1
Balról jobbra: Gubík László, Magyar Péter és Gyimesi György (Fotók: Cséfalvay Á. András, TASR)
Megosztás
Az elmúlt egy évben a szlovákiai magyar porondon sem állt meg az élet, folytatódott a választási bukások szomorú sorozata, de meglepetésemberek is érkeztek a ringbe, miközben a magyarországi fejlemények hatása is erősen érződött. Az óév utolsó órái a számadásról szólnak, így mi is kiválasztottunk néhány eseményt, amely 2024-ben ideig-óráig felrázta a szlovákiai magyar közéletet.
2024 elejére egyetlen szlovákiai magyar párt maradt a gáton, az immár platformok nélkül működő Magyar Szövetség, amely ugyan az előző év szeptemberében nem ugrotta meg a parlamenti küszöböt, de politikusai mégsem akasztották szögre az öltönyt. Az idei év elején a párt egyre közelebb került a frissen felállt 4. Fico-kormányhoz. Az akkori pártelnök, Forró Krisztián például januárban tárgyalt a smeres miniszterelnökkel, de Martina Šimkovičovával, az SNS által jelölt kulturális miniszterrel is egyeztetett.
A szlovákiai magyar politika főszereplője az első negyedévben egyértelműen Forró volt, aki az államfőválasztáson is elindult. A kampányát azonban one man showként nyomta, a pártja alelnökei, Gyimesi György és Orosz Örs alig-alig mutatkozott vele. A voksolás első fordulójában Forró mindössze 2,91 százalékot szerzett. Az igazán izgalmas játék azonban csak ezt után, az első és a második forduló közötti időszakban kezdődött. Forró ugyanis bejelentette, a továbbjutó két jelölt, a kormánypárti Hlast vezető Peter Pellegrini és az ellenzék által támogatott Ivan Korčok közül az előbbi mögé áll be. Csak éppen ezt „elfelejtette” egyeztetni a saját pártjával, Korčokkal pedig még csak tárgyalni sem ült le. Ez némi zavart is keltett a Magyar Szövetség elnökségében, amely végül nem is állt ki egységesen Forró döntése mellett. A Magyar Szövetség elnökének támogatásáért cserébe Pellegrini megígérte, kezdenek valamit azzal, hogy az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akar földelkobzásokat bevégezni illetve, hogy államfőként majd lesz magyar tanácsadója is. Az év végéig egyik ígéretből sem lett semmi.
EP-választás és a Magyar ügy
Az év következő mérföldköve a júniusi európai parlamenti választás volt, amelyen természetesen a Magyar Szövetség is megmérettette magát, és mint az utóbbi évek összes országos voksolásán, ezúttal is elbukott. A párt 3,88 százalékos eredményt ért el, ami meg sem közelítette az 5 százalékos küszöböt. A gyászos eredménynek több oka is lehetett: az államfőválasztás során nem sikerült életet lehelni a párt választóbázisba, aztán az EP-kampányban a listavezető Berényi József, de a többi jelölt is saját üzenetekkel próbálta megszólítani a magyar szavazókat, végül, vélhetően a Robert Fico elleni merénylet miatt, az országos választási részvétel is jelentősen megugrott. Berényi a bukás után egyébként be is jelentette, lényegében visszavonul az országos politizálástól. Ennek ellenére mégis lett magyar nemzetiségű EP-képviselő, Ódor Lajos, a hivatalnokkormány miniszterelnöke a Progresszív Szlovákia listáján szerzett uniós mandátumot.
A Magyar Szövetség számára a nyár aztán a választási vereség feldolgozásával, vagy inkább agyonhallgatásával telt, amit nem sok incidens zavart meg. Egy volt ezek közül, hogy a magyarországi ellenzék újdonsült vezetője Magyar Péter meghívást kapott az Új Szótól a Gombaszögi Nyári Táborba, amely rendezvény összefort Orosz Örsnek, a Magyar Szövetség vezető politikusának a nevével. Ahogy arról a Paraméter beszámolt, a tábor szervezői nem engedélyezték, hogy Magyar Péter Grendel Gáborral, az Szlovákia mozgalom frakciójának tagjával együtt szerepeljen a rendezvényen megvalósuló pódiumbeszélgetésen. „Tulajdonképpen kitiltottak engem a táborból” – jelentette ki Magyar az eseményekre reagálva. Az Új Szó pedig az ügy miatt az összes tervezett programját lemondta.
Meglepetésember és 20 ezer eurós bírság a magyar nyelvre
A magyar párt az említett események, így egyebek mellett a sorozatosan elbukott választások után arra készült, hogy szeptemberben tisztújítást tartson. A kongresszuson négyen szálltak versenybe a pártelnöki tisztségért, Becse Norbert, Pandy Péter, Cziprusz Zoltán és Gubík László pályázta meg a pozíciót. Bár az elnökválasztás nem volt lefutott meccs, kevesen fogadtak volna arra, hogy végül Gubík szerzi meg a pártvezetői tisztséget. Ezzel ő lett a 2024-es szlovákiai magyar politikai év meglepetésembere. Pártelnöki tisztsége már csak azért is furcsa, mert Gubík 2011-ben demonstratív módon felvette a magyar állampolgárságot, ami miatt megfosztották szlovák útlevelétől. A szlovák jogszabályok ugyanakkor lehetővé teszik, hogy egy itteni pártot olyan személy vezessen, akinek nincs szlovák állampolgársága, de azzal, hogy országos választáson az illető nem indulhat. Gubík az MKP ifjúsági tagozatának, a Via Nova Ifjúsági Csoportnak volt a vezetője, amelyet „nemzeti radikális” szervezetként emlegettek. Illetve hosszú ideje jó kapcsolata van a magyarországi Országgyűlés fideszes elnökével, a radikális kijelentéseiről ismert Kövér Lászlóval. A Magyar Szövetség ugyanakkor már a kezdetektől a magyarországi Fidesz stratégiai partnere. A párt élére kerülve Gubík ettől nem is tért el, de láthatóan kerüli a konfliktust amit korábban például az okozott, ha öncélúan hangosították fel a Fidesz üzeneteit.
