne indokolt, hiszen az érintett valóban valamilyen betegséggel küzd, vagy sérülésből gyógyul.
Jana Ježíková az egészségügyi minisztérium korábbi államtitkára szintén ezen a véleményen van, kiemelve, hogy “mindenki tudja, hogy vannak, akik visszaélnek a rendszerrel” a tervezett megoldás ugyanakkor túl könnyen vezetne igazságtalanságokhoz.
Szintén problémákra hívta fel a figyelmet Róbert Dobrovodský független jogbiztos (ombudsman), aki pont egy olyan esetet hozott fel példaként, ahol a kezelőorvos az indokoltnál jóval korábban megszüntette betege munkaképtelenségi támogatását, így utóbbinak felépülése előtt kellett visszatérnie munkájához, ennek kapcsán pedig arra mutatott rá, hogy a szlovák állampolgárok jogilag gyakorlatilag védtelenek az ilyen esetekben, nincs ugyanis olyan mechanizmus, amely védelmet nyújtana számukra, egyetlen lehetőségük pedig, hogy újra megpróbálják munkaképtelenné nyilvánítani magukat, ami hivatalosan csak akkor lehetséges, ha állapotuk bizonyíthatóan romlott.
Dušan Zachar az INEKO elemzője szerint a jelenlegi rendszerrel ugyan sok probléma van, a biztosító megoldása azonban koránt sem tökéletes, ő pedig elsősorban abban látná a megoldást, ha a kezelőorvos egyfajta “vétójoggal” rendelkezne a biztosító szakértőinek döntése felett.
