Az ezer eurót sem éri el a pályakezdő tanárok alapfizetése

Ahogy arról beszámoltunk, az oktatási szakszervezetek egyebek mellett 10 százalékos béremelést követelnek. Ha az iskolaügyi tárca nem teljesíti a feltételeiket, tüntetést, de akár sztrájkot is kilátásba helyeztek. Kijelentették, ha egy adott időpontig, amit nem hoztak nyilvánosságra, nincs megállapodás, tüntetni fognak, vagy beszüntetik a munkát, az iskolák bezárnak. A szakszervezet és a minisztérium közötti tárgyalások ugyan karácsony után folytatódnak, de az érdekképviseleti szervezet felszólította a kormányfőt, Robert Ficót (Smer) és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, vegyenek részt a probléma megoldásában. A tanárok és a nem pedagógiai iskolai alkalmazottak bérének emelését ugyanis kormányprogram is tartalmazza, de a szakszervezet szerint ezt a kabinet nem teljesítette. A miniszterelnököt, a belügyminisztert, de a pénzügyminisztérium államtitkárát, Radovan Majerskýt is tárgyalni hívták. Egyelőre még Fico és Šutaj Eštok sem jelezte, elfogadja-e a meghívást.

Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter jövőre a tanárbérek 5-7 százalékos emelését tartja elképzelhetőnek, de azzal, hogy a 7 százalékos bérnöveléshez az államnak újabb konszolidációs lépéseket kellene tennie, hiszen ennek összköltsége kb. 380 millió euró lenne. Ráadásul a tárcavezető is feltételekhez kötné ezt. Azt várja, a béremelésért cserébe a szakszervezetek fogadják el, hogy például az oktatási szektor középmenedzserei vagy a szupervízorok bérezése nem önálló finanszírozásban valósul meg. De a regionális különbségek kompenzálását célzó pótlékot is csak a legkiugróbb egyenlőtlenségek esetében tartanák meg. Az így megspórolt pénzből az egész ágazat bérezését növelnék. 

Mennyi most az annyi?

Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója a Paraméternek elmondta, az iskolai alkalmazottak bérezése valóban egy hosszú ideje megoldatlan probléma, ebben a tekintetben nincs különbség a magyar és a szlovák tanítási nyelvű iskolák között. A tanárokat a vonatkozó jogszabály szerint négy fizetési osztályba sorolják. A pedagógusbérezés legalacsonyabb kategóriájába a pályakezdő tanárok kerülnek. „A kezdőbérük bruttó 1231 euró 50 cent, ami nettóban ezer euró alatti összeg” – mondta az iskolaigazgató. Ha a kezdőtanár a pályája első két évében elvégez egy ún. adaptációs képzést, egy fizetési osztállyal feljebb kerül, ahol az alapbére bruttó 1267 euró 50 cent. Ebben az időszakban a ledolgozott évek után évente 2-3 euró pótlék jár még pluszban a fizetéshez. „Ami egy nevetséges összeg” – tete hozzá Andruskó. Öt év ledolgozása után a pedagógus leteheti az első atesztációs vizsgát, aminek köszönhetően egy további kategóriával előre léphet. Itt az alapbér bruttó 1420 euró. A tanároknak újabb öt év után a második atesztációs vizsga letételére is lehetősége nyílik, amely nyomán szintén egy fizetési osztállyal feljebb kerülhetnek. Ehhez bruttó 1589 eurós alapfizetés jár.

A pedagógusok bérezése a ledolgozott évek függvényében is változik. Így például az a tanár aki 35 esztendőt tölött el a pályán, a ledolgozott évek után havonta bruttó 246,5 euró pótlékot kap. Az oktatók fizetését némileg növelheti ha továbbképzéseken vesznek részt, de legfeljebb az alapbérük 12 százalékát kaphatják meg ilyen módon pluszban. Továbbá létezik még az osztályfőnöki pótlék, amely havi 60-80 euró körül van. Andruskó azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy osztályfőnöki pozíció jelentősen több munkával is jár, aminek az értéke jócskán meghaladja ezt a 100 euró alatti összeget. Az iskolákban időről időre az pályakezdő kollégákat segítő idősebb pedagógus rövidebb ideig további 60-70 eurós pótlékot kaphat. „Az a kolléga, aki 33 éve van a pályán, ha osztályfőnök, mindkét atesztációs vizsgát letette, a továbbképzések révén megszerezte a 12 százalékos alapbéremelést, akkor hozzávetőlegesen bruttó 2100 eurót keres, ami nettóban 1500-1600 euró” – modellezte a pedagógusbérezést az igazgató azzal, hogy hangsúlyozta, az ilyen összegű bért egy több évtizede a pályán lévő, magát folyamatosan képző tanár tud keresni.