Bár a Magyar Szövetség a továbbiakban is igyekezett jó kapcsolatot kiépíteni a szlovák kormánnyal, Gubík még Ficóval is találkozott, novemberben a kabinet irányából viszonylag váratlanul egy olyan húzás érkezett, amely nem csak országon belül kavarta fel a vizet. A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium ugyanis a mečiari idők szintjére szigorítaná a nyelvtörvényt, bizonyos helyzetekben betiltaná a magyar nyelvet, a törvényszegőkre pedig akár 20 ezer eurós bírságot is kiróhatnának. A módosítást a kormányhoz minden irányból közeledni próbáló Magyar Szövetség is elutasította. Az ügy akkora hullámokat vetett, hogy a 4. Fico-kormánnyal nagyon közeli viszonyra törekvő magyar kormánynak is reagálnia kellett valamit. Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külügyminiszter Pozsonyba sietett, hogy kijelentse, ígéretet kapott arra, a magyar nyelvhasználatot nem korlátozzák majd. Mindezt azonban Peter Žiga (Hlas) megbízott parlamenti házelnök ígérte meg neki, nem a nyelvtörvénnyel foglalkozó kulturális tárca. A kiszivárgott törvénytervezet peddig ennek ellenére vasszigorral és büntetésekkel üldözné a magyar nyelvet is. Az indítvány egyelőre még nem került a kormány elé, így a parlament sem foglalkozott vele.
Gyimesi elszabadult, a Magyar Szövetség pedig pórázon
A nyelvtörvény módosítása kapcsán kirobbant ügy mutatta meg azt is, hogy a szlovákiai magyar közélet erős emberének szerepére törekvő Gyimesi György egyre inkább a Magyar Szövetségen kívülre pozicionálja magát. Idézzük fel, hogy mivel a párt 2023 tavaszán a parlamenti választásra állított listájára vette őt, a Híd-platform vezetése úgy döntött, kilép a Szövetségből. Majd miután a párt a kérdéses választást elbukta, Gyimesit alelnökké választották. A Gubík-féle pártvezetésben azonban már nem kapott helyet. Ezzel párhuzamosan az eredetileg OĽaNO-s Gyimesi szinte versenyt futott a jelenlegi kormányoldal kegyeiért. Ott volt Peter Pellegrini eredményváróján, amikor kiderült, a Hlas vezetője megnyerte az államfőválasztást, jó kapcsolatot ápol Matúš Šutaj-Eštok (Hlas) belügyminiszterrel, ahogy Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszterrel is, aki 2023-ban az SNS-szel, 2020-ban a Kotleba-féle ĽSNS-szel kollaborált. Taraba még szennyvízcsatornázási tanácsadójának is kinevezte Gyimesit. A nyelvtörvény ügy kirobbanása után Taraba és Gyimesi látogatást tett Šimkovičovánál, ami után a magyar politikus arról beszélt, a jogszabály-tervezet egyáltalán nem veszélyes a magyarokra, szerinte csak az angol kifejezéseket szankcionálná. De mint feljebb írtuk, kiderült, hogy ez egyáltalán nem így van, a tervezet nagyon is súlyosan korlátozná a magyar nyelvhasználatot is. Gyimesi ennek ellenére kitartott az álláspontja és így a kormány támogatása mellett, amit helyenként olyan érvekkel próbált alátámasztani, hogy a kiszivárgott tervezet nem is valódi. Ezzel szemben kiderült, a dokumentumot tényleg a kulturális minisztérium dolgozta ki. Gyimesi ezzel együtt a közösségi oldalán igyekszik felhangosítani a kormányoldal, főleg a Smer esetenként a Hlas gyakran éles, ideológiai tartalmú üzeneteit, támadja az ellenzéket. Mindezt már sokszor csak szlovák nyelven teszi. Háttérinformációk szerint csak idő kérdése, hogy mikor hagyja ott a Magyar Szövetséget.
A szlovákiai magyar közéleti év egy olyan eseménnyel zárult, amely lakmuszpapírként mutatott rá az aktuális politikai helyzetre. December 9-én ugyanis Komáromban járt Magyar Péter, a feljebb már említett magyarországi ellenzéki vezető, akinek Tisza pártja ekkor már népszerűbb volt, mint a kormányzó Fidesz. Arról beszélt, örül, hogy az Ódor Lajossal tartott beszélgetését nem tiltották be, majd a Paraméternek adott rövid interjúban kijelentette, nyitott arra, hogy a Magyar Szövetséggel egyeztessen, de szerinte Fidesz-KDNP kormány „túl rövid pórázon tartja” a pártot. Erre aztán a magyar kormány mögé besoroló Gubík éles hangon reagált, Magyar Pétert, de Ódor Lajost is bírálta.
