1
Illusztráció
Jelentős változáson mennek át Szlovákia demográfiai görbéi, hiszen amellett, hogy egyre kevesebb gyermek születik, a gyermekvállalás átlagos életkora is emelkedik, de az 1993 óta nagyjából folyamatosan csökkenő reprodukciós tendenciák már azon keresztül is éreztetik hatásukat, hogy egyre alacsonyabb az ország gyermekvállalási korban lévő fiataljainak száma.
A tvnoviny.sk részletes írásában három szakember, egy demográfus, egy szociológus és egy szexológus megkérdezésével járt utána, milyen tényezők állnak az átalakuló tendenciák mögött, egyebek mellett kitérve a gazdasági feltételekre és a változó személyes preferenciákra.
Változó számadatok
A Szlovákia területén született gyermekek számára nézve a tavalyi, 2023-as év évszázados negatív rekordnak minősül, ekkor ugyanis kevesebb, mint 50 ezren születtek, ami összehasonlításképpen, több mint 62 ezerrel alacsonyabb a száz évvel korábbi, 1923-as számoknál – mutatott rá Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa.
Kusá szerint emellett pont az előbbi tendenciával összefüggésben, értelemszerűen csökkenőben van a gyermekvállalási korban lévő nők száma is, miközben a gyermekvállalási kor meg egyre inkább emelkedik. Utóbbira elsősorban az mutat rá, hogy míg 2023-ban átlagosan 28 éves volt egy gyermekvállaló nő, addig nagyjából 30 évvel ezelőtt az átlagos gyermekvállalási kor 22 év volt.
Boris Vaňo demográfus és prognosztikus szerint ezek a számadatokat komoly társadalmi következményekre lehet majd “átfordítani”, hiszen a társadalom úgynevezett “elöregedése”, azaz a lakosság átlagos életkorának növekedése beláthatatlan következményekkel lesz a társadalombiztosítási rendszerre, a munkaerőpiacra, vagy épp az egészségügyre.
Bizonytalanságba nem vállalunk gyermeket
Kusá rámutatott, bár az, hogy a 90-es évek elejétől kezdett meredekebb csökkenésbe a születésszám, egy komplex probléma, rendkívül fontos helyet foglal el az okok között, hogy a rendszerváltást követően olyan alapvető garanciák szűntek meg, mint az állam által bebiztosított lakhatás. Mindeközben a bérek reálértékének csökkenése sem járul hozzá a gyermekvállalási kedv fellendítéséhez, a 2019-ben bevezetett gyermekvállalási támogatások pedig keveset javítottak a fiatalok egzisztenciális biztonságérzetén.
A szociológus szerint, mivel a hazai csökkenő munkanélküliségi ráta ellenére a tőlünk nyugatabbra levő országok továbbra is sokkal kényelmesebb megélhetési körülményeket tudnak biztosítani, ezért sok fiatal dönt a kivándorlás mellett, és így értelemszerűn abban az országban vállalnak gyermeket, ahova kivándoroltak. Szerinte ezeknek a családoknak csak egy apró töredéke költözik vissza Szlovákiába. Mindemellett rámutatott azokra a becslésekre, melyek szerint az ország az EU csatlakozás óta gazdaságilag aktív lakosságának nagyjából 15 százalékát veszítette el kivándorlás következtében.
Változó világ, változó igények
Be kell látni ugyanakkor azt is, hogy vannak olyan foglalkozási ágazatok, amelyek nem igazán összeegyeztethetőek a gyermekvállalással, dolgozni pedig ugye mindenkinek kell, ami ahhoz vezet, hogy a szükség egyszerűen elsőrendűként lép fel, akár szeretne valaki gyermeket vállalni, akár nem.
Kusá emellett rámutatott a nők társadalmi helyzetének változására is, míg ugyanis egy évszázaddal ezelőtt a nők konkrétan rá voltak kényszerítve a házasságra, ezen keresztül pedig a gyermekvállalásra -hiszen ők maguk a legtöbb esetben még munkát sem kaphattak – addig mostanra nem kérdés, hogy a legtöbb család boldogulásához két keresőre van szükség. Mindez persze komoly terhet ró a nők nyakába, hiszen számos társadalmi elvárás szerint egyszerre kellene helyt állniuk a munkaerőpiacon és a gyermeknevelésben. Mindehez hozzáadódik az is, hogy az emberek életszínvonallal kapcsolatos elvárásai megemelkedtek, ami több pénzt és így több befektetett munkát igényel.
Globális vagy “nyugati” tendencia?
Vaňo kiemeli, hogy az előbbiekben is részletezett okok várhatóan ahhoz vezetnek majd, hogy az elkövetkező években tovább nő az átlagos gyermekvállalási életkor, hiszen Szlovákia ezen a téren a nyugati országokhoz képest viszonylag alacsonyan foglal helyet, ezzel szemben a lakosság elöregedését nézve az “élharcosok” közé tartozik.
A demográfus szerint utóbbi nem annak tudható be, hogy a nyugati országokban több gyermek születne, egyszerűen arról van szó, hogy ezekbe az országokba számos fiatal bevándorló érkezik kevésbé fejlett országokból, így ideiglenesen alacsonyabban tudják tartani az átlagos életkort, ez ugyanakkor kikövetkeztethetően nem marad így a végtelenségig, és a legfejlettebb országok lakossága is fokozatosan elöregszik majd. Ennek kapcsán azt is kiemelte, hogy bár jelenleg még növekedőben van a globális össznépesség, a szakértők szerint ez legkésőbb a század végére megáll majd, amit várhatóan csökkenés követ.
Egy más perspektíva
A kérdés más vetületének bemutatására Štefan Petrík szexológus is megszólításra került, aki elsősorban az emberek szexualitáshoz és szerelemhez való hozzáállásának változásában látja a csökkenő születésszám okát. Úgy gondolja napjaink fogyasztás-orientált beállítódása arra készteti az embereket, hogy minél többet dolgozzanak és keressenek, ez pedig ahhoz vezet, hogy egyre kevesebb időt töltenek a párjukkal. Petrík egyenesen azt feltételezi, hogy az emberek egyre kevésbé tartják fontosnak a párkapcsolatokat, a szexet és a szerelmet, és akik számára továbbra is fontosak ezek, azok is általában halogatják a gyermekvállalást.
Ezek mellett ugyanakkor azt is gondolja, hogy nagyban hozzájárulhat a csökkenő gyermekszámhoz , hogy a fiatalok már könnyen hozzáférnek fogamzásgátló szerekhez és az ezek használatával kapcsolatos információkhoz, ami szerencsére elősegíti a nem kívánt várandósság megelőzését.
A nők önmegvalósítanának, csak végre hagyják is nekik
A három szakértő abban ugyanakkor egyetért, hogy egy rendkívül fontos tényező a nők beállítódásának megváltozása, ami lássuk be, nagyban összefügg a korábbi kényszerek megszűnésével, vagy legalábbis fellazulásával. A nők nem szeretnék fiatalon lekötni magukat, hiszen logikus, hogy a fiatal férfiakhoz hasonlóan tanulni és karriert építeni szeretnének, ami gyermekvállalás mellett lényegesen nehezebb, ha nem egyenesen lehetetlen.
Emellett ugyanakkor sok nő számol be arról is, hogy nem tud olyan párt találni, akivel el tudná képzelni a gyermekvállalást, nem is beszélve a fogantatással kapcsolatos problémákról, amely a szakértői felmérések szerint Szlovákiában minden ötödik párt érint, miközben minden hatodik ember van kitéve a meddőség veszélyének.