Gáz van-e, mert leállt az orosz gáz?

Az  Ukrajnával szomszédos, Moldova szakadár, oroszbarát régiója, a Transznisztria, amely az orosz gázra támaszkodik, szerda hajnalban leállította a háztartások fűtését és melegvízellátását. A helyi energiaszolgáltató arra szólította fel a lakosságot, hogy öltözködjenek melegen, függesszenek takarót vagy vastag függönyt az ablakokra és az erkélyajtókra és használjanak elektromos fűtőtesteket.

Ahogy arról ugyanis beszámoltunk, január 1-én lejárt a gáztranzitról szóló szerződés Kijev és Moszkva között, az ukránok nem engedik, hogy Oroszország a területükön keresztül szállítva adja el a gázt nyugatra és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ellenük folytatott hódító háborúját. Így az említett Moldován és leginkább annak Transznisztria régióján túl Szlovákiába sem áramlik már Ukrajnán keresztül orosz földgáz, a Nagykaposnál az ország területére belépő Testvériség vezetéken leállt az energiahordozó szállítása. Az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom Export azonban már több mint másfél évvel ezelőtt jelezte, hogy erre sor fog kerülni, így valójában a gázszolgáltatók, fel tudtak erre készülni.

Pánikra semmi ok

Beňová Sylvia, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szabályozótanácsának a tagja a Paraméternek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, a gáz ára mindettől függetlenül idén a háztartások számára nem változik, az állam ebben az évben is támogatja a fogyasztói árakat. „Az Árszabályozási Hivatal még a tavalyi év végén kiadta a védett fogyasztókat érintő árrendeleteket” – mondta.

Az Energie-portal szaklap a gáz beszerzésével kapcsolatban pedig arra emlékeztet, 2020-ban, majd az oroszok 2022-es ukrajnai inváziójának megindulásakor már jelentősen, a korábbi mérték kb. negyedére csökkentették az egykori szovjet vezetéken Szlovákiába érkező gáz mennyiségét. Most, hogy a szállítás teljes mértékben leállt, a Szlovák Gázművek (SPP) január elsején közleményben igyekezett mindenkit megnyugtatni afelől, hogy valóban felkészültek erre. „Ezért minden ügyfelünknek, az ipari nagyfogyasztóktól a háztartásokig, továbbra is garantáljuk a földgáz biztonságos szállítását” – olvasható a közleményben. Szlovákia ugyanis minden szomszédos állammal rendelkezik vezetékes összeköttetéssel. Ukrajnán kívül Lengyelország, Csehország és Ausztria irányába is van ilyen vezeték, a Magyarországgal összekapcsoló rendszer kapacitását nemrég pedig még növelték is. Az SPP az Ausztria, illetve Csehország irányából az országba érkező szállítási útvonalon vásárol gázt Németországból. Ezzel kapcsolatban a szaklap kiemeli, Németország január elsejétől viszonylag váratlanul csökkentette a földgáz szállításának tranzitdíját, míg a korábbi hírek inkább arról szóltak, hogy emelni szerették volna azt. Ez azt is jelenti, hogy az SPP-nek a korábbi becslésekhez képest éves szinten akár 50 millió euróval kevesebb tranzitdíjat kell fizetnie. A vállalat számításaiból ugyanis az látszik, hogy a nem közvetlenül orosz gáz vásárlása a tranzitdíjak miatt 140 millió eurónyi pluszköltséggel jár, ami azonban most már csak 90 millió eurót tesz ki. Az SPP szerint bár nem valószínű, de nem is zárható ki, hogy az ún. Török Áramlat nevű csővezetéken is vásárolnának a jövőben gázt, mégpedig Oroszországból. Mivel azonban az orosz gáz ezen az útvonalon sok államon, pl. Horvátországon, Olaszországon és Ausztrián keresztül, kerülővel jutna csak el Szlovákiába, nagyon megdrágítanák azt az egyes országok tranzitdíjai.

Az SPP-n kívül a kisebb szolgáltatók, így a Nyugat-szlovákiai Energiaszolgáltató (ZSE Energia) és a Kelet-szlovákiai Energiaszolgáltató (VSE) is már korábban biztosította, hogy nem orosz forrásból is el tudják látni az ügyfeleiket. Már a tavalyi év elején bejelentették, hogy cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolnak az USA-ból, amely egy litvániai terminálon, majd a Lengyelországot átszelő új vezetéken keresztül érkezik Szlovákiába.

