Robbanásveszélyes helyzet a gázvitában

Ahogy arról beszámoltunk, a Testvériség vezetéken január elsejétől nem érkezik már orosz gáz Ukrajnán keresztül Szlovákiába. Robert Fico (Smer) miniszterelnök emiatt megtorló intézkedésekkel fenyegeti Kijevet, konkrétan Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatja. Az ügyet a szlovák kabinet európai szintre emelte, de az ukrán kormány egyelőre nem enged, sőt Zelenszkij élesen bírálta a szlovák miniszterelnököt. Az eset a nemzetközi játszmává fajult. Eközben az ügy Szlovákiában belpolitikai hullámokat is vet, péntek estére tüntetést tartottak ahol az ellen tiltakoznak, hogy szervezők szerint a miniszterelnök Szlovákiát az euroatlanti közegből Oroszország érdekszférája felé viszi. Szintén pénteken az ellenzéki parlamenti képviselők pedig a törvényhozás európai ügyekért felelős bizottsága elé idézték Ficót, ahol arra vártak választ, mit keresett a miniszterelnök Moszkvában Vlagyimir Putyinnál. Eközben a hazai fogyasztók gázellátása megoldott, nem fenyeget, hogy az energiahordozóból hiány lépne fel.

Mi történt eddig?

Nem hivatalosan már évek óta, formálisan pedig tavaly nyár óta tudható volt, hogy az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom Export nem újítja meg a gáztanzitról szóló szerződését. Ennek okairól az alábbiakban még lesz szó. Az Oroszországból, Ukrajnán és Szlovákián át Csehországba és Ausztriába tartó Testvériség vezetéken való gázszállítás témája a tavaly december 19-ére összehívott uniós csúcson is felmerült. Az Európai Tanács ezen ülésére meghívták az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt is. Fico elmondása szerint az ukrán vezető itt úgy döntött, a kérdéses vezetéken semmilyen formában nem engedélyezi a gázszállítást. A forma hangsúlyozása azért fontos, mert a 4. Fico-kormány gazdasági minisztere, Denisa Saková (Hlas), de maga a kormányfő is azon fáradozott, hogy az ukrán-orosz gáztranzit szerződés lejárta előtt olyan megoldást találjon, amelynek keretében „nem orosz gázként” szállítanák át Ukrajna területén az energiahordozót. Két megoldás kínálkozott: Az egyik értelmében a szlovák cégek még Oroszország területén megvették volna a gázt, így azt „szlovák” gázként szállították volna át Ukrajnán. A Barátság kőolajvezeték esetében is hasonló megoldást alkalmaz a Mol. De az is felmerült, hogy Azerbajdzsán lépne fel közvetítőként, ők vették volna meg az energiahordozót az oroszoktól és adták volna azt el a nyugati, köztük a szlovák cégeknek. A nyersanyag így mindkét esetben hivatalosan nem lenne orosz, bár a valóságban továbbra is orosz kitermelésből származott volna. A december 19-i EU-s csúcs előtt a nem hivatalos információk szerint az idézett megoldások az ukrán félnek is elfogadhatóak voltak. Fico a pénteki parlamenti meghallgatáson és a TA3 hírtelevízió műsorában vasárnap arról beszélt, Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel erről lényegében meg is állapodott. De aztán a brüsszeli találkozón minden megváltozott, Zelenszkij mindennemű gázszállítástól elzárkózott. Fico ezt még ott helyben élesen bírálta, mert így Szlovákia elesik a gáznak az ország területén való keresztülszállításából származó, állítása szerint többszázmilliós nagyságrendű bevételtől. Zelenszkij ezért felajánlotta, hogy Szlovákiát a befagyasztott orosz vagyonokból kompenzálnák. A szlovák miniszterelnök ezt elutasította, sőt egyenesen úgy értelmezte, az ukrán elnök le akarja őt fizetni. Az ukrán fél aztán azzal gyanúsította Ficót, hogy az oroszok kezére akar játszani azzal, nyugati irányból „egy második energetikai frontot” nyit Kijevvel szemben.

