12 évet kért a fehérorosz ügyész Lukasenka ellenzékének egyik vezéralakjára
Tizenkét évi börtön kiszabását kérte kedden a fehérorosz ügyészség Marija Kalesznyikavára, az Aljakszandr Lukasenka elnök tekintélyuralmi rendszerének megdöntésére indított tiltakozó mozgalom egyik vezéralakjára.
A 39 éves Kalesznyikava elleni, augusztus elején kezdődött per a megkoronázása a fehérorosz ellenzék ellen több hónapja tartó elnyomásnak, amelyet tömeges letartóztatások, ellenzékiek száműzetésbe kényszerítése, a civil szervezetek és a független média bezárása jellemzett - jegyezte meg a tárgyalás keddi napjáról beszámolva az AFP francia hírügynökség.
A tizenegy hónapja fogságban tartott ellenzéki vezető volt ügyvédjével, Makszim Znakkal együtt áll a bíróság előtt. Mindkettőjüket "a hatalom megragadása érdekében szervezett összeesküvéssel", "az állambiztonságot sértő akciókra való felhívással" és "szélsőséges szervezet létrehozásával" vádolják.
"Kalesznyikavát és Znakot tizenkét évi börtönre ítélhetik. Kedden tartották a zárt ajtók mögötti tárgyalást és az ügyész ennek a büntetésnek a kiszabását kérte" - közölte Viktar Babarika ellenzéki vezető sajtószolgálata.
Babarika lett volna a legesélyesebb ellenzéki jelölt Lukasenka ellenében a 2020. augusztusi elnökválasztáson, amelyen az erősen kétes tisztaságú voksolás mellett hatodik mandátumára választották meg az egykori mezőgazdasági nagyüzemi igazgatót. Viktar Babarika bankárt, akinek a kampánycsapatában Kalesznyikava és Znak is dolgozott, még a választások előtt korrupció gyanújával őrizetbe vették, és idén júliusban tizennégy évi börtönre ítélték.
Kalesznyikava és Znak perében várhatóan szeptember 6-án mondanak ítéletet.
Kalesznyikava közben - a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet és Germain Rukuki Burundiban dolgozó aktivista mellett - felkerült az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, a Václav Havel könyvtár és a Charta 77 alapítvány által 2013-ban közösen alapított Václav Havel-díjra esélyes jelöltek közé. A 60 ezer euróval járó díjjal azokat tüntetik ki, akik az emberi jogokért küzdenek Európában és a világ más részein. A díj nyertesét a parlamenti közgyűlés őszi ülésszakán, szeptember 27-én hirdetik ki.
(MTI)
