Dunaszerdahely a sötétben tapogatózik, de ingatlanadóból az eddigi kétszeresét szedi majd be, 1 millióból vásárol telket az egyháztól, és felvesz 3,5 milliós hitelt

Hájos Zoltán polgármester a legutóbbi képviselő-testületi ülés költségvetési vitájának elején leszögezte, hogy még soha nem volt ennyire kiszámíthatatlan a városi költségvetés összeállítása.

„Akik a 2010-es évek elején is képviselők voltak, emlékezhetnek, hogy akkoriban pénzügyi világválság volt, de még akkor is könnyebb volt tervezni a város bevételeit, mint most. Nem is beszélve a világjárvány időszakáról, pedig akkor is minden plénumon módosításra voltunk kényszerülve” – fejtette ki.

Ebbe beletartozik az is, hogy az állam a jövedelemadó-bevételek önkormányzatok számára visszatérítendő hányadát 70%-ról 13,7%-kal lecsökkentette, mégpedig abból kifolyólag, hogy átveszi az óvodák működésének finanszírozását, de még meglehetősen bizonytalan feltételek mellett. Hájos ezt azért bírálta, mivel a jövedelemadóból levont összeg valószínűleg kevesebb lesz, mint amennyiből az óvodák fenntarthatók, így az önkormányzatoknak így is, úgy is hozzá kell majd járulniuk.

„Az iskolák fenntartására a gyerekszám alapján kapjuk a pénzt, mi pedig azt postásként továbbadjuk. Most hasonlóképpen képzelnék el az óvodák esetében is, csak abból a pénzből nem lehet majd fenntartani és hozzá kell majd tenni. Ilyen nehéz helyzetben még nem voltunk a városi költségvetés összeállítását illetően” – fogalmazott a polgármester.

A költségvetési javaslatból kiderült az is, hogy a legnegatívabb hatást a jövedelemadó visszatérített hányadára az adóbónusz előző kormány általi bevezetése jelentette, amit mostanáig ugyanakkor kompenzáltak a társasági adóból, csakhogy a mostani kormány a kompenzációval már nem számol.

A prognózisok ellenére sikerült az eddigi legmagasabb költségvetést összeállítania a városháza pénzügyi osztályának. A kiegyenlített költségvetés 42,5 millió eurónyi bevétellel és kiadással számol. Az eddigi legmagasabb a 2022-es volt a maga 38,2 millió eurójával. A kettő közti különbséget betudhatnánk annak a 3,5 millió eurós beruházási hitelnek, aminek felvételéről szintén határozott a dunaszerdahelyi testület, de azért a képlet nem ennyire egyszerű.

A jövő évi, 42,5 milliós városi költségvetési tervezet bevételi oldalának aránylag legnagyobb részét a jövedelemadóból származó bevételek teszik ki. Ezen a téren mindig bizonytalan a helyzet, most pedig, mint arra a polgármester is utalt, különösen. Az elmúlt két évben ez az összeg hozzávetőlegesen 11,2 millió eurót tett ki (2024-re vonatkozóan még nincs végleges adat, csak aktuális), azt megelőzően, 2022-ben pedig 10,58 milliót. A jövő évi prognózis viszont csupán 9,71 millió. Amiatt is, amit fentebb írtunk, hogy az állam kevesebb pénzt térít vissza az önkormányzatoknak abból kifolyólag, hogy a központi költségvetésből finanszírozzák majd az óvodákat. Decentralizált támogatásként ehhez a városi költségvetésbe 1,69 millió eurós tétel került, a valós összege a dotációnak viszont csak januárban derül ki. A polgármester ezzel kapcsolatban jelezte, hogy az állam vélhetően kevesebb pénzt folyósít majd, mint amennyit a jövedelemadóból elvon, így az önkormányzatnak azt majd ki kell egészítenie.

A második legnagyobb tétel a költségvetés bevételei között az iskolák működtetésére nyújtott támogatás, ami a tervezet szerint jövőre 9,6 millió eurót tehet ki (idén 8,9 milliós összeg szerepel ennél a tételnél aktuálisan).

A harmadik legnagyobb tétel pedig az önkormányzat saját bevételei között az ingatlanadóból származó jövedelem, ami az előrejelzés szerint 2025-ben az idei kétszerese lesz, tehát 2,73 millió helyett 5,43 millió. Arról már korábban írtunk, hogy milyen nagy mértékben növekszik meg az ingatlanadó a lakó-, illetve céges ingatlanok esetében.

Összefoglalóként:

• 2025-től a lakóingatlanok (ház, lakás) után négyzetméterenként fizetendő ingatlanadó 0,68 euró lesz. Ez így elsőre talán nem tűnik eget rengetőnek, viszont tudni kell, hogy 2024-ben 0,40, 2023-ban pedig még csak 0,26 euró volt. Két év alatt tehát a két és félszeresére nő.
• Ugyancsak alaposan megnő az ipari célú építmények után fizetendő ingatlanadó. Ez a tétel 2023-ban még 2,50 euró volt négyzetméterenként, idén 3 euró, jövőre pedig 4,45 euró lesz.

Épp az ingatlanadó emeléséről a szeptemberi plénumon elfogadott határozat váltotta ki néhány képviselő nemtetszését annak fényében, hogy a város 3,5 millió eurós beruházási hitelt készül felvenni. Hakszer Roland független képviselő azt nehezményezte, hogy a város megsarcoltatja a lakosait és cégeit, aminek eredményeként 3 millió eurós bevételtöbbletre tesz szert, mégis felvesz további 3,5 milliós hitelt.