Mindössze néhány nappal a brüsszeli tanácskozás után, december 22-én Fico Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. A szlovák miniszterelnök állítása szerint Putyinnal elsősorban az ukrajnai tűzszünetnek, illetve a felek szlovákiai béketárgyalásának lehetőségéről, valamint az orosz gáz ukrajnai tranzitjáról egyeztetett. Fico aztán december 27-én egy videóüzenetben beszélt arról, ha nem indul újra a gáztranzit, megtorló intézkedéseket érvényesíthet Ukrajnával szemben. Később ezt többször megismételte, illetve pontosította, de arról is beszélt, hogy a kiestő tranzitbevétel kompenzációjára is igényt tart.

Fico szerint a gáztranzit újraindításának hiányában leállítanák az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt. Elsősorban aknamentesítő eszközökről, markológépekről van szó, amelyek adományozásáról nemrég döntött a kormány. Hozzátette azonban, hogy ez inkább szimbolikus lépés. Második intézkedésként jelentősen csökkentené vagy akár meg is szüntetné az Ukrajnából Szlovákiába érkező menekülteknek nyújtott állami támogatást. Eddig a háború elől menekülő személyek lakhatását 120 napig napi 3 euróval támogatta az állam, de ez egy korábbi kormánydöntés értelmében március egytől egyébként is 60 napra csökken. Harmadik intézkedésként az Ukrajnába irányuló elektromos áram korlátozását említette. Arról a „vészhelyzeti” áramellátásról van szó, amelyre Ukrajnának akkor van szüksége, ha az ottani hálózatban, mondjuk az orosz támadás miatt, nagyobb kiesés tapasztalható. Fico szerint Szlovákia képes 30 percen belül pótolni az ilyen kiesést, amit a jövőben megtagadna az országtól. Negyedik megtorló intézkedésként arról beszélt, az Európai Tanácsban (ET) vétózhatja a Kijevnek szánt támogatásokat. Konkrétan egy 50 milliárd eurós pénzügyi csomag blokkolását említette.

Fico szerint az intézkedések többségéhez nincs arra szüksége, hogy a koalíciós partnerei, így a Hlas és az SNS is támogassa azokat. Az ET-ben ő egymaga dönt arról, vétózik-e, vagy sem, az áramszolgáltatás és a humanitárius segély leállítását is megteheti, mivel az érintett intézményeket smeres jelöltek vezetik. Egyedül az ukrajnai menekültek támogatásának megszüntetéséhez kell az egész koalíció, hiszen ehhez parlamenti szavazás szükséges.

Kijev eleinte igyekezett nem reagálni a szlovák miniszterelnök fenyegetéseire. Ugyanakkor az ukrán kormány visszautasította, hogy részt vegyen január 6-án azon az uniós szinten tartott megbeszélésen, ahol a szlovák kabinet küldöttei mellett az Európai Bizottság (EB) illetékesei is jelen lettek volna. Az EB részéről Dan Jørgensen energiaügyi biztos és a szlovák kabinet képviselői, így Fico és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter azán múlt hét csütörtökön, január 9-én mégis találkozott. Bár ezen az egyeztetésen Kijev nem képviseltette magát, mégis született egy kezdeményezés arról, létrejön egy munkacsoport, amelybe Szlovákia, az Európai Bizottság és Ukrajna is delegálna tagokat. Bár úgy tűnik, eddig a pillanatig az ukrán fél még nem kötelezte el magát emellett. A szlovák miniszterelnök még múlt hét csütörtökön kijelentette, ha néhány napon belül a munkacsoport nem lesz képes eredményeket felmutatni, életbe léptetik a megtorló intézkedéseket. Az Európai Bizottság energetikai főigazgatóságának vezetője, Ditte Juul Jørgensen ezzel egyidőben levelet írt Herman Haluscsenko ukrán és Denisa Saková szlovák szakminiszternek. A kiszivárgott üzenet szerint a főigazgató arra emlékezteti a szlovák felet, Pozsony is aláírta azt az uniós megállapodást, miszerint 2027-ig leállítják az orosz fossziszilis energiahordozók beszerzését. Majd hozzáteszi, az orosz gáz vásárlására irányuló törekvések nincsenek összhangban a fenti egyezmény szellemiségével, ráadásul az ilyesmi továbbra is nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a gáztranziton keresztül manipulálják az érintett országokat.

