Hamran: A fiatalok radikalizálódásának nagyon sok jele van

Mint arról korábban beszámoltunk, a 18 éves Samuel S. csütörtökön 13 óra környékén egy késsel behatolt a Spišská Stará Ves-i gimnázium épületébe, ahol két személyt meggyilkolt. Az egyik áldozat az igazgatóhelyettes, a másik egy 18 éves diáklány volt. Súlyosan megsérült egy harmadik személy is. Két óra után a rendőrök elfogták a támadó fiatalt.

Hamran István korábbi országos rendőrfőkapitány portálunknak elmondta, a hasonló támadásokat nehéz megelőzni, de bizonyos óvintézkedésekre mégis van lehetőség. Hamran, aki 2024-ben a Demokraták párt listáján indult az EP-választáson, arra emlékeztetett, 2022-ben, amikor átvette a rendőrség vezetését, elindítottak egy projektet, amely az ún. puha célok, vagyis a polgári lakosság által használt különösebben nem védett létesítmények védelméről szólt. „Mivel én a terrorelhárítási központtól jöttem, nekem ez szívügyem volt” – tette hozzá azzal, a projektért a helyettese, Damián Imre volt a felelős.

A projekt keretében iskolákat látogattak és elhatározták, hogy minden oktatási intézményhez rendelnek egy konkrét rendőrt, aki a kapcsolattartásért lesz felelős. „Ugyancsak elkezdtük a munkát a tanári karok tagjaival, illetve az iskolák vezetőségeivel, hogy felmérjük az intézmények biztonsági szintjét, technikai felszereltségét, stb.” – idézte fel Hamran. Felmérték, hányan tartózkodnak egyszerre egy-egy iskolaépületben, milyenek az épület nyílászárói, a kerítése, rendelkezik-e kamerarendszerrel. Elmondta, az egyes iskolákban kiválasztották azokat a tanárokat, akik később szorosan együtt dolgoztak volna az intézményhez rendelt rendőrrel. Összesen ezer ilyen rendőri pozíciót hoztak létre országszerte. A rendszert minden alap- és középiskolára kiterjesztették.

Hamran arról is beszélt, mivel a mostanihoz hasonló bűncselekmények esetében a megelőzés kiemelten fontos, az ilyen tevékenységgel foglalkozó rendőrök számát ötvenről 250-re emelte. „Szakszerű képzést akartunk nyújtani a tanári kar tagjainak, hogy mire figyeljenek az iskolában, melyek az arra utaló jelek, hogy a diák radikalizálódik” – magyarázta a korábbi rendőri vezető. Az árulkodó jelek között lehet, hogy az adott diák milyen csoportokkal szimpatizál, mire keres rá az interneten. „Nagyon sok árulkodó jel van: hajviselet, öltözet, tetoválások, kitűzők stb. De arra is figyelni kell, hogy van-e a diáknak a társaival, tanáraival szemben olyan agresszív megnyilvánulása, amit nem provokált ki semmi” – sorolta. A korábbi rendőrkapitány szerint az általuk megtervezett rendszer lényege, hogy ha a tanárok azonosítanak egy ilyen diákot, akkor azt jelezzék annak a rendőrnek, akire az adott intézmény rá van bízva. Itt érdemes megjegyezni, hogy pénteken kiderült, a támadót agresszív viselkedése miatt korábban már kétszer is elítélte a késmárki bíróság.

Hamran arról is beszélt, az iskolai pszichológusok számának növelését is fontosnak tartották, hiszen információi szerint két évvel ezelőtt nagyjából 300 ilyen szakember praktizált az egész országban, ami rendkívül alacsony szám. Ezen túl azon is dolgoztak, hogy az állampolgároknak a rendőrségbe vetett bizalma növekedjen, amit sikerült is elérni.

A korábbi rendőrkapitány azonban azt is elmondta, mievel 2023 őszén kormányváltásra került sor, az általuk elindított kezdeményezés leállt. „Matúš Šutaj-Eštok aztán most januárban elindított egy projektet, ami szinte teljesen megegyezik azzal, mint amibe mi fogtunk bele” – utalt Hamran a jelenlegi hlasos belügyminiszter lépésére. Rámutat, a biztonsághoz mindenekelőtt az szükséges, hogy ne épüljön le a rendőrség, hiszen most is több mint 3000 rendőr hiányzik az állományból. „Nem lehet ugyanis megelőzést csinálni, ha nincs ember” – tette hozzá.

Hamran arról is beszélt, a mostani belügyminiszter tavaly ősszel azt kezdeményezte, hogy az iskolák biztonsága növelése érdekében kamerarendszereket telepítsenek az intézményekben. „Ha lett volna ott kamera, mit segített volna?” – utalt a korábbi rendőrkapitány arra, hogy a mostani eset kivédésében az ilyen rendszerek nem sokat érnek. A kamerarendszerek felszerelését Matúš Šutaj-Eštok az után kezdeményezte, hogy az iskolák rendkívül sok bombafenyegetést kaptak, amelyekről rendre kiderült, alaptalanok voltak. Pénteken is volt egy ilyen eset. Hamran szerint a kamerák telepítése ezt sem előzi meg, mert egy éles helyzetben mindenképpen valakinek vissza kellene néznie a jelentős mennyiségű felvételt. „Bombafenyegetés esetén nem lehet megkerülni, hogy egy szakképzett pirotechnikus átnézze az épületet” – tette hozzá.