Az iskolaigazgató azt is elmondta, a nagyobb diáklétszámmal dolgozó intézményekben még arra is lehet lehetőség, hogy megfelelő gazdálkodás esetén évvégi, vagy félévi jutalmat is tudnak adni. „200 diák alatt azonban, még ki tudják gazdálkodni a béreket és a működési költséget, de évvégi jutalomra már nemigazán marad pénz” – mutatott rá Andruskó és hozzátette az évvégi jutalmazás érdemben csak 500-700 fős iskolák esetén reális. Ez évente 700-800 eurós egyszeri jutalmat jelenthet a tanároknak.

A regionális pótlék

Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker (Hlas) idén év elejétől bevezette az ún. regionális pótlékot. Ennek a bérkiegészítésnek az összege aszerint változik, hogy az egyes régiókban mekkorák a megélhetés költségei. „Pozsonyban ez a pótlék havi 145 euró havonta” – mutat rá Andruskó, de hozzáteszi, a Komáromi járásban ugyanez 45 euró, a Dunaszerdahelyiben 55 euró. Kassa megye és Besztercebánya megye magyarlakta járásaiban ez pedig csak havonta 30 euró. Minden esetben bruttó összegről van szó. A magyarlakta déli régiók, így a magyar tanítási nyelvű iskolák túlnyomó többsége ezáltal az alacsonyabb regionális pótlék hatálya alá esik. A Selye János Gimnázium igazgatója szerint, ugyan el kell ismerni, hogy például a fővárosban drágább a megélhetés, de a munkaterhelésben nincs különbség egy fővárosi és egy komáromi pedagógus között. „Ez a rendszerben feszültséget okozott” – tette hozzá Andruskó, és rámutatott, éves szinten a komáromi kollégái 540 euróval kaptak többet, míg egy pozsonyi tanár 1740 euró pótlékhoz jutott. Az igazgató úgy látja, a pótlék egy tisztességes általános fizetésemeléssel együtt lenne megfelelő.

A kezdőtanárok aránytalanul keveset keresnek

Andruskó arra is kitért, egy amerikai kutatóintézetnek, a McKinsey-nek a bő másfél évtizeddel ezelőtt készült vizsgálata szerint azok az iskolarendszerek teljesítenek jól, ahol a kezdőpedagógusok bére eléri az országos átlagbér 98 százalékát. „Szlovákiában idén az országos átlagbér kb. 1560 euró” – mutatott rá az iskolaigazgató. Jelenleg egy kezdőtanár Szlovákiában 20-25 százalékkal keres kevesebbet, mint amennyi ahhoz kellene, hogy az oktatási rendszer jól működjön. A hosszabb ideje a pályán lévő tanárok esetében ez az aránytalanság nem áll fenn, hiszen az említett kutatás szerint az is mutatja egy oktatási rendszer jó működését, ha a 25 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusok az országos átlagbér 130-140 százalékát keresik. Ez Szlovákiában pedig teljesül. „A kezdők azonban aránytalanul alacsony bért kapnak” – emelte ki az iskolaigazgató. Ezzel kapcsolatban Andruskó azt is hangsúlyozta, Magyarországon januártól jelentősen megemelik a kezdőtanárok fizetését, euróra átszámítva majdnem bruttó 1500 eurós alapbérre számíthatnak. „Január elsejétől Magyarországon egy kezdőtanár 20-25 százalékkal többet fog keresni, mint Szlovákiában” – mutatott rá. A komáromi igazgató szerint ez maga után vonhatja, hogy a Dél-Szlovákiából származó magyar anyanyelvű kezdőtanárok, a szlovákiai magyar iskolák helyett inkább Magyarországon keresnek majd munkát. „Ez reális veszély” – hangsúlyozta. Szerinte ugyan minden pedagógus megérdemli a fizetésemelést, de a kezdőtanároknak a 10 százalékos béremelés, amelyet a szakszervezet követel, kevés. „Az esetükben 20-30 százalékos béremelésre lenne szükség” – jelentette ki.

A nem pedagógiai alkalmazottak

Szintén írtunk már arról, hogy az iskolák nem tanár alkalmazottainak, vagyis a technikai személyzetnek, a takarítást végző, a konyhán dolgozó munkatársaknak stb. a bértábla legalsó fizetési osztálya szerint megállapított fizetése alacsonyabb, mint a minimálbér. Így például az iskolai takarítószemélyzet munkatársainak bére 694,50 eurótól kezdődik, miközben a minimálbér 750 euró. Ebben az esetben is bruttó összegekről van szó. Az alkalmazottak azonban nem kereshetnek kevesebbet a minimálbérnél, így a különbözetet az iskolák kénytelenek kigazdálkodni. A minimálbér ugyanakkor évről évre növekszik, ezért a táblabérhez mért különbsége is nő. Andruskó rámutat, a takarítók fizetése hamarosan utoléri az iskolai titkárnők, bérszámfejtők stb. javadalmazását, hiszen az előbbi a minimálbér emelkedése miatt növekszik, az utóbbi azonban most is a 750 eurós küszöb felett van és nem változik. Ezért Andruskó egyetért a szakszervezet azon követelésével, hogy a bértábla alsó kategóriája minden évben automatikusan a minimálbérhez igazodjon. Rámutatott, a regionális pótlék a nem pedagógiai alkalmazottakra nem vonatkozik. „Pozsonyban egyszerűen nem tudnak szakácsot vagy takarítót találni” – mondta.