Vasárnap kora este aztán Zelenszkij váratlanul élesen bírálta Ficót. „Örülök, hogy Fico szlovák minisziszterelnök már hazatért a vietnami luxushotelben töltött nyaralásából és Pozsonyban tartózkodik. Nyilván nincs egyszerű helyzetben – a luxus élvezése helyett a hibái kijavításán kell dolgoznia” – fogalmazott szlovák nyelvű bejegyzésében az ukrán elnök az X-en. Zelenszkij szerint Fico hibája az volt, hogy elhitte, a Moszkvával kötött háttérmegállapodások a végtelenségig működni fognak, majd a kialakult helyzetért a szlovák miniszterelnököt hibáztatta. Arról ír, ők felajánlották segítségüket ahhoz, hogy Szlovákia alkalmazkodni tudjon az orosz gáz leállása utáni időszakhoz. „De maga Fico ezt arrogánsan elutasította” – teszi hozzá Zelenszkij azzal, a szlovák miniszterelnök hazugságok segítségével próbál emiatt mást hibáztatni. Az ukrán elnök szerint Fico ott követte el a hibát, hogy nem a józan észre, az egységes Európára és saját országára, hanem Moszkvára alapozott. „Ez a kezdetektől fogva vesztes fogadás volt” – jelenti ki Zelenszkij. Majd hozzáteszi, bízik benne, hogy az Európai Bizottság energia-diverzifikációs törekvései, illetve az új amerikai elnök, Donald Trump azon célja, hogy több cseppfolyósított földgázt (LNG) szállítsanak Európába ellensúlyozza az egyes európai vezetők következetlenségét. Az ukrán elnök nyilatkozatára reagált a koalíciós Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter is. Szerinte Zelenszkijnek a békére kellene összpontosítania, nem pedig arra, hogy a szomszédját támadja.

Belpolitikai vetület

Fico ugyanakkor azt állítja, a Testvériség vezeték leállításával az egész Európai Unió összesen 70 milliárd eurót, Szlovákia pedig a tranzitdíjak kiesésén 500 millió eurót veszít. Nem lehet azonban tudni, a miniszterelnök egészen pontosan milyen számítások lapján jutott ezekre az összegekre. Az ellenzéki SaS elnöke Branislav Gröhling azért bírálta Ficót, mert szerinte Vlagyimir Putyin parancsára utasította el Kijev kompenzációs ajánlatát. A miniszterelnököt december 10-én azaz pénteken az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság is beidézte. Itt Fico megismételte, szerinte Zelenszkij felelős a gázszállítás leállításáért. Felidézte, hogy az ukrán elnök elutasított minden megoldást, ami gáztranzitot lehetővé tette volna. Az ellenzéki képviselők, így többek közt Beata Jurík (Progresszív Szlovákia) azonban arról beszélt, a szállítás leállításáért Oroszország a felelős. Az ellenzéki képviselők ugyanis az érvelésükben azt hangsúlyozták, ha Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, akkor most nem lenne gond a gázszállításokkal. Így értelmezésükben Moszkva felelős a kialakult helyzetért. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig egyenesen azzal vádolta meg Ficót, hogy nem a szlovák polgárok, hanem „egy imperialista hatalom” érdekeit képviseli. Szombaton (január 11.) azonban a szlovák köztársasági elnök, Peter Pellegrini kiállt Fico mellett. Az államfő, aki a koalíciós Hlas alapítója is egyben, a közmédia műsorában arról beszélt, a miniszterelnök moszkvai útja körül kialakult ügy csak hisztéria, miközben szerinte óriási gondok vannak a gázellátással. Ezért úgy véli legitim, ha Fico az olcsó és hozzáférhető gázról Moszkvában tárgyal. Pellegrini a műsorban azt is kijelentette, nem készül Kijevbe, legalábbis addig nem, amíg fel nem oldják a különböző energiahordozók szállítására vonatkozó korlátozást.

