Fico nagy bejelentése: Még az előrehozott választás is a lehetőségek közt szerepel

Beismert kormányválság

Fico nyilatkozatait nézve első alkalommal tért ki az előrehozott választás lehetőségére, ezzel együtt pedig azt is beismerte, hogy a parlamentben problémák vannak. Saját bevallása szerint sem Samuel Migaľ, sem Radomír Šalitroš, sem pedig Roman Malatinec Hlas-os képviselőket nem ismeri közelebbről, emellett pedig annak ellenére említette velük együtt párttársukat, Ján Ferenčákot, hogy utóbbi a 2020-as választáson még a Smer „színeiben” indult.

Szintén így vélekedett a Rudolf Huliak köré tömörülő képviselőkről, akik állítása szerint a miniszterelnök még januárban tárgyalni fog velük követeléseikről. Fico az említett politikusoknak címezve csupán annyit mondott, el kell rendezniük konfliktusaikat, hiszen a parlament működőképességének fennmaradása a tét, a konfliktusrendezésben pedig kész Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok pártelnököknek is segítséget nyújtani.

Mutogatás burkoltan

Míg a kormány válsága kapcsán az SNS és a Hlas említésével egyértelműen két „bűnbakot” nevezett meg Fico, addig az egyik dédelgetett álmaként fenntartott civil szervezet-ellenes törvény kapcsán, bár nem nevezte meg a koalíció „bűnöseit”, könnyen kikövetkeztethető, hogy nem a törvényjavaslatot benyújtó SNS-re gondolt. A Hlas képviselőinek többsége ugyanis ellenzi azon civil szervezetek meghurcolását és korlátozását, amelyek hasznos társadalmi tevékenységet folytatnak, miközben Fico egyszerűen – a magyarországi példát követve – „Soros szervezetekként” hivatkozik rájuk.

A kormányfő úgy gondolja, hogy a kormányban egyetértésnek kell lennie a kérdéssel kapcsolatban, a véleménye szerint politikai tevékenységet folytató szervezetekre ugyanis Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt idézve „a demokrácia veszélyetetőiként tekint”.

Oroszország, Vietnám és Ukrajna

Fico nem úszta meg, hogy az adás során szóba kerüljön moszkvai és vietnami útja, és bár előbbi kapcsán sem eresztette bő lére válaszát, utóbbit egyszerűen annyival intézte el, hogy bár kirándulás céljával volt a távol-keleti országban, azért helyi politikai tisztviselőkkel is találkozott. Hogy pontosan kik voltak ezek a tisztviselők, azt sajnos nem fogjuk megtudni, mivel állítása szerint abban egyeztek meg, hogy nevüket nem hozza nyilvánosságra.

Karácsony előtti, oroszországi útjával kapcsolatban kiemelte, hogy egy magánútról volt szó, Vlagyimir Putyinnal való közös találkozójáról pedig azért nem értesítette előre még kollégáit sem, mert sokáig kérdéses volt, hogy az megvalósul-e egyáltalán. Ennek kapcsán ragaszkodik azon kijelentéséhez, hogy Putyinnal elsősorban az orosz gázszállítás fenntartásáról tárgyaltak, a tárgyalást pedig eredményesnek tekinti.

Az agresszornál tett látogatás kellemes emlékeinek felidézése után pedig egyenesen megfenyegette Ukrajnát azzal, hogy a gáztranzit leállítása miatt fontolóra veszi, hogy megvétóz majd minden, a megszállás alatt tartott országnak nyújtandó segélyről szóló tervezetet, mivel szerinte Ukrajna, és annak elnöke Volodimir Zelenszkij „úgy döntött, kárt okoz Szlovákiának”. Szerinte Szlovákiának el kell döntenie, hogy „passzív szereplője akar lenni a külpolitikának, vagy kihasznál minden olyan lehetőséget, amivel gazdagíthatja életterét”. Tegyük hozzá, hogy ezt a bizonyos életteret a miniszterelnök a NATO-ban és az EU-ban határozta meg.

„Fejek fognak hullani”

A kormányfő végezetül röviden még a telekkönyvi (kataszteri) hivatal elleni kibertámadásra is kitért, kiemelve, hogy fontolgatja az azt vezető Juraj Celler leváltását, jelenleg azonban ehelyett a történtek kivizsgálását és a rendszer helyreállítását nevezte meg prioritásként. Ugyanakkor biztosított róla, hogy ha mindez nem tud hatékonyan megvalósulni, akkor egészen biztosan „fejek fognak hullani”. Ezzel szemben azt már nem árulta el, hogy várhatóan mikor áll majd helyre a hivatal zavartalan működése és mikor lesz majd újra elérhető számos, a hétköznapi élet normális működéséhez elengedhetetlen szolgáltatás.