Nem fizet jól a Tóni: blokkolva van a bankkártyája

Magyarország miniszterelnöke még bőven a napfényes, ajúrvédikus kezeléseiről ismert indiai Kerala államban telelt, amikor bombaként robbant a hír: az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala, az OFAC feltette a kormányfő első számú bizalmasát, Magyarország második emberét, Rogán Antal kabinetminisztert a „különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek” listájára.

A hivatalos indoklás Rogánnak a hazai, államilag intézményesített korrupcióban való szerepét hangsúlyozza, mondván, „központi szerepet játszott egy olyan rendszer lehetővé tételében Magyarországon, amely a magyar nép kárára saját maga és pártja számára előnyös volt”, és amely rendszer célja „a magyar gazdaság stratégiai ágazatainak ellenőrzése volt”. Jó reggelt, Washington.

Ugyanakkor szinte kizárt, hogy ne tartották volna kiemelt szempontnak azt, hogy nevezett Rogán Antal 2022. májusa óta közvetlen irányítója a magyar polgári titkosszolgálatoknak, ezzel szoros összefüggésben ugyanis a nevéhez fűződő szerteágazó, mondjuk így: korrupcióközeli történetek konkrét nemzetbiztonsági rizikót is jelentenek.

Rogán Antal közel tíz éve irányítja miniszterként a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hatásköreinek felsorolása kimerítené e cikk terjedelmi kereteit, szerény számítások szerint is irdatlan mennyiségű közpénzünk felett rendelkezik, nélküle nincs komolyan vehető állami közbeszerzési szerződés és pályázat.

Az azonban, hogy 2022 óta alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (ez a volt korábban a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ) is, új megvilágításba helyezi azt, amit a távozó budapesti amerikai nagykövet úgy fogalmazott meg: „nem gyakori, hogy az Egyesült Államok egy minisztert szankcionál, ráadásul egy szövetséges országban. De amikor az amerikai érdekek kerülnek veszélybe, akkor cselekszünk.”

Nem véletlen ezért az sem, hogy a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága is vizsgálja majd az ügyet, a testület elnöke az e heti ülésen kér tájékoztatást a szolgálatoktól azzal kapcsolatban, hogy a polgári titkosszolgálatokat felügyelő minisztert az Egyesült Államok szankciós listára tette.

Legkésőbb ezen a ponton érdemes felidézni, hogy az Intelligence Online című lap 2023-ban arról cikkezett, hogy „nagyon rossz a hírük a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében”, főleg, mivel az Alkotmányvédelmi Hivatalnak „nagyon speciális szerepe van a Budapest, Moszkva és Peking közötti kapcsolatokban”. Tavaly pedig a VSquare tényfeltáró portál erősítette meg, hogy a bizalomvesztés miatt Magyarország kevesebb információt kap NATO-szövetségeseitől. 

Érdemes a washingtoni lépés időzítését abból a szempontból is megnézni, hogy január 1-én a magyar kormány útjára bocsátotta a nagy sikerű letelepedési kötvény 2.0-ás verzióját Hungarian Golden Visa néven, amelynek keretében bárki kaphat tízéves magyarországi tartózkodási engedélyt, így pedig szabad bejárást a schengeni zónába, cserébe egy 200 millió forintos ingatlanbefektetésért. Egyelőre főleg kínaiak érdeklődnek, de hát a határ a csillagos ég.

Emlékezetes, hogy a letelepedési kötvények konstrukciója Rogán Antal feltalálónak egy 2012-es találmánya (2017-ben kivezették), amellyel mintegy 300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez kétes hátterű egzisztenciák, fegyvercsempészek és legalább egy háborús bűnös, valamint az orosz kémfőnök fia is. Így élvezhette Magyarország vendéglátását Ghaith Pharaon, az Interpol által 25 évig körözött „professzor”, akit Amerika pénzmosással, korrupcióval és terrorszervezetek finanszírozásával gyanúsított.

A Rogánék által intézményesített korrupcióval tehát nem egyszerűen az a gond, hogy loptak, hanem hogy nemzetbiztonsági kihívást jelentő figurák ezreit engedhették be ilyen módon az EU területére, Magyarország szövetségeseinek szeme láttára. Ugyanezt játszotta el a magyar kormány az úgynevezett Nemzeti Kártya tavalyi kibővítésével, simán az országba engedve orosz és belorusz munkavállalókat, akik lehetnek akár nevezett országok titkosszolgálatainak is a munkavállalói.

Sokan elmondták, milyen röhejes az intézkedés időzítése, hiszen a Biden-adminisztrációnak napjai vannak hátra, kései bosszúja ez csupán a Soros-barát nagykövetnek. Érdemes a lépést azonban onnan nézni, hogy egyrészt három évig dolgoztak rajta, másrészt meg épp a bejövő Trump-kormányzatnak adják fel ezzel a labdát: érvényben hagyják-e a még az amerikai Magnyickij-törvény történetében is példátlan szankcionálást, és ha igen, meddig?

„Január 20. után az Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket” – ígérte gyorsan a NER, de egyrészt nem világos, milyen „jogi lépésekre” gondoltak, hiszen nem bíróság dönt a listáról való esetleges levételről, hanem az OFAC, ha az érintett egyértelműen tisztázta magát. Amerika amúgy sem úgy működik, hogy az elnök „leszól” egy hivatalnak – de ne vegyük készpénznek azt sem, hogy Trump ezt ambicionálná.

Számos amerikai republikánus is folyamatosan rosszul van a magyar kormány Moszkva és Peking iránti elkötelezettségétől (a leendő külügyminiszter, Marco Rubio pár éve még a NER „lefelé tartó demokratikus pályája” miatt aggódott), és a Rogán által is lehetővé tett kínai nyomulás egyszer Trumpnál is kiverheti azt a bizonyos biztosítékot, minden látványos Orbán-barátság dacára.

Az amerikai érdekek „first”-jét hirdető új elnök Panamáról, Grönlandról, Kanadáról szóló minapi nyilatkozatai azt jelzik, hogy aktívan foglalkoztatja Amerika nemzetbiztonsága. Trump idején, 2017-ben bővítették ki a most bevetett Magnyickij-törvényt, 2019-ben Trumpék fontolgatták Rogán, Mészáros és Tiborcz szankcionálását (végül nem tették), ki tudja, mi lesz a prioritása a baráti, ugyanakkor – egy ezzel párhuzamos valóságban – Putyin és Hszi európai befolyását egyengető magyar miniszterelnökkel kapcsolatban?

„Amíg nem felügyeltem a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat, rengeteg olyan információ volt, amit én sem láthattam. Most gyakorlatilag szinte mindent láthatok, ha akarok” – nyilatkozta Rogán tavaly nagy visszhangot keltett 444-es interjújában. A kérdés csak az, hogy Orbánnak a közelgő választásokat tekintve továbbra is érdeke-e, hogy szinte mindent lásson?

A szerző újságíró, blogja: individualista.hu