„Ez beruházás. Nem elesszük, elisszuk vagy valaki támogatására használjuk, hanem a városi infrastruktúra modernizációjára” – reagált a polgármester.

Szelle Erika viszont azt kifogásolta, hogy nem kapnak pontos képet arról, hogy a város mire használja majd fel a hitelt, illetve úgy véli, nem lehet minden terhet átruházni a lakosokra és a helyi cégekre, valahol a városnak is meg kell húzni a nadrágszíjat.

„Az önkormányzatok rá vannak kényszerítve az adóemelésre, ennek jelentős része az ingatlanadó. Minket is érint, nem jószántunkból csináltuk. Sajnos pénzügyi bizonytalanság áll fenn. (…) Közérdekből tettük ezt, hogy tudjuk biztosítani a város és az intézmények működését” – válaszolt Hájos Zoltán.

Az ingatlanadó emelését egyébként szeptemberben a képviselő-testület túlnyomó többsége jóváhagyta, Hakszer Roland és Őri Rita nem, Szelle Erika pedig nem vett részt az akkori plénumon. A beruházási hitelnél szintén ők voltak azok, Penczinger Csabával és Jarábik Imrével együtt, akik nem igennel szavaztak.

A főellenőr felvázolta, hogy egyébként a város van olyan pénzügyi kondícióban, hogy a hitelt felvegye. Annak feltétele ugyanis, hogy a város hitelállománya ne haladja meg az előző költségvetési év folyó bevételeinek 60%-át. Ez az arány 22,95%, ami 7,48 millió eurós hitelállományt jelez, vagyis még 12 millió eurónyi hitelt vehetne fel Dunaszerdahely.

A másik feltétel, hogy a városi hitelek éves törlesztési összege ne haladja meg az állami dotációk nélküli módosított folyó bevételek 25%-át, ami pedig jelenleg 5,68%, és pillanatnyilag 1,1 millió eurót tesz ki, ami azt jelenti, hogy évente további 3,7 millió eurót fizethetne a város hiteltörlesztésre.

De térjünk vissza arra, hogy mire is használja majd a bevételeit a város. A városi intézmények fenntartása tulajdonképpen nagyságrendekben nem változik, az érdekesebb tételek leginkább beruházások, amelyeket Dunaszerdahely 2025-ben tervez megvalósítani. Ezek közül is az egyik legnagyobb egy telekvásárlás.

A testület határozott arról, hogy az Észak II-es lakótelepre vezető átkötőút és a Kisudvarnoki út által bezárt, mintegy két hektáros (20 813 négyzetméteres) területet megvásárolja a római katolikus egyháztól. A vételár 1,14 millió euró, a négyzetméterár így hozzávetőlegesen 50 euróra jön ki.

A határozat indoklása szerint ez a terület a későbbiekben a gokartpálya városligetté történő átalakítását is szolgálná, és ezen a területen valósulhatna meg a jövőben a Csallóközi Vágta, itt verhetnek tábort cirkuszok és hasonló produkciók, illetve növelné a pihenőövezet területét.

Hájos Zoltán ennek kapcsán kifejtette, hogy az egyház a pénzből egy szociális intézményt szeretne létrehozni, és már egyeztetnek a dunaszerdahelyi nyugdíjas panzió igazgatójával egy ilyen intézmény működéséről.

• Az egyik jövőre tervezett nagyobb beruházás a buszpályaudvar és a vasútállomás közti kereszteződés átalakítása körforgalommá, amiről már korábban is írtunk. A beruházások városi jegyzékében erre a célra 1,47 millió eurós költségvetési tétel szerepel, amihez 1,27 millió eurós EU-s és állami támogatást kaphat Dunaszerdahely.
• Ugyancsak 1,5 millió eurós tétellel szerepel a beruházási jegyzékben a Szent István tér teljes átalakítása. Ennek tervéről korábban ugyancsak beszámoltunk, eszerint a jövőben a téren lévő parkoló egy részét parkká alakíthatják át, míg a Szent István tér és a Štefánik utca kereszteződését körforgalommá.
• 756 ezer euróból valósulhat meg a jegyzék szerint a Kortárs Magyar Galériának otthont adó Vermes-villa felújítása, amihez ugyancsak 700 ezer eurós EU-s támogatást kap a város.
• 800 ezer euróból vásárolnák meg a szabadidőközpont jelenlegi épületét a Vámbéry téren, ezzel a későbbiekben külön cikkben foglalkozunk.
• Ugyancsak EU-s támogatásból valósulhat meg a buszpályaudvar mellett lévő hajléktalanszálló felújítása. Ennek teljes költségét pillanatnyilag 628 ezer euróra becsülik, amihez 582 ezer eurós támogatást kaphat a város.
• Félmillió eurót költhet a város újabb föld alatti szeméttároló konténerek vásárlására, közel 400 ezret a Csallóköz utca, 425 ezret a Kistejedi utca, 220 ezret a Smetana utca, 120 ezret pedig a Rákóczi utca felújítására. Ugyancsak szerepel a tervezett beruházások között a Vámbéry tér revitalizációja 250 ezer euró értékben, valamint a szociális taxi kialakításának terve autóvásárlással együtt 43 ezer euróból.