Kijev, Moszkva és a gázcsap, na meg az olaj

Az egész ügy gyökerével, az Ukrajnán keresztüli gázszállítás leállításával kapcsolatban érdekes feltenni a kérdést, miért történt ez az egész. A sajtóban leggyakrabban az olvasható, hogy az ukrán fél azért nem hosszabbította meg az orosz gáz tranzitjáról szóló, még 2019-ben, tehát a háború előtt kötött szerződést, mert nem szerették volna, ha Putyin az energiahordozó eladásából származó bevétellel finanszírozná az ellenük folytatott hódító háborúját. Ezzel kapcsolatban azonban el kell mondani, hogy a szállítás leállásával Ukrajna is elesik évente 0,8-1 milliárd euró tranzitdíjtól. Ráadásul a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyag pont egy olyan megoldás segítségével halad át Ukrajnán keresztül nyugatra, mint amit a gáz esetében is megpróbáltak létrehozni. A Mol már azelőtt megveszi az olajat, hogy az a vezetéken keresztül Ukrajnába érne, és a saját árujaként viteti át az országon.

A valaszonline.hu a gáztranzitról szóló elemzésében azt írja, a tárgyalások minden fél szivárogtatása alapján decemberig jól haladtak, de aztán mégsem írtak alá semmit. A portál több forrásból us úgy értesült, leginkább azért történt mindez, mert az oroszok szerették volna felnyomni a gáz árát, a gázhiány ördögének falra festésével. Más szakértő viszont úgy vélekedik, hogy az ukrán és az orosz állami vezetékkezelő cégeknek legalább abban meg kellett volna állapodniuk, hogyan hitelesítik egymás felé az áramló gáz mennyiségét a határ két oldalán, ám erre sem volt politikai akarat. Ezzel kapcsolatban kiemelten fontos az a január 9-én a Denník N-en megnelejt interjú, amelyben Dmitro Kuleba korábbi ukrán külügyminiszter lényegében elismeri, az ukrán fél döntése volt a gázszállítás leállítása. Az újságíró arra kérdez rá, az ukrán fél miért pont most döntött a gáztranzit leállítása mellett. „Ez egy olyan döntés volt, amit meg kellett hozni Európa stratégiai biztonságának érdekében és azért, hogy egy egészséges energiapiacot alakítsunk ki” – válaszolt Kuleba.

A portálunknak nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor minimum kérdéses, hogy mi állhatott az ukrán eljárás hátterében. Egy értelmezés szerint a gáztranzit ukrán leállítása egyfajta előszele volt annak, hogy január 10-én, azaz pénteken az USA-ban a leköszönő Biden-adminisztráció rendkívül szigorú új szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Korlátozták az olajtermelőket, az energiahordozót szállító 183 hajóból álló tengeri flottát, Amerika blokkol két orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) terminált, illetve újabb személyekre, szervezetekre vezettek be szankciókat.

Az energiaágazatra kirótt súlyos korlátozások és az ukrán gáztranzit leállítása kapcsán logikusan merül fel a kérdés, a leállás fenyegeti-e a Barátság kőolajvezetéket. Peter Pellegrini szlovák államfő január 11-én, azaz szombaton ugyanis valós veszélyként beszélt arról, hogy ez a kőolajvezeték is leállhat. A korábbi ukrán elnök, Petro Porosenko ugyanis egy olyan jogszabálytervezetet nyújtott be a kijevi törvényhozás elé, amely mindennemű orosz energiahordozó Ukrajnán keresztüli szállítását betiltaná. A volt elnök azzal érvel, hogy ezzel a lépéssel évente 13 milliárd dolláros kiesést tudnak okozni az orosz költségvetésnek, így ennyivel kevesebb pénze lenne Moszkvának az ellenük folytatott háborúra. Nemhivatalos információk szerint a törvénytervezet hátterében azonban pont az állhat, hogy Pozsony és nem mellesleg Budapest is fenyegető hangú üzenetet fogalmaz meg Kijev irányába. A Barátság kőolajvezeték leállítása lényegében kizárólag a Mol olajipari vállalatot, így a Slovnaft olajfinomítót érintené. A Pozsony melletti kőolajfinomító még most is 70 százalékban orosz nyersanyagot dolgoz fel.