Mennyit ér a sztrájk?

A komáromi gimnázium igazgatója elmondta, a pedagógus szakszervezet által előirányzott sztrájk jó nyomásgyakorló eszköz, de ennek is megvannak a korlátai. A munkabeszüntetés idején ugyanis az alkalmazottak nem kapnak bért, sőt az egészségbiztosítást is saját maguknak kell fizetniük. Ezért szerinte az iskolai alkalmazottak néhány napos sztrájkot még vállalni tudnak, több hónaposat azonban nem. Rámutat, erre az jelentené a megoldást, ha a szakszervezet éveken keresztül sztrájkalapot építene, amelyből az alkalmazottak fizetését a munkabeszüntetés idején is finanszírozni lehetne.

A pozsonyi helyzet

Morvay Katalin, a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatója portálunknak elmondta, a regionális pótlék valóban feszültséget szült a tanártársadalomban, ráadásul a bruttó 145 euró, amit az ő munkatársaik kapnak, nem is sok. „Nem ezért az összegért fog valaki Pozsonyba jönni dolgozni” – mutatott rá. Úgy látja, a kompenzáció egyébként sem igazságos, hiszen az oktatási-nevelési folyamatban dolgozó azon munkatársaknak nem jár, akik nem az oktatási minisztérium finanszírozása, hanem például a megyék költségvetése alá tartoznak. Elsősorban a napközis nevelőnőkről, a projektek keretében alkalmazott szakaszisztensekről, speciális pedagógusokról van szó.

A pozsonyi alapiskola és gimnázium igazgatója arról is beszélt, jelenleg ők jó helyzetben vannak, az egyes szaktantárgyakat minden esetben az annak megfelelő szakosodású pedagógus tanítja. „Ugyanakkor a tanári karban van egy nagy generáció, amely ha 5-6 év múlva nyugdíjba megy, akkor nagy probléma lesz” – tette hozzá. Morvay elmondta, abban, hogy a tanáraik számára a táblabérek ellenére megfelelően vonzóvá tudják tenni a fővárosi intézményben való munkavállalást, az iskolaközpontnak a fenntartója, Pozsony megye rendkívül nagy segítséget nyújt. Az igazgató arról számolt be, a megye különböző munkavállalói juttatásokkal igyekszik motiválni a pedagógusokat. Így például ha egy tanár újabb tantárgyban szeretne szakképesítést szerezni, akkor ennek a tandíját a megye fedezi. „A megye fizeti a tanáraink nyelvi képzését is” – sorolta azzal, hogy a kerületi önkormányzat a városi tömegközlekedésre szóló éves bérlet felét is állja. Arra is kitért, a megye, ugyan nagyon korlátozott mennyiségben, de kedvezményes lakhatási lehetőséget is kínál a pályakezdő pedagógusoknak. Ezen kívül ha egy tanár részt vesz a diákok tanítás utáni tevékenységének megszervezésében, megvalósításában, akkor további havi 20-30 eurót kereshet, de ha az iskola költségvetése azt megengedi, akkor ún. személyi pótlékot is tudnak fizetni az oktatóknak. Morvay szerint azzal, hogy a munkavállalóknak a táblabéren kívül a felsoroltokat is felajánlják, eddig még sikerült megoldaniuk, hogy az egyes pozíciókat betöltsék.

A pozsonyi intézmény vezetője ugyanakkor megerősítette, az esetükben a nem pedagógiai alkalmazottak kérdése lehet problémás. Közülük sokan már most nyugdíjas korban vannak. „Szégyenletesen alacsony a fizetésük” – tette hozzá, majd így folytatta: „Pozsonyban egy szakács nem áll velünk szóba, ha 791 eurós táblabért kínálunk.” Arról számolt be, az ő esetükben az alacsony táblabért havonta 200-300 eurónyi személyi pótlékkal igyekeznek kiegészíteni. Hasonló a helyzet a takarítószemélyzet esetében, ahol a táblabért kb. 50-100 eurós személyi pótlékkal tudják megfejelni. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a szakszervezet által kilátásba helyezett sztrájkot, ha néhány naposról van szó, akkor az iskolaközpont munkavállalóinak túlnyomó többsége támogatja.