Az Európai Bizottságnak és a kelet-, illetve közép-európai államok képviselőinek a gázszállítások témájával foglalkozó koordinációs csoportja még csütörtökön közölte, az energiahordozó beszerzése biztosított. Elsősorban Németországon és Olaszországon keresztül érkezik a régióba gáz, illetve a tározók merítésére is hagyatkozhatnak az érintett államok. Hangsúlyozták, a kontinens infrastruktúrája rugalmas, képes a nem közvetlenül orosz forrásból származó gáz szállítására. Illetve az LNG fogadására alkalmas kapacitásokkal is rendelkezik. A szakértők szerint azonban ezek tranzitdíja némileg magasabb lehet.

Az olcsó orosz gáz mítosza

Az Oroszországból Szlovákiába érkező gáz pont az alacsony tranzitdíja miatt tudott némileg olcsóbb lenni a más forrásokból érkező energiahordozó beszerzésénél. Magának a gáznak az ára ugyanis a forrástól függetlenül nagyjából ugyanaz, az energiahordozó tőzsdei ára határozza meg azt. „A gázzal való kereskedésben nem különböztetik meg, hogy az orosz, norvég, amerikai vagy katari forrásból érkezik-e. Az ár tekintetében mindegyik az európai tőzsdékhez igazodik. Ez igaz az orosz gázra is, amelynek nagyon hasonló az ára a más forrásokból érkező energiahordozóhoz” – magyarázta még korábban Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője. Beňová a portálunknak adott nyilatkozatában ezt megerősítette. „A gázár növekedése vagy csökkenése nem az Oroszországból érkező gázszállítás függvénye. Inkább attól függ, hogy milyen kemény a tél, vagy éppen mennyivel növekszik a kereslet Ázsiában, ahogy a tározók feltöltöttségének szintje is szerepet játszik” – magyarázta. Ezzel kapcsolatos hír, hogy az utóbbi hetekben némileg hidegebb volt az időjárás, így ez aktuálisan feljebb hajtotta a gáz tőzsdei árát. Ráadásul januárban Közép-Európában még hidegebb idő jöhet. Az energiahordozó tőzsdei ára 2023 őszétől most a legmagasabb, péntek délután valamivel 50 euró felett volt megawattóránként (eur/MWh), míg korábban hosszabb ideig 30 eur/MWh körül mozgott.

A tranzitdíjak

A gáznak a szállításáért fizetendő összeg, vagyis a tranzitdíj kérdése Szlovákia számára két szempontból is fontos. Az első, hogy mi milyen tranzitdíjat fizetünk a gázért, a második pedig, hogy az országon keresztülhaladó gázért mennyit fizetnek nekünk. Mivel a szlovák szolgáltatók most kénytelenek nem közvetlenül orosz forrásból beszerezni az energiahordozót, magasabb tranzitdíjat kell fizetniük, bár, ahogy feljebb írtuk, a németek ezt a díjat váratlanul csökkentették. A portálunknak nyilatkozó Beňová ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, jelenleg nem lehet megmondani, hogy Szlovákia számára összességében mennyivel lesz drágább nem a legrövidebb útvonalon, Oroszországból behozni a gázt. „Véleményem szerint azonban a szállítás mindenképpen drágább lesz” –  tette hozzá. Ehhez tartozó hír, hogy Csehország felkínálta Szlovákiának, hogy igénybe veheti a területén keresztülhaladó csőrendszert a gázimport megoldására, illetve a tározóiban felhalmozott energiahordozót is elérhetővé tenné a szlovák piac számára. Az illetékes cseh minisztérium azonban csütörtökön közölte, a szlovák fél, így a Denisa Saková (Hlas) által vezetett gazdasági minisztérium addig a pillanatig nem válaszolt az ajánlatukra.

A gáztranzit másik aspektusa, hogy Szlovákia mennyit tud keresni azon, hogy a területén keresztülhalad az energiahordozó. Az Oroszországból induló, Ukrajnán át Szlovákiába érkező vezetéken korábban jelentős mennyiségű gázt szállítottak például Csehországba. Ez most a vezeték lezárásával megszűnt, Szlovákia a vonatkozó tranzitdíjtól is elesik. Robert Fico (Smer) miniszterelnök az újév első napjaiban folyamatosan támadja az ukrán felet a gázszállítás leállása miatt, azt állítja Szlovákia évente közel 500 millió euró tranzitdíjtól esik el. Beňová azonban portálunknak arról beszélt, valóban lesz ilyen kiesés, de ez csak később nyilvánul meg.

Fico vs. Zelenszkij

„Zelenszkij szabotál minket” – mondta a szlovák kormányfő a csütörtökön nyilvánosságra hozott videójában, amelyben a gázszállítás leállásáért az ukrán elnököt hibáztatja. A kieső közel 500 milliós szlovák tranzitdíjon túl szerinte idén az unió államai összességében 60-70 milliárd euróval többet fizetnek majd a villamos áramért, amelyet nagyrészt gázerőművekben állítanak elő. Úgy látja, a másik oldalon a kieső bevétel Oroszország számára elhanyagolható mértékű. Szerinte az egészen az USA profitálhat, amely több LNG-t exportálhat Európába. Itt azonban el kell mondani, hogy a különböző csővezetékek leállásával, pont az Európába érkező orosz LNG mennyisége is növekedett.

Fico a videójában megerősítette, a gázvezeték leállításának ürügyén megtorló intézkedéseket akar foganatosítani Ukrajnával szemben. Arról beszélt, ha nem indul újra a gáztranzit vagy Szlovákia nem kap közel 500 millió eurós kompenzációt, pártja, a Smer kész az Ukrajnába tartó villamosáram-szállítások leállítására, de akár a nálunk tartózkodó ukrán állampolgároknak adott támogatásokat is jelentősen csökkenthetik. Elmondta, a kormány képviselői jövő héten kedden Brüsszelben tárgyalnak majd gáztranzitról. Sajtóinformációk szerint az Európai Bizottság képviselőin kívül az ukrán kormány delegáltjai is jelen lesznek az egyeztetésen. Fico leszögezte, amint a szlovák delegáció hazaér, összeül a koalíciós tanács, majd pedig kormányülést is tartanak, hogy a lépéseikről döntsenek. Hozzátette, bízik benne, hogy a koalíciós partnerei is készek meghozni a megtorló intézkedéseket.

A Hlas koalíciós párt elnöke, Matúš Šutaj Eštok ezzel kapcsolatban arról beszélt, a gázszállítás leállása szerinte kérdésessé teszi, Kijev mennyire megbízható partner. Ugyanakkor ő nem tett említést a villamosáram-szállítások leállításáról. A német Der Spiegelnek nyilatkozó Olekszandr Charcsenko ukrán energetikai szakértő szerint országa villamosáram-importjának 15-19 százaléka származik Szlovákiából, ami azonban az ország fogyasztásának csak 1,2 százaléka. Ráadásul Lengyelországból, illetve Romániából könnyen pótolni tudják a szlovákiai import kiesését.

Ráadásul Szlovákia előzetesen megkötött szerződések értelmében, kommersz alapon szállít gázt Ukrajnába. Ha a kormány ebbe az üzleti folyamatba beavatkozik, akkor az súlyos következményekkel járhat, akár nemzetközi pereket vonhat maga után. A villamosenergia-hálózatot felügyelő állami vállalat, a SEPS ennek megfelelően közölte, a szlovák miniszterelnök kijelentései ellenére nekik nincs szándékukban megszegni az ukrán féllel kötött megállapodást.

Az azeri trükk, ami befulladt

Ahogy azt feljebb írtuk, már jóelőre tudni lehetett, hogy az orosz-ukrán gáztranzitszerződés most január elsején lejár, aminek fényében Kijev leszögezte, nem enged át a területén orosz gázt. A szlovák gazdasági miniszter, Denisa Saková Szentpéterváron, de minden valószínűség szerint moszkvai útján maga Fico is ezért azzal próbálkozott, hogy a szlovák szolgáltatók egy konzorciumban papíron azerbajdzsáni gázt vásároljanak, majd ezt szállítsák át Ukrajnán. Ezzel Szlovákiába továbbra is érkezett volna a gáz keletről, de Ukrajna sem veszítette volna el a tranzitdíjból származó bevételét. Az ilyen gáz azonban csak papíron lett volna azeri, fizikailag minden bizonnyal továbbra is orosz kitermelésből származott volna. Ennek ellenére eleinte a kijevi vezetés is hajlott erre a megoldásra, de végül Volodimir Zelenszkij elnök ebbe nem ment bele.